Szabadságot akar az ország, ahol a műtéteket is fejnek szegezett pisztollyal végzik

2019. január 24. 15:07 - szerző: Herczeg Szonja

Venezuelában válság van, az ország egyesült Államok által legitimként elismert új elnökének, az ellenzéki Juan Guaidónak pedig mély szakadékból kell kirántani az országot. Főleg, ha sikerül megnyernie a hatalmi harcot a chavezista államfővel, Nicolás Maduróval szemben.

Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke egy Nicolás Maduro elleni tüntetésen kikiáltotta magát Venezuela ideiglenes elnökének. Ez várható volt, tarthatatlan ami a dél-amerikai országban folyik.

Guaidó az elnöki esküjén fogadalmat is tett, szabad választásokat akar tartani. Már korábban jelezte, ez fog történni, ám a néhai Hugo Chávez által személyesen kijelölt Maduro erre aligha számított. Pedig az ő vezetése alatt süllyedt Venezuela teljes gazdasági és társadalmi káoszba. 

Venezuelai válság
Fotó: MTI/EPA/Miguel Gutiérrez

Annak ellenére, hogy Venezuela a világ olajban egyik leggazdagabb országa, gazdasága mára teljesen összeomlott. Amikor a kőolajárak az egekben voltak, a Chávez-féle vezetés eltékozolta a bevételeket, most pedig, hogy egy ideje a piaci ár mélyrepülésben van, teljes a káosz. Az ország valutája, a bolívar szinte értéktelen, az IMF szerint 2019-ben tízmilliószoros lesz az infláció. Ennek fényében nem meglepő, hogy szerdán Caracasban több tízezer ember vonult az utcákra tüntetni Maduro ellen.

A dél-amerikai ország már egy ideje a polgárháború küszöbén áll. Hiányoznak az alapvető élelmiszerek, nincs gyógyszer, nincs ellátás, és az egészért felelős chavista rendszert és az azt képviselő Madurót és hadseregét egyelőre demokratikus úton képtelenség leváltani.

Egy harcos az utcáról

Ezt az elégedetlenségi hullámot lovagolta meg most Guaidó is, akit az Egyesült Államok azonnal legitim elnökként ismert el. A házelnök 35 éves, az éveken át, 2007 óta tüntető fiatalok tömegéből került ki. Tizenegy éve először azért kezdtek tiltakozni a fiatalok, mert Chávez bezáratta a legrégebb óta működő televíziót, a Radio Caracas Televisiónt. Bár Chávez akkor egy alkotmánymódosítással eltörölte volna az elnöki ciklusok számát korlátozó törvényt, a fiataloknak köszönhető, hogy az erről is alkotmánymódosítás nem ment át.

Venezuelai válság
Fotó: MTI/EPA/Miguel Gutiérrez

Guaidó az agrármérnöki diploma megszerzése után vetette be magát a politikába, az ellenzéki Voluntad Popular (VP) egyik meghatározó tagja lett. Mentora, a 2014-óta házi őrizetben lévő Leopoldo López, akit koholt vádakkal, lázadás szítása miatt zártak rácsok mögé. Guaidó az ő támogatásával haladt felfelé a ranglétrán, nem csak a parlamentben harcolt, a 2017-es tüntetéshullám egyik vezetőjeként részt vett a Maduro elleni demonstrációkon.

A tiltakozási hullámnak halálos áldozatai vannak, a venezuelai börtöncellák pedig tele vannak elítélt tüntetőkkel. A Caracas közepén, óriási bevásárlóközpontnak épült El Helicoidéban a titkosszolgálat, vagyis a Sebin emberei kínoznak politikai aktivistákat.

