Félbehagyott ukrán atomreaktorokat üzemelnek be a magyar határtól alig 500 km-re, de a kormányunk a füle botját se mozdítja
Az elmúlt hónapokban a Csernobil-tévésorozat jóvoltából a fél világ újraélte a történelem legnagyobb atomkatasztrófáját. Ennek fényében különösen ijesztőnek tűnik az az elképzelés, hogy az 1980-as években elkezdett, félkész reaktorblokkokat építsenek tovább és helyezzenek üzembe a magyar határtól 500 kilométerre, az ukrajnai Hmelnickij-ben – írja az Átlátszó.
Hmelnickij-ben már működik két atomerőművi blokk. Az elsőt 1987-ben, a másikat 2004-ben helyezték üzembe, a 3-as és 4-es blokkok építését elkezdték 1958–86-ban, de később leállították.
A két reaktorblokk készültségi foka nem egyértelmű. A hivatalos hatásvizsgálati tanulmány szerint 35–40 százalék, illetve 5–10 százalék, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető állami vállalat, az Energoatom honlapja szerint viszont 75, illetve 28 százalék.
Az építésre kiírt tendert 2008-ban nyerte meg az orosz Roszatom leányvállalata, az Atomsztrojexport. A 2010-ben megkötött megállapodás tartalmazta, hogy a projekthez Oroszország nyújt hitelt. Ukrajna azonban 2015-ben Ukrajna felmondta az orosz féllel kötött szerződést. A jelenlegi elképzelések szerint a cseh Skoda gyártaná és építené fel a reaktorokat.
Hmelnickij 3 és 4 blokk jelenlegi állapotaAz ukrán Eco-Action nevű környezetvédő szervezet összefoglalója szerint egy kijevi intézet 2006–2007-ben vizsgálatokat végzett, és megállapította, hogy az építmény számos helyen sérült, a vas szerkezetek korrodáltak, a beton helyenként megrepedt. Egy másik vizsgálat szerint az épületszerkezetet kizárólag felújítás után lehetne használni, de bizonyos részeket még így sem.
Az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal által készített elemzés a blokkok megvalósíthatósági tanulmányával kapcsolatban megállapította, hogy az nem tartalmaz megnyugtató információkat a meglévő épületszerkezetek állapotáról, és nem derül ki belőle, hogy a helyszín minden tekintetben megfelel-e a nemzetközi atomerőművi biztonsági előírásoknak. Például hogy van-e megfelelő mennyiségű hűtővíz a helyszínen, illetve ellenáll-e a földrengéseknek és a tornádóknak. A helyszín ráadásul tornádóveszélyes övezetben található. Egy repülőgép-becsapódással szembeni sérülékenység is problémát jelenthet, amivel kapcsolatban az ukrán hatóságok nem követelnek meg speciális védelmet.
Egy esetleges baleset Magyarországra is komoly hatással lehet. Elsősorban az időjárás függvénye, hogy a radioaktív szennyeződés mennyire éri el hazánkat. Ilyen beruházások esetében a hivatalos eljárásokban részt vehetnek más országok is. Jelenleg a 3–4 blokkok környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárása folyik, ebbe kapcsolódhatna be Magyarország is, de mégsem lép fel aktívan az ügyben.
A Greenpeace érdeklődésére az Agrárminisztérium azt válaszolta, hogy 2017 óta nem rendelkezik friss információval a projekt alakulását illetően.
