Lapszemle – Jediót Ahronót: Három éve nincs ideje Trumpnak az izraeli-palesztin konfliktus megoldására

A nemzetközi média több nagy orgánuma – így a Bloomberg amerikai hírügynökség - tényszerűen beszámol Orbán Viktor azon tegnap reggeli bejelentéséről, miszerint Magyarország nem hajlandó az Európai Unió javaslatának megfelelően feloldani a járvány miatti beutazási tilalmat 14 EU-n kívüli ország állampolgárai tekintetében – kivéve Szerbiát. 

A Politico amerikai portál európai kiadása ezzel kapcsolatban megjegyzi:

nem világos, hogy miként fogják kiszűrni azokat az unión kívülieket, akiket viszont más EU-ország már beengedett a schengeni övezet területére,

amelyen belül alapértelmezés szerint szabad és ellenőrzéstől mentes a határátlépés.

A Reuters brit és az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint az amerikai Legfelső Bíróság befogadta – vagyis nem elfogadta, hanem egyelőre csupán hajlandó megfontolás tárgyává tenni – Németországnak azt a kérelmét, hogy a német államot ne lehessen amerikai bíróság elé citálni egy olyan ügyben, amely az egykori náci kormány által zsidó műkereskedőktől eladásra kényszerítéssel megszerzett középkori műkincsek sorsával kapcsolatos. Az erről szóló AP-jelentést a New York Times és a Washington Post is átvette. A németek arra hivatkoznak, hogy külföldi kormányokat nem lehet beidézni amerikai bíróság elé. A per 2015-ben indult a washingtoni szövetségi bíróságon. Az érintett néhai műkereskedők örökösei az 1935-ben a porosz állam javára kényszerértékesített műkincsek visszaszolgáltatását vagy pedig 250 millió dollár kártérítés megfizetését követelik. 

A beszámoló kitér arra, hogy az amerikai Legfelső Bíróság szintén hajlandó meghallgatni Magyarország érvelését azzal szemben, hogy elvett javaik visszaszolgáltatása érdekében beperelhessék a magyar államot a második világháborús magyarországi népirtást túlélt amerikai állampolgárok, illetve örököseik. Ez a per szintén Washingtonban indult a magyar állam ellen.

A Jediót Ahronót című izraeli lap internetes változata éles hangú kommentárt közöl, „Trumpnak nincs ideje a nyugati parti annexióra” címmel.

A szerző emlékeztet arra, hogy hivatali idejének első évében az amerikai elnök azt hirdette, képes lesz tető alá hozni az évszázad alkuját, rávenni az érintetteket az izraeli-palesztin konfliktus tárgyalásos megoldására, és ezért Nobel-békedíjat is fog kapni. Amikor a közel-keleti békére vonatkozó elképzeléseiről beszélt, az ingatlanpiac nyelvezetét használta, és úgy tekintett a kérdésre, mint egy üzleti tranzakcióra, amelyet, mielőtt sikerül nyélbe ütni, különböző tárgyalási taktikák bevetése előz meg, például az ember azzal fenyegetőzik, hogy otthagyja a tárgyalást, de csak azért, hogy aztán megegyezésre törekedve visszatérjen.

Trump ígérete egyszerű volt: a szaúdiak és a katariak annyi pénzt szórnak a palesztinokra, hogy azok feladják a követeléseiket, és mindent aláírnak majd.

Trump világában pénzzel mindent meg lehet venni – írja az izraeli kommentátor.

Most azonban – folytatódik a cikk – amikor közeledik az elnökválasztás, vagyis amikor Trump saját politikai életének talán utolsó csatájára készül, akkor a nyugati part egyes részeinek az izraeli annektálása nagyjából az utolsó helyen álló olyan kérdés, ami leköti a figyelmét. Rekordokat dönt Amerikában a koronavírusos megbetegedések száma, és az elnök most kezdi felismerni saját bűnösségét abban, hogy az Egyesült Államokat felkészületlenül érte a járvány, és hogy nem csupán a demokraták, hanem saját párthívei is felháborodtak a válság washingtoni kormányzati félrekezelésén.

Emellett nem csitul a George Floyd meggyilkolását követő társadalmi forrongás sem. Ebben a helyzetben az az ember, aki mindig győztesként, az alkuk mestereként, géniuszként igyekezett eladni magát, aki kétségkívül gazdag, és feljogosítva érzi magát arra, hogy fogdossa a nőket, most először talán kijózanító vereségnek néz elébe, ha hinni lehet a közvélemény-kutatásoknak. A dolgok persze még megváltozhatnak, a választás csak hónapok múlva lesz, de ez nem módosít azon, hogy a tervbe vett izraeli annektálás csupán púp a hátán – annak ellenére, hogy néhány gazdag zsidó kampányadakozó nagylelkűsége az annektálás megvalósításának a függvénye.

Elképzelhető mégis, hogy megpróbál zöld utat adni Netanjahunak, kizárólag saját újraválasztása érdekében. Egyébiránt Trump nem törődik az esetleges izraeli lépés következményeivel, nem veszi tekintetbe az izraelielk szempontjait, és valószínűleg tudatlan abban a tekintetben, melyek lennének az annektálás fizikai paraméterei és térségbeli leágazásai – írja a Jediót Ahronót internetes oldala.