Egy lépést sem kell tennie, ha a 168 Óra legújabb számát kézbe szeretné venni!

Előretörnek – Ursula von der Leyen megígérte, hogy az ő Európai Bizottsága felerészt nőkből fog állni

2019. július 26. 20:30 - szerző: Ónody-Molnár Dóra

Nagy jelentősége van annak, hogy az EP megszavazta a német politikust, akinek a személyében először jelöltek nőt az Európai Bizottság élére. De az is figyelemre méltó, hogy egy másik kulcspozíciót is nő foglal el: a francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap szeptemberig hivatalban lévő vezérigazgatója vezeti majd az Európai Központi Bankot.

Már az első pillanattól kezdve karakteres volt Ursula von der Leyen fellépése a női témákban. A megválasztását megelőző kortesbeszédében a jogállam védelmén kívül a nők elleni erőszakkal szembeni fellépésre is felszólította a tagállamokat. Megválasztása után pedig megerősítette: az Európai Bizottságot úgy állítaná össze, hogy a nők és a férfiak száma egyenlő legyen. Felszólította a tagállami vezetőket, hogy ennek érdekében ne csak egy, hanem két jelöltet – egy nőt és egy férfit – javasoljanak a biztosi pozíciókra. Nagy vitákat generálhat a javaslat, a Politico már arról ír, hogy az akár késleltetheti is az új bizottság felállását.

– Pedig hatalmas lépés az Európai Unió történetében Von der Leyen javaslata, azért is van nagy jelentősége, mert a három csúcsintézmény közül kettőnek a pozícióiba az egyes országok kormányai delegálják a jelölteket, a tagokat

– magyarázza Balázs Péter, a CEU oktatója, volt uniós biztos és külügyminiszter. – Így ugyan a nemek esélyegyenlősége terén nyitottabb északi országok több nőt szoktak jelölni, azonban a déli, kelet-európai országok hagyományosan inkább férfiakat. A tagállamok kormányainak befolyása különösen igaz az Európai Tanács összetételére, ahol a kormányfők ülnek, és a különféle miniszteri tanácsokra.

Kérdésünkre hozzátette: a tagállamokban lezajlott választásoknak van befolyásuk az Európai Parlament összetételére is, ahol a vezető tisztségekre jelöléskor tekintetbe vesznek egyensúlyi és plurális szempontokat is.

Megszavazták Ursula von der Leyent az EB elnökének Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (j) gratulál Ursula von der Leyennek
Fotó: MTI/AP/Jean-Francois Badias

– A nemek szerinti szemlélet azért is erősebb a bizottsági helyek elosztásánál, mert látjuk, hogy a többi intézményben a pozíciók kötöttebbek. A bizottságnál viszont hangsúlyosan jelenik meg az az igény, hogy jó lenne több nőt látni vezető pozícióban – mondja Balázs Péter. Arra a kérdésünkre, hogy az Európai Unió döntéshozóit terelgeti-e bármilyen írott szabály afelé, hogy több nőt válasszanak, határozott nemmel felelt. – Nincs sehol előírva ilyen arány. Ez inkább morális kötelességként jelenik meg. A koedukáció ráadásul egészségesebb. Annak idején, első elnöki ciklusában José Manuel Barroso is megpróbált áttörést elérni a nemek arányának megváltoztatásában, de a gyakorlatba nem sikerült átültetnie elképzeléseit. Ezért is jelentős Ursula von der Leyen javaslata, amely nagy előrelépés. És könnyen megvalósítható is lenne, csak egy kis jóakarat kellene hozzá.

De vajon mi lehet a nemzeti kormányok kifogása a javaslat ellen? Hiszen már több ország is jelezte, hogy csak egy jelöltet – nagyobbrészt férfit – delegál biztosnak. Azok az országok pláne nem lelkesednek, amelyeknek Von der Leyen felhívása előtt már megvoltak a jelöltjeik.

Balázs Péter 2002–2003-ban részt vett az európai konvent munkájában, amely megszerkesztette az egyesülő Európa első közös alkotmányának tervezetét.

