Orbán Viktor és elvbarátainak súlya csökkent Európában, elmaradt a nagy jobboldali-populista áttörés az EP-választáson
Bár Magyarországon ismét jelentős győzelmet aratott a Fidesz és 13 képviselői helyet szerzett az Európai Parlamentben, Orbán Viktor és pártjának nemzetközi politikai pozíciói gyenge lábakon állnak. A Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt ugyan veszített képviselői helyeket, de közel sem annyit, ami súlyosan veszélyeztetné pozícióit abban, hogy döntő szava legyen az Európai Bizottság elnökének kiválasztásában, a Bizottság összetételében, illetve az Európai Parlament nagy többséget igénylő szavazásaiban.
A vasárnapi eredmények tükrében az alábbi módon lehet felszelni a európai parlamenti tortát:
- Európai Néppárt (EPP), 180 képviselő
- Szociáldemokraták (S&D), 146 képviselő
- Liberálisok (ALDE), 109 képviselő
- Zöldek (ESS), 69 képviselő
- Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR), 59 képviselő
- Nemzetek és Szabadság Európája (ENF), 58 képviselő
- Szabadség és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD), 54 képviselő
- Európai szocialisták és kommunisták (GUE/NGL) 39 képviselő
- Egyéb: 37 képviselő
Az eddig nagykoalícióban működő két frakció, a néppártiak és a szociáldemokraták ugyan veszítettek, de a szintén EU-párti liberálisok növelték támogatottságukat – 42 képviselővel vannak többen –, így továbbra is nagy a különbség az euroszkeptikus ellenzékhez képest: 435 képviselő áll szemben a sok kis pártból és függetlenekből álló "ellenzékiekkel", akiknek összesen 316 képviselőjük van. Fontos kiemelni, hogy a Zöldek is jelentősen javítottak korábbi eredményükön, és ők inkább az EU-párti vonalhoz tartoznak – ezért is beszélnek Európában liberális és zöldhullámról.
A döntő szó tehát nagy eséllyel a liberális ALDE-nek juthat, csak velük tudnak stabil nagykoalíciót alakítani az EPP és a S&D.
Az euroszkeptikus ENF és EFDD ugyan összefogással jelentős erővé válhatna, de a BBC és a Politico elemzése szerint is olyan ellentétek vannak a populista szélsőséges pártok között, ami ellehetetleníti a teljes összeborulást. Hiába növelte tehát képviselői számát a populista jobboldal, kiemelve a francia Nemzeti Gyűlést vezető Marine Le Penéket, az olasz Matteo Salvini pártját, az Északi Ligát, valamint Nigel Farage Brexit-támogató pártját és a szélsőjobboldali német AfD-t, ez bizony még elégtelen ahhoz, hogy többséget alkossanak az EP-ben. Ha mindhárom euroszkeptikus-populista-jobboldali pártszövetség összeállna, akkor is csak 171 képviselőjük lenne a brüsszeli testületben.
A számok tükrében tehát megállapítható, hogy
a Néppártnak nem okozna súlyos veszteséget, ha megválna a 13 képviselőt adó Fidesztől, Orbán Viktor nem lehet a mérleg nyelve az európai politikában.
Az elemzések abba az irányba mutatnak, hogy a beharangozott nagy populista összeborulás helyett három, de akár öt különböző frakcióra is eloszlanak majd a populisták. A Néppártól nagyon távolodó Fidesznek ebben a mezőnyben kellene szövetségest találnia, de azzal politikai súlya is csökken. Amíg a Fidesz a néppárti frakció tagja, általában jobban számíthat a frakciót vezető német kormánypárt, a CDU jóindulatára, ami kihat a német-magyar gazdasági kapcsolatokra is.
A Politico idézi az ING vezető elemzőjét, Lorenzo Codognot, aki szerint az euroszkeptikus pártok áttörése elmaradt, a jobboldaliak az EP 24 százalékában foglalhatnak helyet, a baloldaliak pedig mindössze 10 százalékot tudhatnak magukénak. Ugyan ezzel az eredménnyel növekedtek ls stabilizáták magukat az EP-ben, de ezek a pártok vélhetően inkább a saját országukban tudják a hasznukra fordítani a mostani eredményt - véli a szakértő.
