Tombol a járvány – Európa ismét bezárkózik

2020. október 28. 18:00 - szerző: Kárpáti János

Sorra hozzák az öreg kontinensen a COVID-pandémia második hulláma miatt szükségessé váló, egyre szigorúbb óvintézkedéseket. A kormányok jobbára azt szűrték le a vírus tavaszi támadása elleni küzdelem tapasztalataiból, hogy nem szabad még egyszer olyan radikálisan lebénítani a gazdasági életet, mert a drámai jövedelemkiesés immár túl magas kockázatokat hordoz a társadalmi béke fenntarthatóságát illetően – magasabbat, mint a halálesetek számának megugrása. A fertőzési adatok ugrásszerű növekedése azonban rendre felülírja azok elképzeléseit, akik most az előző hónapokban hatalmas vitákat kiváltó „svéd modellt” – a lezárások és tilalmak elkerülését – próbálnák követni. A mostani második hullám különösen Kelet-Közép-Európában erőteljesebb a tavaszi elsőnél.

A népességszám tekintetében Magyarországgal leginkább összevethető Csehországban szükségállapot van érvényben, egyelőre november 3-ig, de a kormány jelezte, hogy még utána is fenn kell tartani. Az arcmaszk viselése mindenütt kötelező. Bezártak az iskolák, és áttértek a távoktatásra, szünetelnek a kulturális és a sportrendezvények. A kormányzati intézkedések egyik legfőbb konkrét célja megakadályozni az egészségügyi rendszer összeomlását. Prága után a dél-morvaországi Brünnben is tábori kórház épül. A prágai tábori kórház 500 ágyas lesz, míg a brünnit 300 ágyasra tervezték.

Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
  • Ausztriában múlt vasárnap újabb korlátozások léptek életbe. A magánjellegű kisebb összejöveteleken egyszerre legfeljebb hatan tartózkodhatnak zárt helyiségben, szabadtéren pedig tizenketten. Kötelező lett a védőmaszk viselése a vasútállomásokon, illetve bevásárlóközpontokban is – a tömegközlekedési eszközökön és sífelvonókon ez már eddig is kötelező volt.
  • Belgium fővárosában és a Brüsszel körüli régióban este 10 órától reggel 6 óráig tartó kijárási tilalom lépett érvénybe hétfőn. Kötelező a szájat és az orrot eltakaró maszk viselése közterületen, nem tarthatnak sportrendezvényeket, valamint a moziknak és színházaknak is be kellett zárniuk. Valamennyi brüsszeli üzletnek 20 órakor be kell zárnia. Családonként egyszerre egy ember vásárolhat. Belgium egész területén az éjfél és reggel 5 óra közötti időszakra érvényes kijárási tilalom van érvényben. A bárok és éttermek bezártak. A távmunkát, ahol az megoldható, kötelezővé tették. Minden sportlétesítményt be kellett zárni, beleértve az uszodákat és a fitneszközpontokat is. Minden nem hivatásos sportverseny megtartása tilos. Az iskolai kirándulásokat, valamint a 12 éven felüliek szakmai gyakorlatait nem tarthatják meg.
  • Szlovákiában a nap 24 órájára kiterjedő, részleges kijárási tilalom lépett érvénybe múlt szombaton. Az egyelőre november 1-jéig elrendelt tilalom alatt az emberek továbbra is járhatnak a munkahelyükre, de csak a lakhelyükhöz legközelebbi élelmiszerboltokat vagy gyógyszertárakat kereshetik fel. Engedélyezett az orvosok felkeresése is. Tilos viszont a temetőlátogatás – halottak napja közeledtével. A koronavírus-járvány által leginkább sújtott négy észak-szlovákiai járásban, a lengyel határ mellett megkezdődött a lakosság országos tesztelése. Az első napon mintegy 62 ezer embert teszteltek le, közülük 2225-nél mutatták ki a laboratóriumi vizsgálatok a fertőzést. A négy járásban vasárnapig összesen mintegy 180 ezer ember letesztelése a cél. A hatóságok ezt egyfajta próbának tartják a következő két hétvégén megvalósuló jóval nagyobb méretű, az egész országra kiterjedő tesztelés előtt. A tesztelést a hadsereg, a rendőrség és az egészségügyi dolgozók közösen végzik, a terv továbbra is élénk viták tárgya. Több szakértő azt állítja, hogy a tesztelés nem lesz elegendő, nem oldja meg a problémákat, ezért a gyorsan romló járványhelyzet miatt országos karanténra lehet szükség.
