Jön a Iohannis–Dăncilă-döntő Romániában, a behozhatatlan előny veszélyes lehet

2019. november 17. 12:00 - szerző: Szőcs Levente

Kényelmes, mintegy 15 százalékpontnyi előnyt szerzett a hivatalban lévő Klaus Iohannis a romániai elnökválasztások első fordulójában. A második helyen a váratlanul jól szereplő volt szociáldemokrata kormányfő, Viorica Dăncilă végzett.

Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, az USR–PLUS-szövetség jelöltje több hibát is elkövetett a kampányban. Előbb kizárta, hogy pártja támogassa a Ludovic Orban vezetésével alakult kormányt, majd bejelentette, hogy „természetesen” megszavazzák a liberális kabinetet. Az alternatíva az lett volna, hogy a szociáldemokrata Dăncilă-kabinet hivatalban marad akár a jövő év végén esedékes parlamenti választásokig – annak ellenére, hogy a törvényhozás október 10-én megvonta tőle a bizalmat. Nem használt Barna támogatottságának a Rise Project tényfeltáró portál által megszellőztetett ügy sem. E szerint olyan európai uniós projekteket irányított, amelyek elvileg szegények és fogyatékkal élők felzárkóztatását célozták, de a hatmillió eurónyi forrás elköltése után valamennyi céget bezárták. A politikus ráadásul juttatott az uniós pénzből a baráti körének, sőt a lánytestvérének is. Az ügy kapcsán napvilágot látott spekulációk szerint a Barnát leleplező iratokat az államfőnek alárendelt titkosszolgálatok adták ki az újságíróknak. Nyílt titok, hogy Viorica Dăncilă döntőbe jutása jobban megfelelt Klaus Iohannisnak, aki az ellenőrzött körülmények közötti megszólalásokra korlátozott kampányát egyetlen témára szűkítette le: ez a rövid megszakítással 2012 óta kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) végérvényes eltávolítása a hatalomból.

Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

A rekordalacsony, mindössze 47,66 százalékos részvétel mellett zajló voksolás nem a véletlen műve, a mostani volt ugyanis a rendszerváltás utáni időszak legunalmasabb kampánya Romániában. A trendet egyértelműen a hivatalban lévő elnök határozta meg. A kihívói előtt több fejhosszal vezető Klaus Iohannis nem vett részt jelöltvitákban, sőt interjúkat sem adott, ami ugyancsak precedens nélküli. Amúgy a médiaszerepléseit tekintve a jelenlegi román elnök Orbán Viktor stratégiáját látszik másolni, azzal a lényeges különbséggel, hogy a baráti sajtóorgánumokkal sem áll szóba. Interjút utoljára 2015 nyarán adott, újságírói kérdésekre pedig nem válaszol. Az elnöki tájékoztatók után elvonul, mihelyt felolvasta az előre elkészített szövegét, sőt újabban ki sem áll a riporterek elé, a televíziók egyenesen a felvett elnöki nyilatkozatot kapják meg.

Iohannis hivatalba lépése óta vágyott arra, hogy „saját kormánya” legyen, tudniillik a román alkotmány értelmében hiába az elnök a legnagyobb legitimitással bíró választott tisztségviselő, valódi hatalom nincs a kezében. Most, hogy az elnök pártja átvette a kormányzást, már van, de ez a hatalom nem intézményesített. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy ha Iohannis elveszíti a második fordulót, Ludovic Orban napjai meg lesznek számlálva: az erőviszonyok ugyanolyan könnyedséggel megváltozhatnak a parlamentben, ahogyan egy hete hirtelen lehetővé vált egy olyan pártelnök kormányfővé választása, aki mindössze egyötödös „többség” fölött rendelkezik a parlamentben.

Az eddigi felmérések fényében úgy tűnik, hogy Orbannak nem kell aggódnia, Iohannis kényelmesen megnyeri a második fordulót. Mindazonáltal a liberális hatalomátvétel alig több mint egy évvel a soron következő parlamenti és fél évvel az önkormányzati választások előtt nem teljesen veszélytelen. A legutóbbi választások előtt egy évvel a szociáldemokraták ugyancsak elveszítették a kormányzást csak azért, hogy 2016 decemberében rekordarányú győzelmet arassanak.

Iohannis „kampánymentes kampánystratégiája” nem működhetett volna a versenytársak hozzájárulása nélkül: tudták, hogy a hivatalban lévő elnöknek kedvez, de belementek a játékba, mert számukra elsősorban a helyi és a parlamenti választásoknak van nagy tétje. Pontosabban csak volt, ugyanis Dăncilă váratlanul jó szereplése megváltoztatta a téteket. Miután abban is kételkedtek, hogy jelöltjük bejuthat a második fordulóba, a szociáldemokraták elkezdtek hinni abban, hogy két évtized után ismét megnyerhetik az államfőválasztást.

Fotó: MTI/EPA/Bogdan Cristel

A romániai választásokon a pártok helyi struktúrái kulcsszerepet játszanak. Iohannis liberálisai azért akarták mindenáron megbuktatni a Dăncilă-kormányt a választások előtt, mert remélték, hogy visszaesik a PSD önkormányzati vezetőinek mozgósítási hajlandósága, ha már nem számíthatnak kormányzati transzferekre a pártelnök-kormányfő-elnökjelölt részéről. A számítás bevált, hiszen például a szociáldemokrata jelölt ugyanolyan arányban kapott szavazatokat a hagyományosan baloldali többségű keleti és délkeleti megyékben, mint Iohannis vagy Barna. Ezekben a régiókban tehát a PSD-nek lehetnek tartalékai – olyan választók, akik az első fordulóban csak azért maradtak otthon, mert nem hittek abban, hogy a jelöltjük döntőbe juthat.

Iohannis előnye behozhatatlannak tűnik, de ez veszélyes is lehet, mert a támogatói úgy érezhetik, hogy az ő voksuk nélkül is nyerni tud. Ha ezzel párhuzamosan a PSD-nek sikerül mozgósítania az említett tartalékokat, bár nem valószínű, nem is kizárt a meglepetés a két hét múlva esedékes fordulóban.