Orbán tudja, hogy nem olyan nagy a hatalma, ezért siet
A Fidesz vasárnap megnyeri az önkormányzati választásokat, de Orbán hatalma látszólagos. A számok azt mutatják, hogy kevesebb magyar szavaz rá, mint régen, amikor elvesztette a választásokat – emeli ki a Krekó Péterrel készített interjúból a Gazeta Wyborcza című lengyel lap.
A liberálisnak tartott lengyel napilapban a Political Capital intézet igazgatójával Michal Kokot beszélgetett, és felvetette, hogy az áprilisi választásokon a Fidesz újra kétharmados többséget szerezve Orbán elkezdte kiszélesíteni hatalmát, például azzal, hogy megerősítette az igazságügyi szervekre gyakorolt nyomását. Az újságíró a magyar elemzőnek teszi fel a kérdést, vajon ez már autoriter irányítás-e.
– Egyértelműen megfigyelhetjük az erre irányuló tendenciát – feleli Krekó. – Ezt Orbán tusnádfürdői beszédében végül is bejelentette, amikor a „nem liberális államról” beszélt. A jelenlegi hatalom egyre tekintélyelvűbb, de ez nem az utóbbi hetek vagy hónapok eseménye, hanem a Fidesz négyévi kormányzásáé. Az Orbán-rezsim az élet majd minden területén centralizált Magyarországon, kiiktatta az államban az ellenőrző mechanizmusok rendszerét, és egyáltalán nem burkoltan, hanem nyíltan, azt mondva, hogy ez az emberek akarata, mert a kormányzásra a Fideszt választották.
Michal Kokot szerint az ellenzék olyan gyenge és megosztott, mint még soha. A média nagy része Magyarországon a Fidesszel szövetséges oligarchákhoz tartozik, ezért érthetetlen, miért kellett szeptemberben a civil szervezeteket támadni azzal a váddal, hogy nyugati pénzeken „liberális állammodellt” akarnak bevezetni. Annál is érthetetlenebb ez, mert ezeknek a szervezeteknek csaknem semmilyen politikai befolyásuk sincs.
– Ez prevenciós támadás és logikusnak tűnik az autoriter állam szemszögéből – véli Krekó. – 2011-2012-ben a civil szervezeteknek sikerült számos tüntetést szervezni akkor, amikor a média szabadságát korlátozó jogszabályokat készültek életbe léptetni. Az akkori demonstrációkon emberek tízezrei vettek részt. Orbán Viktor tart attól, hogy ezek a szervezetek egyfajta politikai riválisok lehetnek, amely meggyengítik az ő népszerűségét. Ezért azok forrásaira mértek ütést: el akarják venni tőlük azt a lehetőséget, hogy a hatalomtól független források finanszírozhassák ezeket, azaz a Norvég Alapok. Egyben hitelességüket is megkérdőjelezik azzal, hogy a finanszírozás nem jogszerű.
A lengyel lap hitetlenkedve teszi fel a kérdést: Orbán ennyire fél attól, hogy elveszti a hatalmat?
A magyar elemző szerint, ha az utolsó parlamenti választások eredményeit nézzük, akkor a látszat ellenére Orbán népszerűsége egyáltalán nem olyan nagy, hiszen a Fidesz nem csak kevesebb szavazatot kapott, mint 2010-ben, amikor először megnyerte a választást, de 2002-ben és 2006-ban, amikor elvesztette azt, akkor is többen voksoltak rá. Ennek dacára az új választási törvénynek köszönhetően, amit az áprilisi választások előtt vezettek be, s amely a nagy politikai pártokat favorizálja, sikerült biztosítania magának az alkotmányozó többséget.
Két évvel ezelőtt még az ellenzéknél is gyengébb volt, de meg tudta fordítani ezt a helyzetet. Ma azonban ereje az ellenzék gyengeségéből fakad, amely egymással vetekszik, nem kelt bizalmat, mert évek óta ugyanazok az arcok jelennek meg, nem egyszer olyanok, akik a nyolcvanas évekből ismertek.
– Ha pontosan elemezzük Orbán bálványosi szavait, abban a Nyugatot támadja és a civil szervezeteket, de egy szóval sem említi az ellenzéket. Orbán jól ismerte fel, az annyira gyenge, hogy még említésre sem méltó – hangsúlyozta Krekó.
Kokot szerint ugyanakkor semmi sem mutat arra, hogy Orbán népszerűsége csökkenne. Még jobban megszorongatja a társadalmat, mint két évvel ezelőtt, az utcákon pedig semmiféle ellenállást nem látni.
– Mert Orbán lecsökkentette a háztartások energia árait és ennek köszönhetően sikerült visszaszereznie népszerűségét. A kormány azt a politikai ellenfelet választja, amelyik szélsőségesen nem népszerű Magyarországon, például a bankok, és azokat államosítja. Ennek gazdasági előnyét az átlag magyar érzi, az államnak ugyanakkor nagyon sokba kerül. Az eladósodásnak megvannak a maga határai, a voksok tehát, amelyeket ezeknek köszönhetően Orbán szerzett, csak rövid távon tarthatóak – állítja Krekó Péter.
Kijelenti: a Fidesznek a kemény szavazóbázisa kb. egymillió szavazót jelent. Ugyanakkor Orbán az egész társadalomban nem annyira népszerű, mint pl. Vlagyimir Putyin Oroszországban. Tisztában van azzal, hogy ha a politikai színtéren megjelenik valamilyen komoly ellenfél, bajban lesz. Ezért vannak megelőző támadásai és ezért siet annyira leépíteni a hatalom demokratikus ellenőrző rendszerét. Mindent megtesz, hogy a jövőben egyetlen politikus se léphessen a helyébe.
A két legfontosabb példaképe Törökország és Oroszország, de Magyarország nem akkora nagy, mint ezek az országok, nincs akkora hadserege, sem annyi nyersanyaga, mint ezeknek. Semmilyen alapunk nincs arra, hogy ilyen rendszert építsünk, tehát az ideológia előbb vagy utóbb szétesik. Ugyanakkor izoláció és diplomáciai vákuum fenyeget bennünket – összegezte a Political Capital igazgatója.