Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Párbeszéd kell az alapértékekről - Berlin a jogállamisághoz kötné az uniós pénzeket

2020. július 13. 18:56 - szerző: Heltai András

A német kormány támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy az uniós források elosztását kössék a jogállamisági elvek megtartásához, hiszen ez alapvető feltétele a pénzek rendeltetésszerű felhasználásának. Többek között ezt hangsúlyozta kérdéseinkre adott írásos válaszában Andreas Peschke, a német külügyminisztérium európai főosztályának vezetője. A tárca korábbi szóvivője volt nagykövet, majd jelenlegi posztjára való kinevezése előtt a kelet-európai térséggel foglalkozott. Abból az alkalomból kerestük meg, hogy júliustól fél évre Németország vette át az Európai Unió rotációs elnökségét.

A német elnökség a világjárvány, a gazdasági és a menekültválság idejére esik, egyszerre feladat a Brexit, a transzatlanti és a Kínával kapcsolatos feszültségek megoldása, az európai gazdaság újjáépítése, az új uniós költségvetés. Sokan gondolják: ha egy állam úrrá lehet mindezeken a problémákon, az Németország. Mennyire eltökéltek a feladat megoldására, mennyire van ehhez összhang a koalíciós kormányban?

A COVID–19-járvány és következményei lesznek a meghatározó kihívások.

Ezekkel csak akkor tudunk sikeresen megbirkózni, ha az EU-ban és nemzetközi szinten pragmatikusan, szolidaritásban dolgozunk együtt.

Az elnökségünkkel szemben támasztott magas elvárások a pandémia miatt tovább növekedtek. Azt akarjuk, hogy az Európai Unió erősebben és a jövőre jobban felkészülten jöjjön ki a válságból, mint ahogyan belekerült. Ezt tükrözi a mottónk: „Együtt. Egy erősebb Európáért.” Időben meg kell állapodnunk az EU többéves pénzügyi keretéről, és be kell fejeznünk a tárgyalásokat az Egyesült Királysággal a jövőbeli kapcsolatainkról. A válságkezelés, a gazdaság, a társadalom talpra állásának kérdésein kívül a német elnökség foglalkozik korunk legfontosabb problémáival, kiáll azért, hogy az unió megfeleljen a jövő követelményeinek. Európa ökológiai és digitális átalakulása mellett idetartozik az európai szolidaritás megerősítése, az előrelépés a menekültügyi és a migrációs politikában, nemkülönben a jogállamiság megerősítésére szolgáló mechanizmusok. Hogy Európa külső cselekvőképességét a jövőben is biztosíthassuk, segíteni akarunk az unióval szomszédos országok stabilizálásában, behatóbbá kívánjuk tenni az együttműködést Afrikával, valamint

egységre kell jutnunk abban, hogyan viszonyuljon az EU Kínához.

Becsvágyó célok elérésére törekszünk, de reálisan kell felmérnünk, mit lehet elérni az adott körülmények között, a rövid, hat hónapos időtartam alatt. Tisztában vagyunk a felelősségünkkel, a tanács elnökeként elkötelezettek vagyunk, és „becsületes közvetítőként” azon fogunk fáradozni, hogy a sürgető kihívásokra fenntartható megoldásokat és kompromisszumokat találjunk. Az elmúlt néhány hónap szolidaritása derűlátóvá tesz bennünket a tekintetben, hogy

az Európai Unió erősebben és a jövőre jobban felkészülten fog kijutni a válságból.

Az Európai Unió költségvetése Angela Merkel német kancellár (j) az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével videokonferencia keretében tartott közös sajtótájékoztatón Berlinben 2020. július 2-án, az új uniós költségvetésről.
Fotó: Kay Nietfeld

A koronavírus-válságnál messzemenően hiányzott az európai együttműködés. Mit javasolnak majd, hogy a további veszélyeket közösen küzdhessük le? Napirendre kerül-e a kérdés, hogy a magyar kormány a pandémiát felhasználva teljhatalmat biztosított magának, és olyan rendeleteket bocsátott ki, amelyeknek semmi közük a járványhoz?

Elnökségünk keretében szeretnénk megszilárdítani az európai összetartást. Feladat az európai szolidaritás megerősítése a kulcsfontosságú területeken, hiszen a világjárvány jelentős törésekhez vezet a társadalmakban, azokat pedig csak együtt lehet kezelni. Különösen elkötelezettek vagyunk a nemzeti minimálbérek uniós normáinak kidolgozása mellett, és szeretnénk kialakítani az egyes EU-országok alapvető szociális biztonsági rendszereinek keretét. Cselekvési tervünk központi eleme az európai alapértékek erősítése is – így a jogállamiságé, amely az európai cselekvés fő pillére. A szövetségi kormány azért fog síkraszállni, hogy építő módon kezeljük a kérdést. Az Európai Bizottság első, a jogállamiság helyzetéről készítendő éves jelentése értelmében minden tagállammal az egyenjogúság alapján kívánunk majd erről politikai párbeszédet folytatni. Ezen túlmenően támogatjuk a bizottság javaslatát, miszerint az uniós források elosztását össze kell kapcsolni a jogállamisági elvek megtartásával. A jogállamiság alapvető feltétele az uniós pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásának, ez valamennyi tagállam érdeke.

A tömeges migráció régi és fenyegető, új problémái egyaránt orvoslásra várnak. Milyen megoldásokat tervez az elnökség?

