Romániát az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartására szólítja fel az Európai Parlament
Lépjen vissza az igazságszolgáltatási reformtól és kerülje el a korrupcióellenes fellépést gyengítő lépéseket – erre szólítja fel az Európai Parlament a román kormányt.
A szerdai plenáris ülésen a Parlament Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke, a Tanács osztrák elnöksége, és Viorica Dăncilă román miniszterelnök részvételével vitatta meg a román jogállamiság helyzetét. A kérdéssel kapcsolatos állásfoglalásról a képviselők a novemberi első plenáris ülésen szavaznak.
– Egyre növekvő aggodalommal követi az Európai Bizottság a romániai fejleményeket, visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban – jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésén. Frans Timmermans a vitában hangsúlyozta:
az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes küzdelem elengedhetetlen sarokköve egy erős Romániának az Európai Unióban, márpedig ezeket jelentősen gyengítené, amennyiben változtatás nélkül fogadnák el a vitatott jogszabályokat. „Ezzel az ország eltávolodna attól a helyzettől, ami lehetővé tette az előző évi pozitív brüsszeli értékelést"
– figyelmeztetett. Rámutatott, hogy korábban jelentős előrelépések történtek, ezek visszafordíthatatlansága pedig előfeltétele a román igazságszolgáltatás működését ellenőrző uniós mechanizmus (CVM) lezárásának.
A bizottsági alelnök szerint aggodalomra ad okot az igazságügyi reform, a büntető törvénykönyv módosítása és a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének leváltása is, amelyek egyikében sem látható jele annak, hogy a román hatóságok figyelembe vennék a nemzetközi ajánlásokat. Hozzátette, az Európai Bizottság többször is a kifogásolt intézkedések újragondolására kérte Bukarestet, arra, hogy széleskörű konszenzus mentén cselekedjenek. A brüsszeli testület a következő, novemberben esedékes jelentésében értékelni fogja a történteket, levonja a következtetéseket – közölte.
Juliane Bogner-Strauss az EU osztrák soros elnöksége képviseletében arról beszélt: a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása és az emberi jogok az Európai Unió alapértékei. Ezek megkérdőjelezhetetlenek. Ezekről, ha kell, párbeszédet és vitát kell folytatni, amennyiben veszélybe kerülnek. Az Európai Tanács az elmúlt évben vizsgálta Románia jogállamiságát az Európa Bizottsággal és a Velencei Bizottsággal együttműködve, ez a munka folytatódni fog.
Viorica Dăncilă román kormányfőCsakhogy a román kormány éppen úgy reagál a közösségi kötelezettségek számon kérésére, ahogyan Orbán Viktor és a magyar kabinet. Felszólalásában
Viorica Dăncilă román kormányfő tiszteletet kért az országának, és leszögezte, hogy nem az európai intézmények, a bíróságok, a politikusok, hanem az állampolgárok számára próbálnak működő, tisztességes igazságügyi rendszert kiépíteni.
Szerinte a törvényt sértő embereket el kell ítélni, ugyanakkor az európai bizottsági jelentésekben nem esett szó a titkosszolgálatok szerepéről a korrupcióellenes fellépésben, amik emberek tömegeit szorították sarokba. Romániában háromezer hivatalnokot és politikust vizsgált a DNA, lebegtetve az eljárást ellenük.
A román miniszterelnök ezután példákat hozott fel arra, hogy olyan dolgokat vitatnak Románia kapcsán, ami más uniós tagállamokban teljesen elfogadott. Dăncilă szerint azt nem lehet csinálni, hogy valamit nem engednek Romániának, amit más országoknak viszont igen. A román kormányfő kijelentette, hogy a reformok az uniós aggályokkal szemben éppenhogy helyreállítják a bíróságok teljes függetlenségét. Hangsúlyozta azt is, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság ajánlásait.
„Románia Európa-párti ország és nem is fog letérni erről az útról" – fogalmazott. Végezetül pedig üdvözölte a mostani vitát, mert – mint mondta – így volt lehetősége tájékoztatni az EP-t a romániai visszaélésekről, ezeket „nem lehet mostantól a szőnyeg alá söpörni".
Nem nyugtatta ugyanakkor meg a miniszterelnöki magyarázat az uniós parlamenti közvéleményt. Az ülésen pártállástól függetlenül számos képviselő aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt. Az EP-vitát a zöldek kezdeményezték a román diaszpóra augusztusi kormányellenes tüntetésén történt erőszakos cselekmények és tömegoszlatás miatt.
Az EP legutóbb februárban foglalkozott a román jogállamiság kérdésével, a plénum november közepén szavaz a romániai igazságügyi reformra vonatkozó állásfoglalásról.
Az Európai Bizottság már év elején figyelmeztetett a tervezett módosítások negatív hatásaira az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni fellépés hatékonysága szempontjából. Bukarest ugyanis az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolását, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos, mivel több uniós tagország is ettől tette függővé Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.
Monica Macovei román liberális politikus szerint a román kormány a román emberek ellen dolgozik. A románok becsületes emberek, nem egyenlők a korrupt politikusaikkal. „Az igazságszolgáltatás a mostani román kormány első számú ellensége, ezt akarják felszámolni az új szabályokkal. Át akarják venni a korrupcióellenes ügyészség vezetését. A románok nem alszanak, az emberek élnek és megvédik a demokráciát" – hangsúlyozta Macovei.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető arról beszélt: Romániában sajnos hagyománya van a titkosszolgálatok aktivizmusának.
Azt javasolja a román kormánynak, ne kövesse Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit.
Az uniós testületek azután fejezték ki aggodalmunkat, hogy júliusban a román alkotmánybíróság határozatának eleget téve Klaus Iohannis román államfő felmentette tisztségéből Laura Codruta Kövesit, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetőjét. Iohannis az alkotmánybírósági határozat hatályba lépése után több mint egy hónapos halogatás után szánta rá magát erre a döntésre, amelyet tavasszal még megtagadott. Kövesi leváltását a szociálliberális kormánykoalíció követelte, mert szerintük Johannis visszaélt hatalmával.
Több tiszteletet kért Romániának az EP-képviselőből lett miniszterelnökRomániában az utóbbi hónapokban újrakezdődtek a másfél éve rendszeresnek számító ellenzéki tüntetések. A jobboldali Klaus Iohannis államfő, a jobbközép ellenzék és az utcán tüntető civilek azzal vádolták a szociálliberális kormánykoalíciót, hogy korrupt politikusaik, elsősorban Dragnea elszámoltatásának megakadályozása érdekében próbálják átszervezni az igazságszolgáltatást és enyhíteni a büntetőjog szigorát.
Romániában a korrupciós bűncselekmények nyomán a bíróságok által elrendelt vagyonelkobzásokból több mint egymilliárd eurónak kellene az államkasszába kerülnie. Öt év alatt 992 jogerős ítélet született olyan korrupciós ügyekben, amit a DNA indított.
