Orbán Viktor szerint most már a V4 és Németország jelenti az EU magját
Minden nagy döntéssel meg kell várni a májusi európai parlamenti (EP-) választást, az európai polgárok döntését - idézte az MTI Orbán Viktor nyilatkozatát miniszterelnök a visegrádi országcsoport (V4) és Németország csütörtöki pozsonyi kormányfői találkozóján. A visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kormányfői Angela Merkel német kancellárral tárgyaltak. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta, nem lehet vitatkozni a demokrácia minőségéről, hogy liberális, illiberális vagy keresztény, de arról nem, hogy a népet nem lehet kihagyni belőle. Ennek kapcsán jelezte, hogy nagy döntésekkel várjanak az EP-választások utánig, de utána is folytatni kell a V4 és Németország együttműködését, amelyet szerinte most is a pozitív hangvétel és őszinte hangvétel jellemzett.
Hozzáfűzte, hogy a csütörtöki találkozón az EU magvát jelentő tagországok vettek részt mert Európa magját azok az országok adják, amelyek a teljesítményükkel kiemelkednek az államadósság, a költségvetési hiány, az export, a munkanélküliségi ráta, a bankrendszer és a strukturális reformok alapján.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy hétfőn Budapesten találkozik Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel, akivel a katonai és biztonsági kérdésekről fog tárgyalni. – Különösképpen beszélnünk kell Ukrajnáról. Ukrajna Magyarország szomszédja, ugyanakkor Magyarország véleménye nehézséget okoz Ukrajna és a NATO-együttműködésben. Magyarországon egy ukránbarát kormány van, Ukrajnában viszont egy magyarellenes kormány van, ebből pedig konfliktusok adódnak – jelezte.
Orbán Viktor, Angela Merkel, Peter Pellegrini, Andrej Babis és Mateusz MorawieckiA csúcstalálkozón bejelentették, hogy a V4 tagországai Németországgal együttműködve közös programot készítenek elő a migráció megfékezésére Marokkóban. A migráció külső okainak felszámolásán alapuló program több évre szól, részletei, valamint az arra előirányzott források mértékét néhány héten belül hozzák nyilvánosságra - mondta a tervről Peter Pellegrini a szlovák kormányfő.
Beszélt arról is, hogy a csúcstalálkozó fő témája az Európai Unió 2021-2027 közötti keretköltségvetése, de az EP-választások, az EU jövője, valamint a 30 évvel ezelőtti európai társadalmi változások voltak. Utóbbival kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy az évforduló kapcsán közös nyilatkozatot fogadtak el, ebben egyebek mellett megállapítják: az aláírók erős, egységes és versenyképes Európát akarnak. A nyilatkozatban megállapítják azt is, hogy „rögös de sikeres utat” tettek meg a rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évben, ma pedig egy olyan Európa részei, amely olyan komoly új kihívások előtt áll, amelyek megzavarhatják ezt a fejlődést. Ezeket az akadályokat csak közösen, nyílt és őszinte párbeszéd útján lehet leküzdeni.
Angela Merkel a rendszerváltás harmincéves évfordulója kapcsán ismételten köszönetet mondott azért a segítségért, amely lehetővé tette Németország egyesülését. Az idei EP-választások utáni időszakról szólva úgy vélte, hogy Európára nagy feladatok várnak. Ezek között említette: el kell érni, hogy kevesebb legyen a bürokrácia az EU-ban, hogy további szabadkereskedelmi egyezményeket kell kötni, és azt is, hogy együtt kell működni a migráció okainak megszüntetésében. A német kancellár Merkel egy, a Nordstream 2 gázvezetékre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: nem akarják egy Oroszországgal szembeni függőség kialakulását, ugyanakkor látni kell, hogy Oroszország már a hidegháború éveiben is ellátta gázzal Európát, és ezt a jövőben is meg fogja tenni.
Andrej Babis cseh kormányfő az EP-választásokról és az EU keretköltségvetéséről beszélt. Elmondta: a most következő európai parlamenti választáson eldől, hogy Európa milyen irányban halad a jövőben. Hangsúlyozta: fontos, hogy a választás után megváltozzon az Európai Bizottság, foglalja el "eredeti helyét" úgy, hogy rendeltetésének megfelelően minden tagország érdekét szem előtt tartsa. A keretköltségvetéssel kapcsolatban kiemelte: nagyobb rugalmasságra van szükség a támogatások elosztásánál. Megjegyezte: érthetetlen, hogy a tervezet a kohéziós alap csökkentésével számol, holott a tagországok közül 16 ennek megtartását és emelését kéri.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a terítékre került témák közül kiemelt több védelmi és biztonsági kérdést. Ezek sorában az ukrajnai helyzet kapcsán a feszültségek mérséklésének lehetőségeiről is beszélt. Kijelentette: lehetnek nézetkülönbségek Európa és az Egyesült Államok között, de nem szabad elfelejteni, hogy mindkettő a demokrácia alappillérének számít. A visegrádi négyeknek az EU-n belüli helyzetéről szólva azt mondta: a V4-ek ma az EU versenyképességét növelő gazdasági motornak számítanak.
