Letartóztatták Londonban a Wikileaks alapítóját, Julian Assange-t

2019. április 11. 11:47 - szerző: 168 Óra

Hét évet élt Ecuador nagykövetségén a titkos amerikai diplomáciai iratokat szivárogtató férfi, de miután oknyomozó oldala az ecuadori elnök korrupciós ügyét kezdte pedzegetni, megvonták a menedékjogát. Az Egyesült Államokban is vádat emeltek ellene.

Ecuador londoni nagykövetségén tartóztatták le a Wikileaks alapító Julian Assange-t - írja a BBC. 

A portál szerint a Scotland Yardot maga az ecuadori nagykövet engedte be a követségre, miután megvonták Assange menedékjogát.

A letartóztatást követő pillanatokban az Egyesült Államokban számítógépes behatolás érdekében elkövetett összeesküvés miatt vádat emeltek Julian Assange, a WikiLeaks alapítója ellen - jelentette be közleményében az amerikai igazságügyi minisztérium. 

A tárca közlése szerint a 47 éves Assange letartóztatására Londonban amerikai kérésre, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között érvényben lévő kiadatási egyezmény értelmében került sor.

Az ecuadori elnök videóban elmondta, azért vették le kezüket Assange-ról, mert sorozatosan megszegte a követség és az ecuadori állam által lefektetett szabályokat, többek között azzal, hogy agresszív volt a követség őreivel, és számára nem engedélyezett helyekre belopózott, kamerákat helyezett el, iratokat lopott, hívásokat hallgatott le. Emellett továbbra is irányította a Wikileakset és más államok belügyeibe avatkozott, amit szigorúan megtiltottak neki akkor, amikor befogadták a követségre.

Mint arról pár napja beszámoltunk, már sejteni lehetett, hogy napokon belül eltávolíthatják Ecuador nagy-britanniai nagykövetségéről Julien Assange-ot, aki hét éve élt az épületben. A felröppent hírt akkor az ecuadori külügyminisztérium csak híresztelésnek nevezett.

Egy másik, magát megnevezni nem kívánó magas rangú tisztségviselő azt mondta azonban, hogy Lenin Moreno ecuadori elnök, noha a WikiLeakset okolja az ellene felhozott korrupciós vádak miatt, azt mondta, hogy nem született döntés Assange elküldéséről. A Morenót ért gyanúsításokat az ecuadori médiumok is közölték. Az elnök a maga részéről azt rótta fel a WikiLeaksnek, hogy lehallgatta a személyes hívásait. A WikiLeaks cáfolta Moreno szavait, hozzátéve, hogy a korrupciós vádakról csak akkor számolt be, amikor a latin-amerikai ország törvényhozása már vizsgálatot kezdeményezett miatta.

Julian Assange
Fotó: Wikipédia

A londoni rendőrség még aznap közleményben jelentette be, hogy az Assange elleni letartóztatási parancs továbbra is érvényben van, és azt végre fogják hajtani, ha a WikiLeaks alapítója elhagyja a nagykövetség épületét. 

2015-ben a hatóság megszüntette a nagykövetség körüli 24 órás őrséget, Assange megfigyelésére pedig egy álcázott megoldást választott. Szemtanúk szerint azonban most ismét több rendőr veszi körül az épületet. A rendőrség közleményben tagadta, hogy változtattak volna az eljáráson. 

Assange 2017-ben ecuadori állampolgárságot is kapott, Moreno azonban tavaly is jelezte akkori nyilatkozatában, hogy ő maga sosem értett egyet a WikiLeaks vezetőjének tevékenységével, Assange tartózkodását a nagykövetségen pedig örökölt problémának jelezte.

Assange 2012-ben kérte Ecuador menedékjogi oltalmát, mert attól tartott, hogy ha Nagy-Britannia kiadja Svédországnak, ahol szexuális erőszakkal vádolják, a svéd hatóságok kiadhatják őt az Egyesült Államoknak. Itt ugyanis, a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene.

A virginiai szövetségi államügyészi hivatal már régóta nyomoz Assange ügyében. Amikor Donald Trump lett az Egyesült Államok elnöke, az új amerikai kormányzat úgy döntött, alaposabban megvizsgálja, vajon lehet-e vádat emelni a WikiLeaks munkatársai ellen azért, mert 2010-ben titkosított diplomáciai táviratokat és katonai dokumentumokat szivárogtattak ki. A nyomozók azt is vizsgálták, hogy a WikiLeaks működtetőinek van-e büntetőjogi felelősségük a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kiberprogramját leleplező kiszivárogtatásuk miatt. 

 A WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat vizsgálta az úgynevezett Mueller-bizottság is, nevezetesen azokat az elektronikus leveleket, amelyek a Demokrata Országos Bizottságtól (a Demokrata Párt vezető szervétől), valamint Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt kampányfőnökétől, John Podestától kerültek ki a 2016-os elnökválasztási kampányban. A Robert Mueller vezette különbizottság egyébként azt vizsgálja, történt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump kampányának munkatársai és oroszok között. Amerikai hírszerzők azt gyanítják, hogy a kérdéses e-maileket orosz kémek hekkelték meg, majd továbbították a WikiLeakshez.