Elfogadható Németország számára egyes uniós államok, köztük Magyarország álláspontja, hogy egyáltalán nem fogadnak be menekülteket?

A haladás a menekültügyi és a migrációs politikában elnökségünk napirendjének ugyancsak a középpontjában áll. A migrációs politikai kihívások, amelyeket a világjárvány hosszú távú következményei csak súlyosbítanak, ismét megmutatják, mennyire sürgető az új kezdet ezekben a kérdésekben, azért is, hogy teljesíthessük a világgal szemben fennálló humanitárius kötelezettségeinket. Egyformán kell figyelembe vennünk a méltányos tehermegosztást, és azt, hogy megőrizzük az európai szolidaritást. Emellett azon dolgozunk, hogy tovább bővítsük az együttműködést a kibocsátó és a tranzitországokkal, valamint növeljük fejlesztéspolitikai erőfeszítéseinket, helyben teremtve távlatokat, így csökkentve a hosszú távú migrációs nyomást.

Hogyan terveznék az új pénzügyi keretet? Legyen abban egyenlő súlya a szociális vonatkozásoknak és a gazdasági érdekeknek? A korrupciós gondok tükrében elő kellene-e írni a kötelező csatlakozást az Európai Ügyészséghez? Az ellenzéki pártok vezette magyar önkormányzatok szeretnék, ha közvetlenül juthatnának hozzá a strukturális alap forrásaihoz. Támogatják ezt?

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Az állam- és kormányfők még júliusban tárgyalnak a 2021–2027-es időszak pénzügyi kereteiről, e tárgyalásokat idejében be kell fejezni. Májusban Németország és Franciaország javasolta, hogy ezt a keretet ambiciózus, célzott, valamint időben behatárolt fejlesztési programmal egészítsük ki 500 milliárd euró összegben. Ez óriási pénz, kifejezi átfogó szolidaritásunkat és készségünket, hogy felelősséget vállaljunk. Az Európai Bizottság e javaslat egyes részeit átvette a maga javaslatába. A gyors megállapodás érdekében most minden oldalról rugalmasságra és kompromisszumkészségre van szükségünk ahhoz, hogy mielőbb és megerősödve jussunk ki a válságból. Teljesen világos, hogy végső soron egy igen nagyvonalú kompromisszum sem lehet képes minden kívánságot teljesíteni. Mint jeleztem, kormányunk támogatja a bizottságnak azt a javaslatát is, hogy kapcsolják össze az uniós pénzeszközök folyósítását a központi európai elvekkel, így a jogállamiság tiszteletben tartásával.

Ugyanakkor elegendő teret akarunk teremteni az Európai Unión belüli, alapvető értékeinkről folytatott, a határokon átnyúló, konstruktív és nyílt párbeszédhez. Mivel az Európai Ügyészség hatásköre és hatékonysága annál jobban növekszik, minél több tagállam csatlakozik hozzá, üdvözlendő minden európai partnerünk csatlakozása. Ezért támogatjuk az EU költségvetése terhére elkövetett bűncselekmények, a csalás, a korrupció és a pénzmosás hatékonyabb leküzdésére irányuló erőfeszítéseket.

A magyar (és a lengyel) kormány rendre hevesen bírálja az Európai Bizottságot, az európai intézményeket és sok döntésüket. Az előkészítő megbeszélések tükrében számít-e a német elnökség a magyar kormány teljes támogatására. Németország sok éve nagyon jó kétoldalú kapcsolatokat ápol Magyarországgal és Lengyelországgal. Mindkét ország fontos partner Németország számára mind kétoldalú, mind európai szinten.

Bár politikailag nem értünk egyet minden kérdésben, EU-partnerekként több minden köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt.

Ebben az összefüggésben is elengedhetetlen az élénk, konstruktív, különösképpen a nyílt párbeszéd azért, hogy az EU alapvető értékei mentén közösen alakítsuk az európai politikát. Ezt az eszmecserét a német elnökség még tovább kívánja bővíteni.

ASEM-csúcs Brüsszelben
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Várhatunk érdemi lépéseket a „zöld Európa” felé vezető úton?

Az éghajlatváltozás és az Európai Unió digitális átalakítása elnökségünk két másik centrális témája. A koronavírus-járvány megfékezését, az unió gazdasági újjáépítését célzó intézkedéseket egy szociális és környezettudatos Európa szellemében kívánjuk előmozdítani, úgy, hogy a válságból esélyt teremtsünk. Különösen az európai éghajlatváltozási törvény véglegesítését, és a Párizsi Klímaszerződés végrehajtásához szükséges nemzeti hozzájárulások növelését szorgalmazzuk. Emellett továbbra is támogatjuk az ENSZ Agenda 2030 célkitűzéseit, azok elérése elengedhetetlen egy társadalmilag igazságos és ökológiai szempontból fenntartható Európa számára. Az EU környezetvédelmi átalakulása – amint ez most, a válság alatt ismét megmutatkozott – kapcsolódik az unió digitális és technológiai szuverenitásának kérdésével. Ezért a német elnökség elkötelezett a megbízható, rugalmas európai adat-infrastruktúra kiépítése mellett is. A tagállamok közti eszmecsere és diplomáciai együttműködésük előmozdítására „digitális diplomáciai hálózatot” akarunk létrehozni, hogy a digitalizáció korában még jobban, összehangoltabban cselekedhessünk Európában.