Orbán Viktor kedvencből lett kegyvesztett, mérgezővé vált a beszédével

2019. május 18. 05:50 - szerző: Pungor András

Orbán Viktor 18 évet várt arra, hogy ismét kinyíljanak előtte a Fehér Ház kapui. A Gripen-ügy, a Csurka István beszédétől való elhatárolódás elmulasztása, a rossz emlékű „élettér” kifejezés használata, a Bush család jó barátjának vérig sértése mind hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz elnöke ne legyen szívesen látott vendég Washingtonban.

Alig egy héttel Kádár János halála után, 1989 júliusában idősebb George Bush amerikai elnök Magyarországra utazott. A látogatásról sokaknak Bush emlékezetes Kossuth téri beszéde jut eszébe, amikor a zuhogó esőben széttépte a papírjait, és improvizálva szólt az összegyűlt tömeghez. De akkoriban volt egy másik esemény is, igaz, a nyilvánosság elől elrejtve. Az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének rezidenciáján az amerikai elnök találkozott az ellenzéki vezetőkkel is: többek között Kónya Imrével, Magyar Bálinttal és a hosszú hajú, vajszín zakós, 26 éves Orbán Viktorral.

Fotó: 168 Óra archív

Mark Palmer akkori amerikai nagykövet 2012-ben a Népszabadságnak így emlékezett vissza erre az időszakra: „Annak idején kifejezetten lelkes voltam a Fidesszel kapcsolatban, és kiálltam értük, amikor az akkori amerikai adminisztráció egyes vezetői túlságosan is merészeknek, veszélyesen szókimondóknak tartották őket.”

Orbán sokáig a Nyugat kedvence volt. 1998-as hatalomra jutása után még abban az évben, októberben Bill Clinton amerikai elnök is fogadta őt a Fehér Házban. Félórás volt a vizit. Főként a koszovói válságról egyeztettek, akkoriban kérdés volt, hogy az Egyesült Államok beavatkozik-e a balkáni háborúba. A röpke harminc percbe belefért még a vízumkérdés és a hazai szervezett bűnözés elleni amerikai segítségnyújtás témája is.

Orbán büszke volt arra, hogy ő az első magyar kormányfő, aki már amerikai szövetségesként látogatott az Egyesült Államokba. Négy magyar tévétársaság követte a programját a helyszínen. Plusz a Miniszterelnöki Hivatal négytagú médiastábja. Aztán gyorsan elromlott minden.

2001-ben a magyar kormány úgy döntött, hogy a sokáig befutónak tartott amerikai F–16-osok helyett svéd Gripen vadászgépeket vásárol. Az amerikai kormányzat úgy tartotta, hogy Budapest becsapta az Egyesült Államokat. Hogy mi állt a Gripen-döntés hátterében, pontosan ma sem tudjuk.

A vadászgépügy mellett volt egy másik is, amely összekuszálta a magyar–amerikai kapcsolatokat. 2001. szeptember 11., a World Trade Centert ért támadás után a szélsőjobboldali Csurka István így reagált a tragédiára: „Mély részvéttel vagyunk az ártatlan áldozatok iránt, és az anyagi pusztulás is megdöbbentő, azonban a felelősséget természetesen az amerikai globalista politikának is viselnie kell, mert mindez nem ártatlanul érte az Egyesült Államokat.” A kijelentés nagy felháborodást keltett idehaza és az Egyesült Államokban is. Bár Kövér László, a Fidesz egyik frontembere kegyeletsértésről és halottgyalázásról beszélt a nyilatkozat kapcsán, Orbán Viktor kormányfőként nem határolódott el a MIÉP elnökétől, miközben úgy állította be az eseményt, hogy mivel a szövetségesünket érte támadás, az olyan, mintha minket ért volna.

Jeszenszky Géza nagykövet jelezte a kormánynak, hogy az elhatárolódás halogatása súlyos következményekkel járhat, az mégsem történt meg. Az akkori elnök, az ifjabbik Bush nem is akart Orbánnal találkozni. 2001-ben mégis volt egy nem hivatalos találkozójuk. Pontosabban Dick Cheney alelnök fogadta Orbánt, és tíz percre beugrott Bush is.

