Patthelyzetet ígérnek az előrejelzések Bulgáriában

2017. március 23. 12:05 - szerző: Miklós Gábor

Bulgáriának sikerült bekerülnie a világsajtóba egy röpke időre. Az ultranacionalisták emberei szerdán blokkolták a Kapitan Andreevo határállomást a török határon. Az Egyesült Hazafiakról van szó, három szélsőséges párt szövetségéről, amelyek közül az egyik nyilvánvalóan neonáci. Azzal az ürüggyel állták el az egyébként óriási forgalmat lebonyolító határállomást, hogy megakadályozzák a „választási turizmust”.

Vasárnap nemzetgyűlési választás lesz a balkáni országban. Ezen szavazhatnak mindazok a bolgár útlevéllel rendelkező törökök is, akik akár több évtizede is már Törökországban laknak. A bolgár politikának hosszú ideje fontos témája, mondhatni mániája, hogy a törökök befolyásolhatják az ország politikai irányvonalát. A törökök, illetve muszlimok hatalomra soha nem jutottak, de már többször is ők voltak a mérleg nyelve. A bolgár arányos választási rendszer, mindig esélyt ad a kisebbeknek és a rétegpártoknak is.

Az elmúlt másfél évtizedben a politikai színpad főszereplője Bojko Boriszov volt tűzoltó, majd rendőrtiszt, egykori harcművész. Egy ideig magántestőre volt a hatalomtól megfosztott Todor Zsivkov korábbi kommunista vezetőnek is. Boriszov felismerte a bolgárok erős vezető, politikai megváltó iránti vágyát, s látta az űrt a középjobb térfélen. GERB (Polgárok az európai Bulgáriáért) névvel pártot alapított, azt beléptette az Európai Néppártba, s az ország miniszterelnöke lett. Hosszú időre kiszorította a hatalomból a rivális szocialistákat. Boriszov kormányzása azonban az utóbbi évekre alaposan kifáradt, nem tudta a jobboldalt egyesíteni, ahogy azt Orbán tette. Kormányzása alatt nem csökkent a korrupció, alig csökkent a munkanélküliség, nem tört ki az ország az EU örökös utolsó helyéről sem.

Bojko Boriszov Orbánnal
Fotó: MTI

A menekültválság ugyan alkalmat adott az idegengyűlölő, muzulmánellenes hisztériára, de erre ott voltak az övénél szélsőségesebb pártok. A GERB jelöltje csúfos vereséget szenvedett a tavalyi elnökválasztáson, amelyen  a szocialista párt (BSZP) jelöltje, a párton kívüli Rumen Radev, a bolgár légierő frissen nyugalomba vonult parancsnoka nyert. A vereség után Boriszov lemondott a miniszterelnökségről. Hivatalba lépése után a tábornok elnök új parlamenti választást írt ki, ez lesz most vasárnap.

Sokáig úgy látszott, hogy a BSZP az elnökválasztási győzelemmel szerzett politikai tőkéjét megtartja. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint azonban a fölény eltűnt. Radev tavaly feltehetően nem csak a szocialisták megrögzött híveinek szavazatát kapta meg. Meggyőzően szerepelt a televízióban, s bár korábban szinte ismeretlen volt, kiderült róla, hogy több nyelven tudó szakember, aki otthon van a NATO struktúraiban, de nem idegenek tőle az oroszok sem. Ennek többször hangot is adott, s kis oroszbarátsággal sok szavazatot lehet szerezni Bulgáriában.

A parlamenti választások előtt egy héttel azonban a Gallup alig 0,4 százalékos fölényt jelzett a szocialisták javára. A Kornelija Ninova vezette BSZP a szavazatok 30,3 százalékára számíthat, a nyakában lihegő GERB 29,9 százalékot kapna. A kampány meglehetősen egyhangú, főleg a törökellenes és menekültellenes retorika uralja.