Egy Caracasban élő ismerősünk már másfél éve azt mondta, a helyzet válságosra fordult. – Akkora az infláció, hogy lassan elveszítjük a jövedelmünket. Az állandósult tüntetések és sztrájkok miatt dolgozni sem lehet. Jómagam élelmiszert vettem az összes pénzemen, ez azt jelenti, hogy 3 hétre vagyok ellátva. A magánszemélyek csak feketepiacon jutnak dollárhoz. Így aztán az élelmiszer 80 százalékát feketepiaci áron importálják, és a feketepiaci áron árulják. Ezen az üzleten néhányan nagyon meggazdagszanak, pedig az embereknek nincs elég pénzük a gyorsan dráguló élelmiszerekre. Két hónap alatt összesen 400 ezer bolivárt kerestem, ez 100 dollárnak felel meg a feketepiacon. Minden arra irányuló próbálkozásom, hogy más országba eljussak dolgozni, eredménytelen. Egyébként is rengeteg a kivándorló. Már nagyon utálják őket a többi spanyol ajkú országban.

Fejnek szegezett pisztollyal végzett műtétek, vérben úszó műtőasztalok

A helyzet a venezuelai kórházakban is lesújtó. Egy másik caracasi ismerősünk még tavaly tett közzé felhívást Facebookon. Arra kérte barátait, hogy ha tudnak, szerezzenek egyik rokonának kemoterápiához szükséges gyógyszert. Előrehaladott petefészekrákja van, és a kezelését nem tudják elvégezni, mert bár négy kórházat is megkérdeztek, eddig mindenhol a teljes hiánnyal szembesültek. Még a kórházakban is. Egy még hosszabb folyamat része volt, hogy az egykoron, például a kilencvenes években, magas színvonalon –  bár akkor is sokszor hosszú várólistákkal – működő egészségügy teljesen leamortizálódjon.

Fényképek tanúsága szerint is egy-egy kórház már úgy néz ki, mintha minimum háborús övezetben lenne. Az egyik első ilyen megdöbbentő fotósorozatot az argentin a La Nación tette közzé: csecsemők fekszenek dobozokban az egyik legnagyobb város, az Anzoátegui állami Barcelona egyik kórházának, a Domingo Guzmán Landernek újszülött osztályán. A felvételeket egy ápoló készítette. Elege lett abból, hogy Maduro folyamatosan azt hangoztatja, hogy minden a legnagyobb rendben van. Hát nincs.

– Legalább egy újszülött mindennap meghal. Ilyen szomorú adatot eddig még sosem produkáltunk – nyilatkozta egy caracasi orvos 2017-ben a The New York Timesnak. – Antibiotikum nincs, fertőtlenítőszer nincs, áramszünet viszont van. Annyi orvos pedig szintén nincs, hogy kimaradáskor a kritikus állapotban lévőket manuálisan lélegeztessük, életben tartsuk – magyarázta.

Venezuelai válság
Fotó: MTIE/PA/Cristian Hernández

Az ország nagy részében a gumikesztyű is sokszor luxustermék, arra kérik a műtétre várókat, hogy hozzanak magukkal. Egy Mérida állambeli intézményben még a víz is hiánycikk, így kénytelenek szénsavas ásványvízzel megtisztítani a véres műtőasztalt. – Olyan, mintha a XIX. században lennénk – mondta a helyi orvos.

A diftéria is visszatért, miközben Venezuela volt az első latin-amerikai ország, amely kiirtotta a kórt. A zikavírusos megbetegedések is gyakoriak. Pontos adatokat nem lehet tudni, mert a többi érintett országgal ellentétben Venezuela elnöke erről sem tesz említést.

Mintha csak egy filmjelenet lenne, de ez a valóság, és ebben az anarchiában kezd félelmetes méreteket ölteni a bűnözés. Sok orvos arról számol be, hogy bandatagok elözönlötték a kórházakat és fegyverrel kényszerítették őket, hogy műtsék meg társukat. – Volt, hogy éppen operáció közben az egyik férfi folyamatosan pisztolyt tartott a fejemhez, hogy mentsem meg az asztalon fekvő életét, különben megöl – mondta a méridai kórház egyik gyógyítója.