Jellemző, hogy az amerikai külügyminisztérium nyilvántartása szerint magyar kormányfő nem járt ekkor a Fehér Házban.

Orbán mindenesetre úgy igyekezett eladni az eseményt, mintha nem lett volna hiba a gépezetben: a honlapján közölt egy fotót, amelyen Bush társaságában szerepel.

A 2002-es választási kampányban Orbán igyekezett egy amerikai utat is felmutatni, nem járt sikerrel. Levelet is írt Bushnak, ám Nancy Goodman Brinker nagykövet a következő sajtóközleményt adta ki: „Az elnöknek sűrű utazási programja van, és számos más olyan államfő jár ebben a hónapban az Egyesült Államokban a Világgazdasági Fórum és a téli olimpia alkalmából, akik Orbán Viktor miniszterelnöktől eltérően az utóbbi időben még nem találkoztak az elnökkel.”

A Gripen-ügy és a Csurka-beszéd mellett egy másik botrány is hozzájárult a mellőzéshez. Nem sokkal az amerikai út előtt Orbán a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta, hogy „ha sikerül összekapcsolnunk a határon túli magyarokat a magyarországi magyarokkal, a határon túli magyarok gazdasági életterét a magyarországi gazdaság életterével, akkor az ország gazdasága sokkal nagyobb teljesítményre lesz képes, mint most”. Az élettér kifejezés sokakban a hírhedt náci „Lebensraum” szót idézte fel. Bauer Tamás szabad demokrata politikus meg is jegyezte ezt parlamenti felszólalásában. Orbán erre úgy vágott vissza, hogy az élettér nem a harmincas évek politikai életére jellemző, hanem jóval korábbi kifejezés. Az amerikaiakat nem győzte meg ez az érvelés.

2002-ben Orbán egy bérelt magánrepülőgéppel Bostonban utazott, a Tufts Egyetem díszdoktorává avatták, szép oklevelet is kapott erről. Kis késéssel a The Washington Times diplomáciai-társasági rovatába bekerült az egyetemen mondott Orbán-beszéd, amely szerint a NATO „új közép-európai tagjai a legrendíthetetlenebb, leglelkesebb atlantisták”.

Jellemző Orbán megítélésére, hogy egy nála jóval alacsonyabb rangú cseh diplomatára is jobban figyeltek Amerikában.

A Népszava felhívta a figyelmet arra, hogy „Orbán beszédének néhány passzusánál lényegesen több teret szentelt a lap ugyanezen rovat vezető anyagaként a helyettes cseh külügyminiszter előző napi washingtoni látogatásán elhangzottaknak”. A The Washington Post az amerikai tartózkodásról akkoriban azt írta, hogy Bush politikai okokból utasította el Orbán tárgyalási szándékát. A lap szerint Orbán „mérgezővé vált a magyarok Lebensraumjáról (élettér)” való beszédével.

Az is kiverte a biztosítékot a Bush-adminisztrációnál, hogy méltatlan támadás érte Brinkert. Miután a nagykövet meglepetésének adott hangot a Magyarországon tapasztalt antiszemitizmus miatt, Kondor Katalin rádióelnök egy gyűlésen azt mondta, hogy Brinker antiszemitizmusról brekeg. Sőt Orbán a Kondor által vezetett rádióban nyilatkozott arról, mennyire túlzók az antiszemitizmussal kapcsolatos vádak. A magyar kormányfő egy dolgot kihagyott a számításból: a nagykövetet a Bush család jó barátjaként tartották számon.

Orbán közvetlen utódját, Medgyessy Péter kormányfőt 2002 novemberében fogadta az amerikai elnök, sőt, Gyurcsány Ferenc is járt hivatalos úton Washingtonban, de George W. Bush is tett látogatást Budapesten. Orbán Viktor előtt azonban 18 évre bezárultak a Fehér Ház kapui.