Több mint 800 ezren tüntettek Franciaországban a nyugdíjreform ellen, itt a bénító sztrájk, Emmanuel Macron számára hatalmas a tét

2019. december 5. 23:38 - szerző: Ágoston Zoltán

Hatalmas sztrájk bénította meg csütörtökön Franciaországot, amelynek városaiban a vasúti alkalmazottaktól a tanárokon és a közszférán át a légiirányítókig több mint 800 ezer ember vonult az utcákra tiltakozni Emmanuel Macron elnök tervezett nyugdíjreformja ellen. 

Sztrájk Franciaországban
Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

A vasúti közlekedés gyakorlatilag leállt, a mozdonyvezetők 82 százaléka vesz részt a sztrájkban, a regionális járatok 90 százalékát törölték. A 16 párizsi metróvonal közül 11-en nem indították el a szerelvényeket, ami miatt tumultuózus jelenetek alakultak ki, rengetegen rohantak kerékpárt vagy motorbiciklit bérelni. Bezárt az Eiffel-torony is, a turistákat sorra küldték el a francia főváros emblematikus építményétől. A Párizs-London vonalon az Eurostar-járatok felét kellett törölni. 

A szakszervezet fővárosi felvonulását erőszakba torkolló jelenetek szegélyezték, kora délután néhány kivezényelt rohamrendőri egység könnygázzal oszlatta fel fekete maszkot viselő anarchista tüntetők egyik önfeledt gyújtogatásba merülő csoportját a Place de la République és a Place de la Nation mellett. Összesen hatezer rohamrendőr volt a párizsi utcákon, fellépésüknek 7000 motozás és 70 letartóztatás lett a vége. Ironikus, de rendőrségi szakszervezetek korábban azzal fenyegetőztek, hogy őrsöket tartanak zárva a sztrájk miatt

A Le Figaro újságírója több videót is posztolt az erőszakról a Twitteren.

A balhé az esti órákban is tartott. Hatósági közlések szerint a párizsi felvonuláson 65 ezer ember vett részt, a szakszervezetek 250 ezer embert láttak az utcákon.

Nantes-ban és Lyonban szintén vetettek be könnygázt a petárdákat és Molotov-koktélokat hajigáló tüntetők ellen.

Országszerte zárva maradtak iskolák is, a sztrájkhoz ugyanis csatlakoztak diákok is.

Félő, hogy a patthelyzet napokig tart, a speciális nyugdíjrendszert védő szakszervezetek ugyanis határozatlan idejű sztrájkot hirdettek meg. A nyugdíjreformja egyébként Emmanuel Macron egyik nagy 2017-es választási ígérete volt. Arról szól, hogy egységesítenék a meglehetősen szerteágazó, vállalatonként, illetve területenként eltérő 42-féle rendszert, amelyben más játékszabályok vonatkoznak a vasúti dolgozókra, a tanárokra, az ügyvédekre és éppenséggel az opera művészeire is. 2020 elején kerülhet a parlament elé, 2025-ben lépne hatályba, hivatalosan azzal a céllal, hogy minden befizetett euró után mindenkit ugyanolyan jogok illessenek meg. A kedélyek csillapítása érdekében Édouard Philippe miniszterelnök kormánya több gesztusra is hajlandó volt,  a nyugdíjreformért felelős kormánybiztos, Jean-Paul Delevoye pedig folyamatosan találkozik a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel, mielőtt december közepén véglegesíti a tervezet szövegét. 

Sztrájk Franciaországban
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

Ez érthető is, a nyugdíjreform Franciaországban rendkívül érzékeny téma, Emmanuel Macron számára pedig hatalmas a tét. 1995-ben az akkori elnök, Jacques Chirac nyugdíjreform-tervezet ellen elindított tüntetéshullám egy hónapra megbénította egész Franciaországot, az 1968 óta nem látott megmozdulássorozat előtt pedig végül meghátrált a politikai vezetés.