Orbán Viktor: Ha az EU nem aludt volna el, ma nem lenne sok millió illegális migráns Nyugat-Európában

2019. szeptember 12. 17:53 - szerző: MTI

Az európai bizottsági pozíciók szétosztása alapján megállapítható, hogy a visegrádi négyek (V4) ereje megnőtt - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Prágában, miután részt vett a V4 és nyugat-balkáni államok csúcstalálkozóján.

A V4 két európai bizottsági alelnököt is adhatnak - hívta fel a figyelmet a kormányfő, aki a szlovák alelnök, Maros Sefcovic leendő portfólióját tartja a legfontosabbnak, neki kell ugyanis „beállítania” az Európai Bizottság és az Európai Parlament együttműködését, amelyben egyébként a legtöbb európai ügy akad el. Örömét fejezte ki továbbá, hogy a magyar biztosjelölt, Trócsányi László „olyan szép és nagy feladatot” menedzselhet, mint az Európai Unió bővítése. Trócsányi László volt alkotmánybíró és igazságügyi miniszter érti a bővítés bonyolult aspektusait - mondta Orbán Viktor, majd reményét fejezte ki, hogy a jelölt meg is fogja kapni a szükséges támogatást. A miniszterelnök az unió bővítéséről szólva úgy fogalmazott, ha az EU nem aludt volna el, és már korábban felvette volna tagjai közé Észak-Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát, akkor ma nem lenne sok millió illegális migráns Nyugat-Európában. – A balkáni útvonalat meg tudtuk volna védeni közösen" - folytatta -, ám a Görögország és Magyarország közötti teret „gazdátlanul” hagyták, ami elfogadhatatlan, ezért azt a teret ki kell tölteni, az ott lévő országokat fel kell venni, és akkor meg tudja védeni magát az EU. Megjegyezte: az EU-tag Románián keresztül nem érkeztek migránsok az EU-ba; ott jöttek, ahol nem tagállamok helyezkedtek el, és azután Magyarországnál kellett feltartóztatni őket.

Orbán Viktor a prágai V4-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Orbán Viktor úgy összegzett, az elmúlt néhány év történelme alapján evidens, hogy mind az uniónak, mind Észak-Macedóniának, Montenegrónak, valamint Szerbiának – „és ha már így állunk, akkor Albániának is” – érdeke az EU-tagság. A balkáni országok csatlakozása nem teher, hanem lehetőség az uniónak, amely erősebb lesz ezek felvételével - hangoztatta, Magyarország támogatásáról biztosítva ezeket az államokat.

Az EU következő költségvetésével kapcsolatban a magyar álláspontot ismertetve a kormányfő közölte: lehet új közös politikákat nyitni, de semmiképpen sem lehet erre hivatkozva csökkenteni a régi politikák pénzügyi forrásait. – Magyarország nem zárkózik el új közös bevételi forrásoktól, ha a régi politikák fenntartása mellett újakat is akarnak finanszírozni - tette hozzá. Azt is mondta, hogy a tagállamoknak a pénzfelhasználásban sokkal nagyobb rugalmasságra van szükségük.

Orbán Viktor arról is beszélt a házigazdához, Andrej Babis cseh miniszterelnökhöz szólva, hogy a magyarok „mérceországnak” tekintik Csehországot, és a magyart bántja, ha a cseheknek jobban megy, mint nekünk. Nem lerontani szeretnénk az ő teljesítményüket, hanem felzárkózni. Jelen pillanatban a cseheknek még jobban megy, mint a magyaroknak, és Magyarország különösen a munkanélküliségben szeretné „megverni” Csehországot, ahol az EU-ban a legalacsonyabb ennek mértéke - mondta.

A miniszterelnököt a szerb sajtó megkérdezte arról, hogy Trócsányi László lehet az unió bővítési biztosa, amire Orbán Viktor úgy reagált: "ha szerb lennék, örülnék". Megjegyezte: a magyar EU-elnökség a horvát csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszára felhalmozódó nehéz ügyeket is jól oldotta meg. "Hogy a horvátok erre nem mindig emlékeznek, ez most már nem tartozik a tárgyhoz" - fűzte hozzá. – Nincs kétségem afelől, hogy Szerbia nagy erőkkel járul majd hozzá az EU gazdasági teljesítményéhez – jelentette ki, úgy értékelve: ha a szerb integrációt megoldják, akkor az egész térség integrációja felgyorsul és megoldódik. A szerb csatlakozáshoz ugyan még sok kérdést kell rendezni, például Koszovó ügyét, de ezek mind rendezhetők - közölte Orbán Viktor. Egy másik kérdésre a kormányfő arról is beszélt, hogy míg Nyugat-Európában "multikulturális bevándorlótársadalmakat" építenek, addig Közép-Európában ez nincs így, a mi országaink nem „bevándorlótársadalmak”. A kérdés az - mondta -, hogy ez a két különböző formát felvett világ hogyan fog együtt élni. Kifejtette, az eddigi Európai Bizottság válasza az volt, "kényszerítsük a közép-európaiakat, hogy ők is olyanok legyenek, mint amilyenek mi vagyunk. (...) Mi meg ellenálltunk". Reméli azonban - folytatta -, hogy most egy olyan brüsszeli testület áll fel, amely belátja: két különböző életfelfogásról van szó, és inkább az egymás mellett élést kell menedzselni. – Abban bízunk, hogy a bizottság több tiszteletet ad majd nekünk (...), és ha ezt a tónust üti meg, megegyezéseket akar, és nem erőszakból akar bennünket kényszeríteni, akkor van jövője az EU-nak, és egy fantasztikus öt év előtt állunk. De ha folytatódik a megerőszakolás politikája, akkor nekünk ellen kell állni, és ott leszünk megint, ahol most vagyunk – mondta a miniszterelnök. A prágai várban tartott csúcstalálkozó elején a V4-ek miniszterelnökei külön egyeztettek, majd munkaebéd keretében tárgyaltak Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia vezetőivel.