Vihart kavart a beiktatás - Lukasenka új mandátumának „nincs demokratikus legitimitása”
A belarusz közjog értelmében az elnököt megválasztása után két hónapon belül kell beiktatni hivatalába, tehát a határidő jelen esetben október 9-én járt volna le. A ceremónia általában fontos állami eseményként nagy nyilvánosságot kap, most azonban zárt ajtók mögött zajlott le, nem közvetítette az állami tévé, és külföldi vendégeket sem hívtak meg.
A „fű alatti beiktatás” hírére Minszkben már szerdáról csütörtökre virradóra utcai összetűzések voltak tüntetők és rendőrök között – a rendfenntartók vízágyúval oszlatták a tömeget. Emellett a rezsim lépése elítélést váltott ki az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részéről.
Lukasenka új mandátumának „nincs demokratikus legitimitása” – hangoztatta nyilatkozatában Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Szerinte a beiktatás tovább mélyíti az országban kialakult politikai válságot, és ellentmond a belarusz lakosság jelentős része akaratának, amelyet a választások óta számos, sokak részvételével zajló, békés megmozduláson fejeztek ki.
Steffen Seibert német kormányszóvivő is leszögezte, hogy Berlin nem ismeri el Lukasenkát Fehéroroszország elnökének. A szövetségi kormány az augusztusi elnökválasztás óta azt az álláspontot képviseli, hogy a belpolitikai válságot tárgyalásos úton, az úgynevezett nemzeti párbeszéd folyamatának megindításával kell kezelni. Ez azt jelenti, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közreműködésével tárgyalásokat kell tartani, amelyekbe a minszki vezetés és az ellenzéki erők mellett a társadalom valamennyi csoportja bekapcsolódhat.
A beiktatással kapcsolatban a legsarkosabban Emmanuel Macron francia köztársasági elnök fogalmazott, aki a Journal du Dimanche című vasárnapi párizsi lapban megjelent nyilatkozatában kijelentette: „Világos, hogy Lukasenkának mennie kell.” Macron szerint Belaruszban hatalmi válság tanúi vagyunk, és az autoriter kormányzat „nem képes elfogadni a demokrácia logikáját”.
A legutóbb hétvégén, sorrendben immár a hetedik alkalommal volt zajos tömegmegmozdulások helyszíne a belarusz főváros, de vidéken – így például Homelben és Hrodnában – is voltak tiltakozó akciók, melyek résztvevőivel szemben erőszakot alkalmazott a karhatalom. Minszkben a szombati női tüntetést vasárnap ismét százezres felvonulás követte, amelyet ezúttal az önmagát az augusztus 9-i választás tényleges győztesének tekintő Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt „népi beiktatásaként” hirdettek meg. „Szvjata a mi elnökünk” – skandálta a tömeg. A rendfenntartó erők könnygázt, valamint fény- és hanggránátot is bevetettek az oszlatás során, és – miként az előző vasárnapokon – ezúttal is százakat tuszkoltak a rabszállító kocsikba.
Cihanouszkaja, aki az elnökválasztás után arra kényszerült, hogy Litvániába távozzon, közleményben méltatta a tiltakozók eltökéltségét, és kitartásra buzdította őket. „Ma van a tiltakozásunk ötvenedik napja, és a belarusz nép ismét az utcára ment” – írta, és egyúttal hangsúlyozta, hogy a rezsimet békés eszközökkel kell megállítani. A harmincnyolc éves volt angoltanárnő annak nyomán sodródott a politikába, hogy férjét, aki eredetileg az egyik ellenzéki elnökjelölt lett volna, bebörtönözték, és sorsáról azóta sem tudni semmit.
Cihanouszkaja két nappal Lukasenka beiktatása után megbeszélést folytatott George Kent amerikai helyettes külügyi államtitkárral. Diplomáciai források szerint főként arról esett szó, hogy a washingtoni szenátus külügyi bizottsága nemrég javasolta Julie Fisher külügyi helyettes államtitkár kinevezését az Egyesült Államok minszki nagykövetének. Belarusz 2008-ban hívta vissza washingtoni nagykövetét, miután az Egyesült Államok szankciókkal sújtott számos fehérorosz céget. Röviddel ezután távozott Minszkből az amerikai nagykövet is. A két ország nagykövetségét azóta ügyvivők vezetik.
Cihanouszkaja üdvözölte a lehetőséget, hogy az Egyesült Államok ismét nagykövetet küld Minszkbe, de aggodalmát fejezte ki, hogy a megbízólevél Lukasenkának való átadása a politikus elismeréseként lenne értelmezhető. Egyelőre nem teljesen egyértelmű az amerikai álláspont, mert a nagyköveti kinevezésre vonatkozó szenátusi előterjesztés szellemével nehéz összeegyeztetni a washingtoni külügyminisztériumi szóvivő nyilatkozatát, miszerint „az Egyesült Államok nem tudja legitim elnöknek tekinteni Aljakszandr Lukasenkát”, mert amerikai álláspont szerint „az augusztus 9-én tartott választások nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek, a kihirdetett eredmény csalás nyomán állt elő, és nem ad semmiféle legitimitást”.
Észtország, Litvánia és Lettország eközben kibővítette – az Európai Uniótól független – szankciós listáját olyan belarusz tisztségviselőkkel szemben, akiket felelősnek tartanak az augusztusi elnökválasztás eredményeinek meghamisításában és a békés tüntetők elleni erőszak alkalmazásában. A célzott büntető intézkedésekkel sújtottak névsorát több mint százfősre növelték. A listán eddig harminc név szerepelt.
Lukasenka egyetlen fontos külföldi támogatója Vlagyimir Putyin orosz elnök. Belarusz a Kreml számára a NATO-val szembeni ütközőállamként, valamint a kőolaj- és földgázvezetékek tranzitországaként fontos. A beiktatást megelőző héten lebonyolított moszkvai csúcstalálkozón Putyin másfél milliárd dolláros hitel nyújtására tett ígéretet Lukasenkának, majd pedig a beiktatásról Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy az „a fehérorosz vezetés szuverén döntése volt”.
A minszki rezsim minden eszközzel igyekszik nehezíteni, hogy a külvilág hiteles képet kapjon a Belaruszban történtekről. Ennek jegyében az egyik legfrissebb intézkedés, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva kéthetes karantént tettek kötelezővé minden Nyugatról érkező külföldi látogató számára. (A járvány első hullámakor Fehéroroszország nem zárta le határait.) Ezen túlmenően tizenkét napi elzárásra és 310 dollárnak megfelelő összegű pénzbüntetésre ítélték a Belsat varsói székhelyű, de Belaruszban sugárzó televízió két munkatársát, Dennisz Honcsarenkát és Olesz Ljubencsukot, amiért a külügyminisztérium akkreditációja nélkül dolgoztak. A bíróság tizenöt napi elzárásra ítélte Paval Patapov operatőrt, mert felvételeket készített egy tüntetésről. A Belarusz Újságíró Szövetség szerint az országban tizenegy újságíró van előzetes őrizetben. / Kárpáti János
