Megint kampány – Netanjáhú mentelmi ügye színezte

Egy éven belül harmadszorra rugaszkodnak neki a választásoknak Izraelben, miután a mandátumeloszlás olyan patthelyzetet hozott, hogy egyetlen jelöltnek sem sikerült kormányt alakítania az előző két alkalommal. Az összetett pártpolitikai palettát, illetve a lehetséges koalíciós viszonyokat tovább bonyolítják Netanjáhú bírósági ügyei. Sőt míg a tavaly márciusi választások után ezek a koalíciós tárgyalásoknak csupán a mellékszálát jelentették, az őszi koalíciós tárgyalások kudarca már kifejezetten ezeknek az ügyeknek tudható be.

2020. február 5., 13:38

Szerző: Székely Róbert

A miniszterelnök korrupciós ügyeinek vizsgálati szakaszai együtt haladnak az egyre kilátástalanabb kormányalakítási próbálkozásokkal, amelyek eddig – példátlan módon – 12 hónapon belül harmadszorra kényszerítik urnák elé a választópolgárokat. Miután a Likudtól balra nem hajlandók együtt kormányozni Netanjáhúval, a miniszterelnök pedig semmiképp sem hajlandó lemondani, így továbbra is reménytelennek tűnik a kormányalakítás.

A válság egy éve kezdődött, amikor 2018 vége felé egyre világosabbá vált Netanjáhú számára, hogy a rendőrség több, ellene folyó eljárást is vádemeléssel fog zárni. Kihasználva a Liberman vezette polgári jobboldal és az ortodox pártok közötti feszültséget, feloszlatta a parlamentet, és új választásokat írt ki. A stratégia világos volt: megerősödött kormányzati pozícióból nekifutni a bírósági eljárásoknak, sőt megpróbálni elkerülni azokat, a mentelmi jogot megszavazni hajlandó koalíció segítségével. Arra azonban senki sem számított, hogy a jobboldali tömb sima választási győzelme ellenére sem sikerül kormányt alakítania a miniszterelnöknek. Mind a megerősödő ortodox, mind a polgári jobboldal elég stabilnak érezte bázisát ahhoz, hogy még egy új választás árnyékában se kelljen engednie álláspontjából. A centristák és a baloldaliak pedig ekkor már semmiképp sem akartak együtt kormányozni a büntetőeljárás előtt álló Netanjáhúval.

Másodszorra is ráfordultak tehát a pártok a választásokra, immár a legfőbb ügyész döntésének ismeretében, amely – előzetes meghallgatáshoz kötve – javasolja Netanjáhú bíróság elé állítását három különböző eljárásban is. A választásokon a Likud tovább gyengült, de a balközépnek sem volt elég mandátuma a kormányalakításra, így maradt a patthelyzet. Netanjáhú bebástyázta magát a jobboldali tömbbel, amely elég volt ahhoz, hogy megakadályozza a másik oldal sikerét, de kevés a kormányalakításhoz. Közben a meghallgatáson is átesett, ami nem változtatott a legfőbb ügyész döntésén.

Elérkeztünk a harmadik választási ciklushoz, amelytől senki se tudja, mi várható. Netanjáhú tovább küzd a túlélésért, és ugyan sikerült megnyernie a Likud előválasztási harcát, ami rövid távon erőt adhat neki, de elveszteni látszik a parlamentáris csatákat.

Lejárt a pártlisták benyújtásának határideje, és ennek alapján már tudható, hogy mely pártok indulnak választási szövetségben. Izraelben a bejutási küszöb 3,25 százalék, és már évek óta több kisebb párt billeg a küszöb határán, így a választások kimenetelét jelentősen befolyásolhatja, hogy mely pártok esnek ki és „pazarolnak el” mandátumokat.