– Már ott és akkor felmerült – mondja –, hogy ne egy, sőt ne is két, hanem három jelöltet indítsanak a biztosi pozícióért a tagállamok. Az elnök így nagyobb merítésből tudná összeállítani a bizottságot. Ezzel a biztosok kiválasztását demokratikusabbá lehetne tenni, hiszen szükségképpen nagyobb nyilvánosságot adna a jelölteknek, mint amikor egyetlen névről folyik a közvélemény elől elzárt alkudozás. Én azt is képviseltem, hogy több jelölt esetében követelmény lehetne mindkét nem képviselete. De a javaslat elbukott. A tagállamok azzal érveltek, hogy ilyen fontos pozíció esetében nem lehetnek vesztesek, az egyetlen befutót kell biztos kézzel megtalálni. Nem lehet előre odakészíteni két vesztest. Szerintem ez nem jó érv, hiszen önmagában a jelölés is dicsőség.

A volt külügyminiszter szerint Ursula von der Leyen megválasztása óriási győzelem, Barack Obamának, az Amerikai Egyesült Államok első afroamerikai elnökének a megválasztásához hasonló áttörés.

– Végre, fél évszázad után, sikerült a bizottság élére egy nőt ültetni. Még miniszteri tisztségének időszakából ismerem Ursula von der Leyent. Jó látni, hogy feldobott, motivált, száguld előre. Emblematikus figurája lesz a genderügyeknek is. Bizonyítani akar. Az EU-ban ugyanis könnyen elkényelmesednek a tisztségviselők. A nemzeti parlamenttel ellentétben az Európai Parlamentben nem lehet ugyanis megbukni, az egyes képviselőkön múlik, dolgoznak-e vagy nyaralnak a mandátumuk alatt. Hasonló a helyzet az európai biztosokat illetően. Von der Leyennek nem lesz egyszerű dolga az EP-vel. Míg korábban a bizottságnak elég volt a két nagy politikai erőnek, a néppártnak és a szocialistáknak megfelelnie, mára feljöttek a liberálisok és a zöldek, tehát négyfelé kell majd figyelnie. Jó időszak következhet, ha Ursula von der Leyen megfelelő csapatot rak össze.

– Ursula von der Leyen nem egyszerűen csak az első nő, aki az Európai Bizottság elnöke lesz, de személye azt is jelzi, hogy új fejezet kezdődhet a nemek közötti egyenlőség ügyében

– mondja Sáfrány Réka, az Európai Női Lobbi (European’s Women Lobby) magyarországi tagszervezetének, a Női Érdekérvényesítő Szövetségnek az elnöke. Szerinte jelentős előrelépés, hogy Von der Leyen programjának középpontjába helyezte a nők elleni erőszak kérdését, ami azt jelentheti, hogy akár közös uniós fellépés és irányelv is érlelődhet az elköteleződésből. – Az új bizottsági elnök javaslata pedig, jelesül az, hogy ugyanannyi férfi és nő kerüljön a biztosi kollégiumba, nagy sikere az EWL-nek, hiszen hosszú évek óta küzdünk azért, hogy a politikai posztokon javuljon a nők aránya.

Kétségtelen, az elmúlt években az EWL következetesen és kitartóan részt vett minden parlamenti és bizottsági fórumon, eseményen, hogy közvetítse azt az üzenetet: változtatni kell a férfiakra szabott intézmények, pártok működésén.

– A pártcsaládok rendezvényein is rendszeresen részt vettünk, sokszor napirendre került a nők politikai részvételének előmozdítása. Minden választás előtt kiáltványt adunk ki, amelyben az egyik fő követelésünk az, hogy biztosítani kell a nők és a férfiak közti egyenlőséget, a társadalmi nemi szemléletet pedig be kell építeni minden politikai és gazdasági döntéshozatali folyamatba – mondja Sáfrány Réka, hozzátéve: a cél egy olyan Európa, amely megvalósítja a nők egyenlőségét a politikai döntéshozásban is. Ez a szemlélet köszön vissza Von der Leyen programjában, illetve a bizottsági kollégium összetételére tett javaslatában is.

Sáfrány Réka azonban felhívja a figyelmet arra is, hogy Von der Leyen a napokban már puhította a tagállamokhoz intézett felhívását, vagyis már nem ismételte meg, hogy minden ország állítson férfi és női jelölteket is. Ugyanakkor az elkötelezettségét megerősítette, hogy ugyanannyi nő lesz a kollégiumban, mint ahány férfi.