  • Horvátország hétfő éjféltől újabb szigorításokat léptetett életbe: ötven főben korlátozta a nyilvános összejöveteleken részt vevők maximális létszámát, megtiltotta az alkohol árusítását éjfél és reggel 6 óra között, továbbá kötelezővé tette a maszk viselését nyílt térben is. A sporteseményeket nézők nélkül lehet csak megrendezni abban az esetben, ha nem tartható be a nézők között a másfél méteres távolság.
  • Szlovéniában múlt szombattól zárva tartanak a nem alapvető fontosságú cikkeket forgalmazó boltok, a vendéglátóhelyek és a szállodák, valamint a fodrász- és szépségszalonok, néhány kivétellel pedig az óvodák és a diákotthonok is. Előzőleg éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, az oktatási intézmények pedig – az elemi iskolák alsó tagozatos osztályai kivitelével – digitális oktatásra álltak át. Tomaz Gantar egészségügyi miniszter bejelentette: két hétig beszüntetnek minden olyan egészségügyi szolgáltatást, amely nem sürgős jellegű, és elsőbbségben részesítik a COVID-19-betegségben szenvedő betegek ellátását.
Fotó: MTI/AP
  • Bulgária fővárosában zárva vannak múlt vasárnaptól az éjszakai szórakozóhelyek és diszkók a koronavírus-járvány miatt. Szófia főpolgármestere szorgalmazta, hogy az egyetemek térjenek át online oktatásra.
  • Romániában az utóbbi két hétben diagnosztizált új fertőzések aránya Bukarestben (3,35) és három erdélyi megyében – Fehér (3,67), Kolozs (3,33) és Hargita (3,28) – a lakosság három ezrelékét is meghaladta. Ezen küszöbérték fölött léptetik hatályba Romániában a vörös forgatókönyvet, vagyis elrendelik az iskolák, vendéglők és színházak bezárását, és közterületen is mindenütt kötelezővé teszik a maszkviselést. Az óvintézkedések valamivel enyhébb szigorítását feltételező sárga forgatókönyv bevezetésének 1,5 ezrelékes küszöbértékét (amikor az utóbbi két hétben a lakosság több mint másfél ezrelékénél mutatják ki a fertőzést) az ország negyvenegy megyéje közül már huszonöt – köztük szinte mindegyik erdélyi megye – túllépte. Az erdélyi országrész tizenhat megyéje közül már csak Szatmár (1,2) és Beszterce-Naszód (1,48) megye maradt a „zöld zónának” számító másfél ezrelékes lakosságarányos küszöbérték alatt az ország legkevésbé urbanizált déli megyéinek társaságában.
  • Lengyelországban, ahol október elejétől kötelező a maszkviselés a közterületeken, múlt szombaton újabb szigorítást rendeltek el. Betiltották az öt főnél nagyobb létszámú gyülekezést. Bezárták az éttermeket, az edzőtermeket és az uszodákat. A kiskorúak 8 és 16 óra között nem csoportosulhatnak, csak felnőttek kíséretében hagyhatják el otthonukat. Az általános iskolák felső tagozatain és a középiskolákban távoktatást rendeltek el. A 70 év feletti embereket arra kérték, hogy maradjanak otthon. Az intézkedés ellen Varsóban még aznap tüntetést hirdettek különböző, a járvány súlyosságát tagadó csoportok. A demonstráció rendbontásba torkollott, négy rendőr megsebesült, 278 személyt őrizetbe vettek.
  • Németországban célegyenesbe érkezett egy vakcina fejlesztése, így talán már az idén elkezdődhet a lakosság oltása az új típusú koronavírus ellen. A szövetségi egészségügyi minisztérium felkérte a tartományi kormányokat, hogy kezdjék meg oltási központok kialakítását, és november 10-ig adják meg azokat a címeket, amelyekre ki lehet szállítani a vakcinát. A tervek szerint országszerte hatvan oltási centrumot rendeznek be. A központosításra azért van szükség, mert az oltóanyagot mínusz 78 Celsius-fokos hőmérsékleten kell tárolni, és sok háziorvosi rendelőben nincs ilyen teljesítményű hűtőberendezés.
  • Franciaországban a nemzetgyűlés első olvasatban megszavazta a korlátozások kihirdetéséhez törvényi keretet biztosító egészségügyi rendkívüli állapot meghosszabbítását. A végleges elfogadás a parlament két házában november elején várható. Míg tavasszal valamennyi politikai párt támogatta a vészhelyzet kihirdetését, ezúttal a baloldal és a jobboldal is bírálta az alsóházban a kormányt, hogy a vírusra hivatkozva „zárójelbe teszi a szabadságjogokat” és korlátozza az állampolgárok szabad mozgását. Péntek éjféltől a kormány az ország száz megyéjéből ötvennégyre kiterjesztette az este 9 órától reggel 6 óráig tartó éjszakai kijárási korlátozást, ami a franciák bő kétharmadát, mintegy 46 millió lakost érinti.
