Szuperadó az RTL ellen
Szinte nincs olyan nap, hogy a mértékadó lengyel média ne foglalkozna valamilyen magyar üggyel. Most minden jelentősebb hírportál beszámolt a reklámadó felső határának emeléséről, nem hagyták szó nélkül az azerbajdzsáni elnök magyarországi látogatását, a devizahitelek forintosítását és a hipermarketek elleni harcot sem.
A Gazeta Wyborcza, az onet.pl., a TVN24 és számos más lap és hírportál kiemelt helyen foglalkozik azzal, hogy ”Orbán Viktor miniszterelnök kormánya szerdán bejelentette, hogy 2015. január 1-től 40-ről 50 százalékra emelik a reklámbevételek szuperadóját”. Mint írják, ez a leginkább az RTL cégcsoportot érinti.
Az RTL csoport már októberben bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz panaszt nyújtott be a 40 százalékos reklámadó miatt, azt állítva, hogy az diszkriminatív és „veszélyezteti a média pluralizmusát” Magyarországon.
Ez nem az első ellentmondásos ötlete a magyar kormánynak az utóbbi időben a költségvetés bevételeinek emelésére – írja a Gazeta Wyborcza. Október végén Orbánnak vissza kellett vonnia az internet megadóztatásának javaslatát, mert az tömegeket vitt ki az utcára, a Facebookon napok alatt több mint 200 ezer aláírás gyűlt össze ez ellen. A hangulatot az sem változtatta meg, hogy 700 Ft-ban maximálni akarták az egyéni előfizetők által havonta fizetendő díjat. Ez senkit sem nyugtatott meg, hiszen a több tízezernyi demonstráló szerint ez a legszegényebbek internethez való hozzáférését lehetetlenítette volna el, elmélyítve a társadalmi különbségeket, emellett az alapvető jogokat és a demokratikus szabadságot korlátozta.
A magyar kormány olyan törvényen is dolgozik, amely szerint bezárhatják a veszteséggel dolgozó nagy üzleteket. 2016 januárjától a nagyvárosok központjaiból eltűnnek a diszkont áruházak, a szuper- és hipermarketek. Ezeknek hatalmas csapás a vasárnap nyitva tartás megtiltásának tervezete is, amelyet személyesen Orbán Viktor támogat. A külföldi kereskedelmi hálózatok fel is háborodtak a tervezett javaslaton.
A kormány ezt egyelőre nem kommentálta, mert hivatalosan a munkálatok még tartanak a jogszabályok módosításán, de már kiszivárogtak információk ebben a témában. Október vége felé arról szóltak a hírek, hogy un. Tesco adót vezetnek be, azaz a nagy hálózatokat megadóztatják. Ennek az adónak a kis magyar üzleteket kellene védenie, amelyek forgalma nem haladja meg az 500 millió Ft-ot – ezek semmit sem fizetnének.
A sajtó szerint az egyetlen hálózat, amely a legmagasabb adósávba tartozna, a brit Tesco, a következő a holland Spar lenne.
A 2010-es, kétharmados többséggel megnyert parlamenti választások óta Orbán kormánya olyan politikát folytat, amely elsősorban a külföldi cégeket terheli, és kb. 30 új különleges adót vezetett be. Ezek nincsenek kapcsolatban a bevétellel, hanem a forgalomtól, illetve a cég mérlegének értékétől függenek, tehát nem attól függ a megfizetésük, hogyan virágzik-e a cég.
Az onet.pl. és a TVN24 terjedelmes cikket közölt annak kapcsán, hogy a magyar kormányfő és az azeri elnök „stratégiai partnerségről szóló” deklarációt írtak alá Budapesten, amely azeri gáz importját tervezi Magyarországra, de a részleteket nem adták meg.
Orbán szerint az Azerbajdzsánból behozott gáz segítené az amerikai szintre csökkenteni a magyar energiaárakat és ez „egész Európa stratégiai érdeke”.
A jobboldali magyar kormányfő dicsérte az Azerbajdzsánban uralkodó hatalmat, és kritizálta az Európai Uniót: „Az unióban úgy vélik, hogy az intézmények maguktól működnek, de még egy autó sem megy sofőr nélkül. Szerencsések azok az országok, amelyeknek erős vezetői vannak” – mondta Orbán és hangsúlyozta, hogy Magyarországot és Azerbajdzsánt olyan hagyományos értékek tisztelete köti össze, mint a nemzet és a család.
Az Orbán-kormány ellentmondásos tevékenysége vezetett az Európai Unióval való kapcsolatok lehűléséhez. Az EU a magyar miniszterelnököt kritizálta többek között a 2010-es médiatörvény, az alkotmány megváltoztatása, a sajtószabadság és az állampolgári jogok korlátozása miatt – emlékeztet az onet.pl cikke.
Nyugtalanító jelekből a legutóbbi hónapokban sincs hiány. Júliusban Orbán közölte, hogy Magyarországot átalakítja liberális demokráciából „nem liberális állammá”, egy hónappal ezelőtt pedig bejelentették az internet megadóztatásának tervét, amely tömeges tiltakozásokat váltott ki Magyarországon. November 3-án a magyar parlament elfogadta azt a törvényt, amelynek alapján meg lehet építeni a Déli Áramlat magyar részét, s ez a jogszabály ellentétes az Európai Parlament állásfoglalásával, amely szeptemberben kérte a tagállamokat, hogy mondjanak le erről a tervről. Az Európai Bizottság kérte a magyar kormány magyarázatát ebben az ügyben – jelentette többek között a TVN24
