Orbán Viktor nem kér a vegyes magyar–román pártból, de azért megpróbálkoznának eggyel

A mostani elnökválasztás első fordulóját megelőző kampány alatt Orbán veszélyérzetét erősíthette, hogy az USR–PLUS európai orientációjú, liberális jellegű román pártszövetség arra hívta fel a magyar szavazókat, lépjenek túl az etnikai korlátokon, és voksoljanak rá. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is felszólalt Kolozsváron az USR–PLUS kampányrendezvényén, a liberális párt mellett érvelve. A törekvést végül nem koronázta siker, a párt elnöke és köztársaságielnök-jelöltje nem jutott be a második fordulóba.

Az USR-nek – a többi román párthoz hasonlóan – valójában nincs kisebbségi politikája és programja. A nemrég kormányra jutott Nemzeti Liberális Párt (PNL) folyamatosan azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy pusztán Kelemen Hunorék „hatalmi törekvései” húzódnak meg a magyar kisebbségi problémák emlegetése mögött. Igazából az USR is csak a magyar szavazatokat szerette volna begyűjteni most az elnökválasztáson, és még inkább szeretné jövőre a parlamenti választáson. Elvárja viszont, hogy ennek fejében a magyarok tekintsenek el a valóban létező kisebbségi problémáktól, például az oktatás, a nyelvhasználat, az elkobzott javak visszaszolgáltatása területén. Az USR-nek van bizonyos támogató tábora az RMDSZ-ben csalódott értelmiség körében, és keresi, hogy ki mögé álljon, de a párt jelöltjének mostani gyenge szereplése azt mutatja, hogy a magyarok tömegesen nem szavaztak rá.

Dan Masca

A román–magyar-együttműködés ugyanakkor helyi szinten lehetséges, és ennek a jövő nyári helyhatósági választásokon lehet jelentősége. Az egyik legfontosabb helyszín Marosvásárhely, amelyet a román–magyar etnikai feszültségek frontvárosaként tartanak számon, és ahol évtizedek óta nem sikerül leváltani a nacionalista és korrupt román polgármestert, pedig a lakosságnak majdnem a fele még mindig magyar. Itt az elnökválasztáson most több voksot kapott a magyar jelölt, mint bármelyik másik román, ami talán azt jelzi, hogy a vásárhelyi magyar szavazók éledeznek az immár több évtizedes apátiából.

Marosvásárhelyen létezik egy helyi erő, a Szabad Emberek Pártja (POL), amely eddig is kereste az együttműködést a magyarokkal. Tagsága és vezetése vegyes etnikumú, több képviselője van a városi testületben. Európai és kifejezetten demokratikus tényezőről van szó, amely azonban az RMDSZ helyi szervezetével eddig nem tudott komoly együttműködést kialakítani. Kérdés, hogy ha a magyar képviselet helyi szervezetében rendeződnek a sorok, lehetséges lesz-e az összhang megteremtése a polgármester leváltását akaró románok és magyarok között. Fölmerülhet az is, vajon lehet-e a POL egy igazi román–magyar vegyes párt modellje, esetleg magja.

„Azt semmiképp nem gondolom, hogy egy erdélyi kisvárosból kiinduló, ott szerveződő román–magyar regionális párt vagy mozgalom országos tudna lenni” – mondta Dan Mașca, a Szabad Emberek Pártjának elnöke a 168 Órának nyilatkozva. Véleménye szerint egy olyan párt, amelyik szavazatokat akar összeszedni a románoktól az ország olyan régióiban is, ahol nem élnek magyarok, nem tud érvényesülni. Ha ugyanis a magyarok szavazatának a megszerzése érdekében teret engednének a magyar törekvéseknek, akkor le kellene mondaniuk a románok voksairól. A szász származású Klaus Iohannis államfő sem tűzött a zászlajára olyan témákat, amely bevonzaná a magyar szavazatokat a Székelyföldről, pontosan azért, mert akkor a románokét elveszítené. Ezért úgy látszik, hogy a „magyar kártya” előhúzása mindig jól jön a román pártoknak.