A baloldalon létrejött az egyesülés a Merec elnevezésű baloldali liberális párt és a Munkapárt – a hagyományos baloldal – között. Az elmúlt két választás alkalmával mindkét párt átlépte ugyan a bejutási küszöböt, de nem jártak messze a kieséstől, és a centrista Kék-Fehér pártszövetség egyre több szavazót szívott el tőlük. 
A jobboldalon a Likudtól jobbra álló kisebb pártok közül végül hárman egyesültek, és a jelenlegi védelmi miniszter, Naftali Bennett vezetésével alkotnak közös listát. Az utolsó percekig tartó drámai tárgyalások eredményeként végül a szélsőjobboldali Zsidó Erő pártot kihagyták az összefogásból, szélsőséges nézetei miatt.

Feloszlatta magán az izraeli parlament Benjamin Netanjáhú
Fotó: Abir Szultan

Netanjáhú üdvözölte az összefogást, mivel a külön induló jobboldali pártok nem biztos hogy bejutottak volna a Kneszetbe. Most a Zsidó Erő pártjára próbál nyomást gyakorolni, hogy az lépjen vissza az indulástól, mert lényegében esélytelen, hogy elérje a bejutási küszöböt, és így a rá leadott szavazatok egy része a szavazatmegoszlás révén átvándorol a baloldalhoz. Mindazonáltal kicsi az esélye annak, hogy Ben-Gvir, a párt vezetője lemond az indulásról, hiszen eddig is külön listán indult, és most még meglehetősen sértve is érzi magát, amiért – megfogalmazása szerint – a jobboldali pártok cserbenhagyták őt és az általa képviselt 80-90 ezer szavazót. A pártvezető be is jelentette, hogy nincs szándékukban visszalépni az indulástól, és bízik abban, hogy a választók ez alkalommal bizalmat szavaznak neki és pártjának.

Az utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a tömbök aránya nem változott sokat, így nagy változásra az őszi eredményekhez képest egyelőre nem lehet számítani. Kérdés, hogy a patthelyzet tovább folytatódik-e, vagy sikerül pontot tenni a kormányalkotási saga végére.

Változást talán a Netanjáhú-perek folytatása hozhat: a miniszterelnök mentelmi kérelméről valószínűleg még a leköszönő parlament dönthet, ahol a kormányfőnek nincs többsége a kérelem elfogadtatására. A Likud és Netanjáhú most azért harcol, hogy megpróbálja a döntést a választások utánra tolni, hátha az új parlamentben sikerül többségbe kerülnie a mentességét támogatóknak, vagy a koalíciós tárgyalások során elfogadtatni ezt leendő partnereivel. Jól mutatja a Likudon belüli hangulatot és a vezető részéről a feltétlen támogatás elvárását, hogy az elmúlt napokban durva támadások érik Juli Edelstein Kneszet-elnököt – aki maga is a Likud egyik vezető tagja –, amiért nem akadályozza meg, hogy a Kneszet a választások előtt tárgyalja Netanjáhú ügyét. A teljes Likud-vezetés nyomásának ellenére Edelstein bejelentette, hogy összehívja a törvényhozást. A következő napokban a miniszterelnök valószínűleg mindent bevet majd, hogy ezt megakadályozza, és a Legfelső Bírósághoz benyújtott indítványok sokaságával próbálja meg húzni az időt.

A baloldal és a centrista pártok továbbra is Netanjáhú vádirataival fognak kampányolni, amihez kiváló teret nyújt a mentelmi jog körüli vita. A Likud pedig ismét a biztonságpolitika köré építi majd kampányát, mint az elmúlt évtizedek során mindig. Egyik oldaltól sem várható semmi rendkívüli, ami alapjaiban változtatná meg a választók szimpátiáját, így egy-két mandátumtól eltekintve valószínűleg az eredmény sem lesz nagyon más, mint ősszel. A kormányalakítás tehát sokkal inkább a koalíciós tárgyalásoktól, mintsem a kampány sikerétől függ majd.