Az utóbbi napokban az hozott némi újdonságot, hogy Ninova kijelentette, a „demokráciának sok vesztese van Bulgáriában”. Demokrácián ott általában a rendszerváltozást, illetve a parlamenti rendszert értik. Az államszocializmus szétesése valóban jobban sújtotta Bulgáriát, mint a legtöbb egykori szocialista országot. A nosztalgia, különösen az idősebb nemzedékekben, erős, ez is magyarázza az utódpárt erejét és az oroszbarátságot is. Az utódpárti politikus kijelentése alkalmat adott a jobboldalnak némi jóleső kommunistázásra

Mivel mind a két nagy párt rendre fogadalmat tett, hogy nem köt koalíciót, elvileg csak a kisebb pártokra számíthatnak. A parlamentbe minden bizonnyal bejut a szélsőjobboldali Egyesült Hazafiak szövetsége és két török-muszlim párt is esélyes mandátumok szerzésére. A Reformtömb nevű jobbközép pártszövetség a Gallup szerint nem éri el a négyszázalékos küszöböt. Az előrejelzések tehát patthelyzetet ígérnek. Az utolsó hét alatt a két fő rivális középpárt átvette a szélsőségesek retorikáját, és elsősorban török- és menekültellenes hisztériakeltéssel élnek. Kölcsönösen egymást gyanúsítják, hogy a törökökkel, illetve a szélsőségesekkel fognak koalícióra lépni.

A vád nem légből kapott. A GERB korábban már élvezte a nacionalisták parlamenti támogatását, amikor kisebbségben kormányzott. A legutóbbi elnökválasztáson az Egyesült Hazafiak a GERB jelöltjének támogatására szólítottak fel. A szocialisták, amikor legutoljára hatalmon voltak, a török-muszlim DSZP-vel koalícióban kormányoztak. Tekintélyes politikai elemzők latolgatják ezeket az esélyeket, de leginkább mégis a nagykoalícióra tesznek. A kérdés az, ki nyilváníthatja magát a vasárnapi választás nyertesének, ki kap először kormányalakítási lehetőséget Bulgáriában. A politikai stabilitás a Balkánnak ebben a csücskében nem csupán belpolitikai kérdés.

 


Választási turizmus


Bulgáriában hét-nyolcszázezerre tehető a török nemzetiségűek, valamint a muszlim vallású bolgárok és romák száma. Ők a parlamenti demokrácia 26 éve alatt többnyire a DPSZ (Mozgalom a Jogokért és Szabadságért) nevű pártra szavaztak. A párt magát liberálisnak nevezi, s sok nem török tagja is van. Évtizedekig a filozófus végzettségű Ahmet Dogan irányította, aki pár éve a háttérbe vonult.  Dogant az államszocializmus utolsó éveiben bebörtönözték, mivel fellépett a törökök jogaiért, az úgynevezett újjászületési folyamat ellen, amely a törökök elbolgárosítását szolgáló nacionalista kampány volt a nyolcvanas évek végén. A kampány a muszlim vallásgyakorlás teljes kiiktatása mellett a nyelvhasználat betiltásával is járt, és a törököket nevük megváltoztatására kényszerítették. 1989 nyarán sok tízezer bulgáriai török kényszerült Törökországba emigrálni. (Bojko Boriszov annak idején rendőrtisztként részt vett ebben a szégyenteljes akcióban. Később védelmére kelt hajdani szerepének.)

A rendszerváltás után sokan visszaszerezték bolgár állampolgárságukat, de Törökországban maradtak. A bolgár nacionalisták szerint a külföldön szavazók és a hazabuszozó törökök jelentősen befolyásolják a választás eredményét. A DSZP két éve kettészakadt, amikor Dogan leváltatta utódját, Lütfi Mestant, mivel az oroszellenes fellépést sürgetett, amikor a török légvédelem lelőtt a szír határ közelében két orosz harci gépet. Dogan azt mondta, ez a fellépés az oroszbarát bolgár társadalomban a török kisebbséget létében veszélyezteti.

Mestan tavaly DOST néven (betűszó, ami azonban törökül barátot jelent) pártot alapított. Most ez élvezi azt a támogatást, amelyet korábban a DSZP kapott. Egyebek között török személyiségek kampányolnak érdekükben a vegyes lakosságú településeken.

A bolgár hatóságok március 17-én kiutasították az országból Ibrahim Tarancıt, a törökországi edirnei kormányzóság főtitkárát. Az indoklás szerint Tarancı az ország számára nemzetbiztonsági kockázatot jelentett, és öt évre kitiltották Bulgáriából. A tisztviselő feltehetően kampányrendezvényen vett részt. Rajta kívül még három török állampolgárt toloncoltak ki a választás előtti héten, és beszámoltak arról, hogy vegyes lakosságú körzetekben élelmiszercsomagokat koboztak el. A szavazatvásárlás bűncselekmény Bulgáriában, ahogy az is annak számít, ha a bolgártól különböző nyelven folyik a választási agitáció. Radev elnök ezek után az EU-t szólította fel, foglaljon állást a bulgáriai török akciók ügyében.