Évente mintegy 229 ezer tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe
Ha nem hoznak hatékony intézkedéseket a hulladék és a fő szemétforrások megfelelő kezelése érdekében, 2040-re ez az érték megkétszereződhet.
A tereptanulmányokból származó adatokon és az IUCN tengeri műanyaglábnyomot vizsgáló metodológiáján alapuló jelentés becslése szerint a Földközi-medence körül 33 országból származik a műanyag.
A teljes szemét 94 százalékát rosszul kezelt hulladékból származó mikroműanyag adja. Ha egyszer belekerült a tengerbe, mikroműanyag, vagyis 5 milliméteresnél kisebb részecskék formájában az üledékbe kerül.
A jelentés becslése szerint a Földközi-tengerben több mint egymillió tonna műanyag halmozódott fel.
A műanyagszennyezés hosszú távú károkat okozhat a szárazföldi és vízi ökoszisztémában és a biodiverzitásban. A tengeri állatok beleakadhatnak vagy lenyelhetik a műanyagszemetet, végül kimerültség vagy éhezés következtében pusztulnak el. Ráadásul a műanyagból különböző kémiai anyagok, például lágyítók vagy égésgátlók kerülhetnek a környezetbe, amelyek mind az ökoszisztémára, mind az emberi egészségre károsak, különösen az olyan félig zárt tenger esetében, mint amilyen a Földközi-tenger.
A vizsgálat nyilvánvalóvá teszi, hogy a jelenlegi és a tervezett intézkedések nem elegek ahhoz, hogy csökkentsék a szemétszivárgás mértékét és megakadályozzák annak hatásait - mondta Minna Epps, az IUCN tengeri és sarkvidéki globális programjának igazgatója.
A jelentés megállapítása szerint Egyiptom évi mintegy 74 ezer tonnával, Olaszország évi 34 ezer tonnával, Törökország évi 24 ezer tonnával a legtöbb szemetet engedi a Földközi-tengerbe, nagyrészt a nagy mennyiségű rosszul kezelt műanyag és a nagyszámú tengerparti lakosság miatt. Fejenkénti leosztásban azonban Montenegró (évi 8 kilogramm per fő), majd Albánia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia (évi 3-3 kilogramm per fő) juttattja a legtöbb hulladékot a tengerbe.
(MTI)