  • Nagy-Britannián belül Walesben léptek életbe a legszigorúbb, csaknem teljes zárlattal felérő járványmegelőző korlátozások. Zárva tartanak a pubok, az éttermek, a turisztikai és szabadidő-létesítmények, a szállodák, a közösségi intézmények, a fodrászatok, a szépségszalonok, a könyvtárak, az autókereskedések, a múzeumok, a mozik, a piacok és a nem alapvető cikkeket árusító üzletek. Esküvői és temetési szertartások kivételével a vallási intézményeknek is fel kellett függeszteniük működésüket. Északnyugat-Angliában, Manchester és Liverpool tágabb körzetében is a nagyon magas járványügyi készültségi szint van érvényben, Londonban a korlátozások egy fokozattal enyhébbek. Állítólag azt tervezi a kormány, hogy a felére csökkenti a koronavírus-járvány megfékezését szolgáló karanténkötelezettség időtartamát, mivel a jelenleg érvényes kéthetes elkülönítést szinte senki nem tartja be. London emellett teljesen mentesítené a karantén alól a külföldről rövid időre Nagy-Britanniába utazó üzletembereket, befektetőket, vállalatvezetőket is.
  • Olaszországban múlt vasárnap elrendelték a vendéglátóhelyek este 6 órai bezárását. A korlátozás a hét minden napjára vonatkozik. Az éttermekben asztalonként legfeljebb négy vendég foglalhat helyet, kivéve, ha ugyanannak a családnak több tagjáról van szó. Betiltották az utcán vagy szabadtéren történő étel- és italfogyasztást. Az étel-házhozszállítás éjfélig engedélyezett. Bezárják a mozikat, színházakat, koncerttermeket, edzőtermeket, uszodákat, diszkókat és játéktermeket. A múzeumok nyitva maradnak. Tilos a hivatalos és magánjellegű rendezvények, ünnepségek – házibulik, esküvői lakomák, illetve személyes jelenlétet igénylő konferenciák – megtartása. Az óvodák, általános iskolák 14 éves korig továbbra is tantermi oktatásban működhetnek, de a gimnáziumok és szakközépiskolák tanóráik 75 százalékában átállnak az online tanításra. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök arra kérte a lakosságot, hogy csak munkavégzés vagy iskolába járás miatt hagyja el otthonát. Területi szinten a tartományi elnökök további szigorításokat vezethetnek be. Eddig hét tartományban lépett életbe éjszakai kijárási tilalom éjjel 11 órától vagy éjféltől reggel ötig, többek között Rómában, Milánóban és Nápolyban. Vasárnapra virradóra csatatérré változott Róma belvárosának legnagyobb tere, a Piazza del Popolo, ahol szélsőjobboldali csoportok az általuk „egészségügyi diktatúrának” minősített kijárási korlátozások ellen tüntettek. A tetőtől talpig feketébe öltözött, arcukat eltakaró tüntetők tűzijátékkal indítottak, majd rátámadtak a rendőrökre. Füstbombákat dobáltak, járműveket rongáltak meg. Tíz tüntetőt vettek őrizetbe, több rendőr megsérült. Előzőleg, péntek este Nápolyban volt utcai összecsapásba torkolló demonstráció.
Fotó: MTI/AP/La Presse/Alessandro Pone
  • Spanyolországban vasárnap ismét szükségállapot elrendeléséről döntött a kormány, amely törvényi keretet biztosít az éjszakai kijárási tilalom bevezetéséhez. A tizenhét tartományból és két észak-afrikai exklávéból öt kezdeményezte hivatalosan a központi kormánynál, hogy területén rendeljen el szükségállapotot, amely jogalapot biztosítana a szabad mozgás korlátozásához. Ezek: Asztúria, Baszkföld, Extremadura, La Rioja és Melilla. Éjszakai kijárási tilalom bevezetésére készült Kasztília és León, Murcia, Valencia és több városában Andalúzia is. A fővárost is magába foglaló madridi autonóm közösségben szombat délután járt le a két héttel korábban elrendelt szükségállapot, amely korlátozta a ki- és belépést kilenc városban, ahol a legrosszabbak voltak a fertőzöttségi mutatók. A régió azonban nem marad tilalmak nélkül ezután sem: meghatározott zónákat továbbra sem lehet szabadon elhagyni, sem megközelíteni, mivel ott az esetszámok még mindig meghaladják az 500-at százezer lakosra vetítve. Emellett a tartomány teljes területén éjféltől reggel 6 óráig tilos összejöveteleket, például utcai vagy házibulikat tartani. A vendéglátóegységek viszont az eddigi 23 óra helyett éjfélig lehetnek nyitva, a korábban elrendelt 50 százalékos létszámkorlátozás mellett.