A fenyegetések még gyakoribbak, ha egy bandatag sokáig várakozik műtétre. Ez pedig szinte mindenkit érint, mivel alig működik néhány műtő, és az altatáshoz szükséges gyógyszerek is hiányoznak. – Bejöttek, és szétlőtték az emeletet. Követelték, hogy a haverjuk kerüljön sorra – hangzik a beszámoló.

Ha nem a bandatagok, akkor a chaveziták (az egykori elnök hívei) mennek neki az orvosoknak. A Maduradas ellenzéki portál beszámolt a Maracay-i Központi Kórház egyik orvosának az esetéről, aki az egészségügy borzalmas állapota és az orvosok alacsony fizetése miatt tüntetett. A traumatológián dolgozó férfi szerint egy csoport megtámadta, ütötték-verték, elvették a mobilját. A vele tartózkodó kolléganőjének kitépték a haját, és fojtogatták.

A sors fintora, hogy negyven éven keresztül a szomszédos kolumbiaiak kerestek menedéket, jobb életet, és vándoroltak át Venezuelába a szegénység, erőszak és a FARC gerillái által kirobbantott fegyveres konfliktusok elől. Ma másként van. A hiperinfláció alatt roskadozó, élelmiszerhiány sújtotta Venezuela lakóinak van szükségük szomszédaik segítségére.

Javítanivaló és teendő tehát rengeteg van az egykor gyönyörű országban. Guaidót az Egyesült Államok után az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) és Kanada is elismerte Venezuela ideiglenes államfőjének. Most rajta a világ szeme, ez nem kétséges. 

A buszsofőrből lett elnök és a pusztulás

E cikk szerzője Venezuelában járt általános iskolába, amikor az alezredes Chávez 1992-ben katonai puccsot hajtott végre, utána börtönbe került. A lázadás alatt többen meghaltak, pár napra Caracasban és számos más városban megállt az élet.

Venezuelai válság
Fotó: MTI/EPA/Miguel Gutiérrez

Az emberek már korábban változást akartak, az Egyesült Államokkal kokettáló elnököt, Carlos Andrés Perezt korrupt imperialistának tartó, mélyszegénységben élő venézek változást akartak. A magát modernkori Robin Hoodnak tartó Chávezt szabadulása után, 1998-ban nagy többséggel megválasztották, ezzel pedig elkezdődött a gazdaság eleinte lassú rohasztása. Az elnök, bár valóban kissé enyhített a nyomoron, elherdálta az olajban gazdag Venezuela készletét. Azzal pedig nem számoltak, hogy a változás, amelyet Chávez hoz, mekkora válságba taszítja a sokkal szebb napokat látott országot.

Chávez 2013-as halála után a helyzet még rosszabb lett. A jelenlegi elnök, a buszsofőrből elnökké avanzsáló Maduro – aki Chávez jobbkeze és alelnöke volt – a bolívári forradalom vezetőjének halála után kiírt időközi választásokon másfél százalékkal verte az ellenzéki jelöltet. Mandátuma 2019-ben lejárt volna, ám egy alkotmánymódosítással tulajdonképpen felülírta, és újra indulhatott. Maduro a 2018-as választásokon állítólag a szavazatok 68 százalékát szerezte meg (ez többen, köztük az ENSZ és a Human Rights Watch is megkérdőjelezte), ennek ellenére 2025-ig bebetonozta a pozícióját. Az általa létrehozott, alkotmányozó nemzetgyűlés a módosító szavazás alatt, a nemzeti gárda segítségével megszállta a caracasi parlament épületét, kizárva az ellenzéki többségű törvényhozás tagjait.

Venezuelai válság
Fotó: MTI/EPA/Cristian Hernández

Venezuelában elnöki rendszer van, az államfő a végrehajtói hatalom feje. Az elnök pedig továbbra is Nicolás Maduro volt. Az utóbbi két évtized alatt a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) nemzetgyűlési többségének köszönhetően az elnök törvényjavaslatait zökkenőmentesen elfogadták. A 2015-ben győzelemre jutó jobboldal ezt próbálja megakadályozni – így a folyamatos konfrontáció szinte borítékolható, amíg Maduro az elnöki székben ül.