Mensdorff-Poully gróf szabadon visszatérhet dél-burgenlandi birtokára

A félreértések elkerülésére: a londoni happy end korántsem annak köszönhető, hogy a brit hatóság számára bebizonyosodott a vádak tarthatatlansága. A magyarázat sokkal inkább a BAE-Systems (British Aerospace) nagyvonalú ajánlata, vagyis, hogy 450 millió dollárt (kb. 328 millió eurót) fizet „a 2002-es évben elkövetett könyvelési hiányosságok” miatt. A megegyezés az eljárás beszüntetésében szintén érdekelt amerikai igazságügyi minisztérium bábáskodásával született, a pénz nagy része a tengerentúlra kerül, az évek óta vizsgálódó angol korrupcióellenes hatóság, az SFO 34 millió eurót kap, amelyet azonnal továbbutal Tanzániába, jótékonysági célra. A BAE számára az összeg aprópénz, a világszerte több mint százezer embert foglalkoztató óriáscég palettája a tengeralattjárótól a vadászgépig igen kiterjedt, 2008-as forgalma több mint 20 milliárd euró volt. A cég számára a megegyezés egyben azt is jelenti, hogy nem kell állást foglalnia a korrupció ügyében, illetve neve nem sározódik be vesztegetési váddal. A könyvelési pontatlanság sokkal inkább bocsánatos bűn.

Ausztriában felháborodás fogadta a hírt. Norbert Darabos védelmi miniszter szerint nem járja, hogy néhány százmillióért megvásárolható a becsület. A miniszter egyelőre azt ígéri, hogy az ausztriai eljárás folytatódik, s az igazságszolgáltatás könyörtelenül feltárja a fegyverlobbista és Bécsben bejegyezett cége feltételezett visszaéléseit.

Az osztrák államügyészségnek nincs könnyű dolga. A nyomozók csaknem egy éve titkos bankszámlák tucatjaiba nyertek betekintést, s úgy találták, hogy különböző cégeken keresztül összesen mintegy 13 millió euró landolt Mensdorff-Poullynál, ám azt nem sikerült bizonyítani, hogy a gróf nagyobb összegeket fordított magyarországi és csehországi politikusok megvesztegetésére. Ő maga az ausztriai vadászgépbeszerzést vizsgáló parlamenti bizottság előtt is csak annyit erősített meg, hogy cége, a több mint 17 éve Bécsben bejegyzett M.P.A. tanácsadói kapcsolatban áll ugyan a brit BAE-vel, a feladat azonban nem a vadászgép-beszerzéssel, avagy bérléssel volt összefüggésben, hanem az éppen érintett országgal kapcsolatos tudnivalókra vonatkozott. ( A BAE- Systems egyébként, amelynek hat országban is ad tanácsokat, 20 százalékos részesedéssel rendelkezik a Gripeneket előállító SAAB-ban, és 33 % -kal a végül Ausztria által megvásárolt Typhoonokat gyártó Eurofighter GmbH-ban.) A bécsi házkutatások iratainak vizsgálata késztette a brit hatóságot a gróf letartóztatására – és az ott talált bizonyítékok további vizsgálatáról mondtak most le néhány százmillióért cserében.

Alfons Mensdorff-Pouilly a dél-burgenlandi Luising (Lovászad) kastélyának ura. A kicsiny – alig 100 lakosú – falu kedveli a mindig barátságos grófot, akinek magyar kapcsolatai igen sokrétűek. Évekkel ezelőtt visszahonosodott édesanyja egykori magyarországi földbirtokai egy részét a kárpótlásnak köszönhetően visszaszerezte. Az üzletember-gróf céget is alapított Magyarországon, a dél-burgenlandi kastélyban a német és a francia mellett magyarul is beszélnek. Felesége, a volt néppárti egészségügyi miniszter, Maria Rauch-Kallat a Magyar-Osztrák Társaság elnöke, s ha saját bevallása szerint a nyelvvel nem is birkózott meg, már csak a szervezet révén is élénk kapcsolatot tart fenn magyar származású osztrákokkal. A dél-burgenlandi diszkrét fácánvadászatok –, amelyeket a változatosság kedvéért időnként a gróf skóciai birtokán rendeznek meg, kitűnő kapcsolatépítési lehetőséget kínálnak.

A gróf családfája figyelemreméltó: dédnagyapja, Alexander Mensdorff-Pouilly Ferenc József külügyminisztere volt – az ő egykori kinevezésében szerepet játszott, hogy nagyapja Franz von Sachsen-Coburg herceg, másodunokatestvére pedig Viktória angol királynő volt. Az ősök foroghattak a sírjukban, amikor a grófot lecsukták. Ráadásul a mostani londoni börtönhét, amelynek egy részét nem is a hatósági fogdában, hanem szigorú feltételek mellett házi őrizetben töltötte, odakinn a városban, még csak újdonságot sem jelentett az előkelő úrnak. Épp egy éve tartóztatták le először. Öt hétig élvezhette a bécsi előzetes fogda vendégszeretetét. Akkortájt sokat cikkezett az osztrák sajtó arról, milyen bánásmódban részesül az efféle előkelő fogoly – tény azonban, hogy mostanában nem is ritka az ilyen vendég a börtönben. Neves és igen tehetős bankárokat is tartottak már fogva meglepően hosszú ideig az előzetesben, s az sem megy ma már szenzációszámba, ha némelyikük a jogerős ítélet nyomán évekre valamelyik büntetés-végrehajtó intézménybe költözik. Az osztrák közvélemény már megtanulta, hogy a bankigazgatóság veszélyes foglalkozás, még ha látszólag jól is jövedelmez. Minden bizonnyal ugyanez vonatkozik a fegyverlobbistákra.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a