Szijjártó Péter szerint az Orbán-kormánytól függetlenül született meg a döntés Nikola Gruevszki menedékjogáról

2018. december 4. 19:51 - szerző: MTI

A külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek a kétnapos brüsszeli csúcsán mondta ezt.

Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és önállósága mellett, de figyelemmel követi a kisebbségeket érintő politikáját - jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva kedden. A külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos ülésének első munkanapja szünetében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: mindaddig, amíg Ukrajna nem hagy fel a magyar nemzeti közösség jogainak szisztematikus csorbításával, addig Magyarország nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság üléseinek megrendezéséhez. – Nagy a nyomás rajtunk, hogy ezt az álláspontunkat adjuk fel. Ha feladnánk, akkor nem lenne más erőforrásunk arra, hogy a magyar nemzeti közösségek érdekében fel tudjunk lépni – húzta alá. A miniszter hangsúlyozta, a kisebbségi jogok védelme elválaszthatatlan a biztonsági kérdésektől. A kisebbségeknek járó jogok biztosítása része a biztonsági és stabilitási kérdéseknek. Nem véletlen, hogy Ukrajna éves nemzeti programjában vállalta, hogy fenntartja, fejleszti és tiszteletben tartja a kisebbségek jogait - emlékeztetett.

Magyarország egyetlen esetben tudja feloldani vétóját, ha az ukránok megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy helyreállítsák a területükön élő magyar közösség azon jogait, amelyek megilletik a kétoldalú megállapodások és nemzetközi jogszabályok alapján. A labda Ukrajna térfelén pattog - tette hozzá.

A macedón külügyminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszéléséről Szijjártó Péter elmondta, a magyar álláspont szerint Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő magyarországi menekültügyi kérelmének ügye jogi kérdés, amelyben kormánytól független hatóság jár el, ahogy a kiadatási kérelem vonatkozásában is. Megerősítette ugyanakkor, hogy a két ország közötti politikai együttműködést Magyarország az eddigieknek megfelelően kívánja fenntartani és tovább erősíteni. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a Macedónia nevéről szóló vita lezárását követően a jövő év elején a NATO-csatlakozás folyamatát le lehet zárni. Elmondta továbbá, hogy Macedónia új budapesti nagykövetének kérelmét gyorsított módon meg fogja adni Magyarország, azt jelezve, hogy a politikai együttműködést továbbra is prioritásnak tekinti, annál is inkább, mert Macedónia fontos szerepet játszik a migrációs hullámok megállításában.

Szijjártó Péter a NATO-tagországok külügyminiszteri talál Szijjártó Péter és macedón kollégája, Nikola Dimitrov
Fotó: KKM/Mitko Sztojcsev

A külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozáson részt vevő Georgiával kapcsolatban kijelentette, "itt az ideje, hogy a NATO elindítsa a tagsági akciótervet". Semmifajta jogi, biztonsági akadálya nem lehet annak, hogy Georgiát a tagsági akciótervre a szövetség meghívja. Sajnálatos módon azonban az álláspontok nem közeledtek e tekintetben, holott Magyarország úgy gondolja, hogy a NATO megerősítése szempontjából fontos lenne, hogy a szövetség pozitív jelzést küldjön azoknak az országoknak, amelyek teljesítik az elvárásokat - közölte.

Szijjártó Péter azzal a vállalással kapcsolatban, amely szerint a NATO szövetséges országai 2024-ig szóló célkitűzése szerint bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják elmondta, a NATO-tagországok között Magyarországnak nincs szégyellnivalója, ugyanis komoly haderő-fejlesztési programba fogott. Ennek keretében 20 Airbus helikoptert rendelt, Csehországtól felderítő és kiképző-repülőgépeket vásárolt, januártól megkezdi a kézifegyverek gyártását cseh licenc alapján, valamint Törökországgal szorosabb hadiipari együttműködést alakít ki.  Magyarország a vállalásoknak megfelelően a 2024-es céldátum előtt el fogja érni a kívánt védelmi kiadási szintet és azon belül a 20 százalékos fejlesztési hányadot - tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte továbbá, hogy a NATO szerepvállalását tovább kell erősíteni a terrorellenes küzdelemben. A terrorizmus egyik következménye ugyanis, hogy nagy tömegekben illegális bevándorlók mozognak világszerte. Az ilyen terülteken a bűncselekménynek és az agresszív cselekedetek száma radikálisan megnőtt. A terrorizmus és az illegális bevándorlás elleni küzdelmet ezért ugyanúgy a napirend elején kell tartani - húzta alá a miniszter.

A kétnapos külügyminiszteri tanácskozás középpontjában egyebek mellett a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) sorsa, az orosz-ukrán konfliktus megvitatása, valamint Bosznia-Hercegovina csatlakozási törekvése áll.