Magyarország vétózik, meghiúsulhat a decemberi NATO-Ukrajna csúcs

2018. október 22., 11:33

Szerző:

Bár nemrég David B. Cornstein amerikai nagykövet is felszólította az Orbán-kormányt, hogy rendezze a nézetkülönbségeit a kijevi vezetéssel, Magyarország vétója miatt meghiúsulhat a NATO és Ukrajna december 4-5-re tervezett brüsszeli csúcstalálkozója - derül ki a Népszava cikkéből.

Szijjártó Péter Brüsszelben Szijjártó Péter 2018 áprilisában Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral
Fotó: MTI/KKM

A 29 NATO-tagország közül egyedül Magyarország akadályozza a csúcstalálkozó létrejöttét az Ukrajna ellen vívott, egyre inkább elfajuló politikai háborúban. Vétójának az oka a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló ukrán nyelvtörvény, amely az Orbán-kormány szerint diszkriminálja a kárpátaljai magyarok anyanyelv-használatát. Kijevi álláspont szerint a nyelvtörvény csak azt szeretné elérni, hogy a főiskolai-egyetemi évek végére minden ukrán állampolgár megtanuljon ukránul. (A nem hivatalosan az Ukrajnában élő oroszok térnyerésének a megfékezését célzó törvény ellen a színfalak mögött Románia is kifogást emelt már. Ukrajnában 400 ezer román él.)

Az Egyesült Államoknak azért nem tetszik a magyar–ukrán konfliktus, mert Ukrajna NATO-integrációjának az akadályozása nyilvánvalóan Oroszország érdekeit szolgálja. Erre David B. Cornstein is felhívta a figyelmet, megállapodásra kérve Budapestet és Kijevet is egy múlt heti nagyköveti értekezleten. Az amerikai  nagykövet felajánlotta, hogy közvetít a két ország között, csakhogy a konfliktus rendezése egyik félnek sem érdeke. Ukrajnára márciusban elnökválasztás, utána pedig parlamenti megméretés vár, az Orbán-kormány pedig amellett, hogy kiállhat egy valóban diszkriminatív nyelvtörvény ellen, amelynek az értelmében csak 12 éves korig tanulhatnak a diákok anyanyelvükön, jó pontokat szerezhet Vlagyimir Putyin orosz elnöknél is. Ettől függetlenül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter akár még ezen a héten újra leülhet tárgyalni ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel az ügyben. 

Az ukrán parlament október 4-én fogadta el az ukrán államnyelvként történő használatáról szóló törvény módosított változatát. Ennek értelmében 

  • óvodától az egyetemig az ukrán az oktatás nyelve, de kisebbségek nyelvén oktató intézményekben lehet használni a  kisebbség nyelvét is
  • az állami vezetők és a parlamenti képviselők mellett a helyi önkormányzatok képviselői, a polgármesterek, a köztisztviselők, a bírák, az ügyvédek, az állami és önkormányzati tulajdonú oktatási intézmények vezetői, pedagógusai, illetve az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények munkatársainak kötelező folyékonyan beszélniük ukránul,
  • az idegen nyelvű színházi előadásokat az állami és önkormányzati tulajdonú színházakban kizárólag ukrán feliratozás mellett mutathatják be a teátrumok,
  • az ország egyedüli hivatalos nyelve az ukrán, amelynek a nyilvános megsértését vagy a vele szembeni tiszteletlenség kimutatását a törvény bünteti.