Polanski kiadatását kérik

Az Amerikai Egyesült Államok kérte a Lengyelországban tartózkodó világhírű filmrendező, Roman Polanski kiadatását. Polanski az ügyészségen vallomást tett, megadta tartózkodási helyét, telefonszámát, és képviselőjének elérhetőségét, ezért az ügyészség feleslegesnek tartja őrizetbe vételét.

2014. november 8., 17:17

Az ügyészség képviselője az egyik lengyel TV-nek elmondta, hogy az amerikaiak a Lengyelországban tartózkodó Polanski letartóztatását kérték, a kiadatási kérelmet a lengyel hatóságok vizsgálják. Annak ellenére, hogy a lengyel jog szerint elévült a bűncselekmény, amellyel az USA-ban megvádolták a rendezőt, a kiadatásra sor kerülhet, de ismerniük kell az amerikai fél érveit és a kérelem megalapozottságát.

Az amerikai hatóságok azért kérték az éppen 80. születésnapját ünneplő Polanski letartóztatását (akit formálisan az Interpool is keres egy nemzetközi körözés alapján), mert 1977-ben távollétében a Los Angeles-i bíróság bűnösnek ítélte egy kiskorúval folytatott szexuális viszony miatt. A rendező az ítélet kihirdetése előtt titokban elhagyta az Egyesült Államokat, attól félve, hogy a bíró nem tartja be a kettőjük közötti megállapodást.


Az amerikai hatóságok tudomására jutott, hogy a Lengyel Zsidók Történelmének Múzeuma megnyitására Polanski Varsóba érkezett, ezért fordultak Varsóhoz a letartóztatásért, a kérelmet a Legfőbb Ügyészséghez irányították. Ez nem az első ilyen beadvány, hiszen 2010-ben, amikor a svájci hatóságok már megtagadták a kiadatást, az USA akkor is Lengyelországhoz fordult ez ügyben. Az év júliusában a legfőbb ügyész megtagadta a rendező kiadatását, arra hivatkozva, hogy a büntethetőség már elévült. – Ennek a véleménynek természetesen van jelentősége, de nem kötelező – mondta most az ügyészségi szóvivő.


A lengyel állampolgársággal rendelkező Polanski kiadatásának egyik feltétele annak megállapítása, hogy a meghatározott bűncselekmény mind a két országban üldözendő, és egyikben sem telt le már a büntethetőségi idő. A lengyel jog szerint az olyan bűncselekmények, amelyeket 3 évnél több börtönbüntetéssel szankcionálnak, az elkövetéstől számított 10, 15, vagy 20 év múlva évülne el. Gyilkosság esetén ez az elévülés 30 év. Az emberiség elleni vagy a háborús bűncselekményekre az elévülés nem vonatkozik.


A legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a lengyel jogrendszerben kötelező a lengyel állampolgár kiadatásának megtagadása. Ugyanakkor ez alól a szabály alól kivételt jelent és kiadható más államnak, vagy nemzetközi bűnüldöző szervnek valaki a Lengyelországot kötelező nemzetközi szerződés alapján, vagy olyan nemzetközi szervezetek által aláírt jogszabály végrehajtása miatt, amelyeknek Lengyelország a tagja.


Ebben az esetben is ez a helyzet: Lengyelország és az USA aláírtak szerződést a kiadatásról. Ennek alapján egyik fél sem köteles kiadni saját állampolgárát, de a bíróság elrendelheti ilyen személy kiadását, ha azt „helyénvalónak és lehetségesnek” ítéli meg. Amit arra a szerződés elemzésében rámutattak, ezen felül csak akkor kerülhet a kiadatásra sor, ha a kérelem Lengyelország területén kívül elkövetett bűncselekményre vonatkozik, és olyanra, amelyet a lengyel jog értelmében is bűntettnek tartanak.

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.