A másik gond – folytatta Dan Mașca –, hogy évek óta létezik ugyan egy transzilvanista mozgalom, amely még nem alakította meg a pártját, pedig évekkel ezelőtt kimondta, hogy szükség lenne rá. A POL elnöke szerint ennek elsősorban a vállalkozó szellem a hiánya, és az az oka, hogy mindmáig nem jelent meg olyan életerős civil szervezet, mint a harminc évvel ezelőtt létrehozott Pro Európa Liga, amelyben magyarok és románok olyan közös projekteken dolgoztak, mint például a szegénység és az idegengyűlölet enyhítése.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke, Európa-szerte ismert polgárjogi aktivista is szkeptikusan nyilatkozott lapunknak egy vegyes  román–magyar párt esélyeiről. Úgy véli, hosszú távon a román és a magyar politikusok, a mindkét etnikumhoz tartozó értelmiségiek is elképzelhetőnek tartják az együttműködést egy erdélyi párt keretein belül, ha a bukaresti centralizáció elleni fellépéséről van szó, a pártalapítás azonban megbukott. A gyulafehérvári nyilatkozat és Trianon centenáriuma környékén alighanem egy ilyen kezdeményezést azzal vádolnának, hogy valójában el akarják szakítani Erdélyt.

Mint Enache kifejtette, román–magyar pártnak nehéz létrejönnie, mert nemcsak arról van szó, hogy a két etnikum politikusai találjanak közös nevezőt, hanem arról is, hogy a regionalizációs folyamatot csakis demokratikus pártalapon lehet elképzelni. Nagyon sok ilyen törekvés létezik Erdélyben, de van regionális sovinizmus, regionális fundamentalizmus is. Olyan pártot lenne érdemes Enache szerint támogatni, amely a közös érdekekre épül, és amely képes lenne a liberális, a demokratikus és a szociális gondolkodásra egyaránt. Választ adjon a szegénység, a kirekesztés, a globalizáció, a migráció kérdéseire.

„A legfontosabb akadálya egy vegyes párt létrejöttének maga a nemzetállami vízió, ami most már formát öltött a magyar közösségen belül is” – fogalmazott Enache. Az aktivista szerint „egyrészt az itteni magyarság nagy része magyar állampolgár lett, másrészt a románság nagy része támogatja a központosított román államot. Nem közeledünk a demokratikus, európai transzilvanizmus felé. Sőt, merem állítani, a két állam valamilyen furcsa összefogásban igazából ki akarja zárni a politikából a régiók szerepét. A központosított nemzetállam érdeke mindkét országban az, hogy románok és magyarok ne tartsanak össze.”

Smaranda Enache

A POL Marosvásárhelyen – Mașca szerint – helyi szintről építkezik, és szeretne maga mellé állítani olyan pártokat, mint az USR. Olyan törvényi változtatásokat igyekszik elérni, amelyek elősegítik az ilyen kis pártok megjelenését. Tisztában vannak viszont azzal – tette hozzá a pártelnök –, hogy 2020-ban a helyhatósági és a parlamenti választásokon konkurenciaként fog megjelenni az USR, amelynek Kolozsváron volt már magyar jelöltje az előző választáson.

„Szeretnénk minél több autonómiát itt, a szűkebb hazánkban” – mondta Dan Mașca, azon kevés román politikusok egyike, aki nem fél használni ezt a Romániában szitokszónak számító kifejezést. Román részről a politika és a véleményformáló média az autonómiát a föderalizmussal, a föderalizmust pedig a nemzetállam elleni támadással azonosítja. A POL szerint viszont a kulcs az volna, hogy a helyi szintű döntéseket a helyi érdekek szerint lehessen meghozni. Példaként említette Mașca a kétnyelvű helységnévtáblák ügyét, amely egy csapásra megoldódhatna, ha megváltoztatnák a helyi közigazgatásról szóló törvényt.

„Nem lehet autonómiád, ha Bukarestnek vagy Budapestnek akarsz megfelelni, hogy azok pénzt adjanak neked” – hangsúlyozta Dan Mașca.

Smaranda Enache szerint a kulcs a fiatal generáció kezében van. Úgy látja, az új nemzedékben nincs annyi előítélet és nem annyira sebzett, mint az ő kortársai. Szerinte egy minden erdélyi nemzetiséget magába foglaló regionális pártra volna szükség, amely képes válaszokat adni a globális kihívásokra, és amelyet elfogadna a román és a magyar közösség egyaránt.