Lemondott Ausztria alkancellárja, alig fél nappal azután, hogy kiderült, az országát is eladná az oroszoknak a hatalomért

2019. május 18. 13:52 - szerző: Molnár Richárd

Heinz-Christian Strache egy ibizai házibuli keretében, italozás és cigizés közben mutatta be, hogyan korrumpálhatóak könnyedén az európai populisták, még kormányon is.

Sebastian Kurz osztrák kancellár azonnal elfogadta koalíciós partnere, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Ausztria alkancellárja, Heinz-Christian Strache lemondását, amelyet az alkancellár maga ajánlott fel, alig több, mint fél nappal a péntek este kirobbant botrány után. Mi mást is tehetett volna: a két német lap, a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung által megszerzett 2017-es videofelvételen kristálytisztán hallható, hogy a némi bortól, vodkától, a szép hölgyek társaságától, a Habony Árpád által is egykor szívesen látogatott spanyolországi Ibiza szigetének partihangulatától hamar oldott állapotba kerülő Heinz-Christian Strache hogyan vázolja fel pontosan, mire is lenne hajlandó azért, hogy ő ülhessen le a kancellári székbe.

A videó 2017. július 24-én készült, alig néhány hónappal azelőtt, hogy az ÖVP október 15-én megnyerte az osztrák parlamenti választásokat, és koalícióra lépett az FPÖ-vel. Strache hihetetlen óvatlansággal sétált bele az egyelőre ismeretlen felvételkészítők csapdájába. Az ibizai találkozó úgy jött létre, hogy Strachénak az egyik régi barátján keresztül bemutattak egy Aljona Makarova nevű nőt, aki magát Igor Makarov orosz milliárdos unokahúgaként nevezte meg, a milliárdosról pedig azt feltételezték, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök köreihez tartozik.

A nő azt állította, segíteni akarja az FPÖ-t, ám azt is felvetette, hogy a pénze nem teljesen törvényes tevékenységekből is származhat.

Strachét azonban ez nem érdekelte, és meg sem győződve Makarova személyazonosságáról, bedobta az ötletét: Makarova valamilyen úton módon vásárolja meg a legolvasottabb osztrák bulvárlapot, a Kronen Zeitungot. Szerinte ugyanis a lap birtoklásával az FPÖ jelentősen növelhette volna a támogatottságát, hogy a következő választásokon már az övé legyen a legerősebb párt.

Részlet a titokban rögzített ibizai videóból, a kanapén Heinz-Christian Strache
Fotó: Spiegel Online

Az alkancellár azt is kifejtette, hogy egy Orbán Viktoréhoz hasonló médiabirodalmat akar kialakítani. Ebben pedig egy régi, bevált szakembert ajánlott segítségül az orosz nőnek, mégpedig Heinrich Pecinát, a Népszabadság hóhérát. Ezután még nyíltabban beszélt. Azt mondta, hogy pártja támogatásáért cserébe építőipari megrendeléseket adhat kancellárként az oroszok cégeinek.

Elveheti a megrendeléseket a Magyarországon is ismerősen hangzó Strabag nevű osztrák építőipari cégtől, és az ál-Makarova köreinek adhatja.

Még azt is hozzátette, hogy mivel közvetlenül nem kaphat pénzt az FPÖ számlájára újdonsült támogatóitól, inkább egy, a párt közelébe tartozó alapítványnak utaljanak az oroszok. (2017 egyik emlékezetes híre volt, hogy Simicska Lajos szerint Orbán Viktor 2014-ben még orosz pénzből, az atomenergia-óriás Roszatom pénzéből akarta megvenni, aztán pedig megszüntetni az RTL Klubot.)

Mit is mutat meg nekünk ez az ügy azon túl, hogy egy újabb külföldi vezetőre sújtott le az Orbán-átok? Földhözragadt emberként nyilván tisztában vagyunk vele, hogy Strache nem azért bukott meg néhány héten, hónapon belül Hoszni Mubarakhoz, Silvio Berlusconihoz vagy Mihail Szaakasvilihez hasonlóan, mert nem sokkal előtte kezet fogott a magyar miniszterelnökkel. Hanem azért, mert tökéletesen bemutatta, hogy a magukat bevándorlásellenesnek, hazafinak, kereszténynek, igazi európainak valló populisták, a Matteo Salvini olasz kormányfő-helyettes vezetése alatt egy akolba tömörülő radikális pártok - köztük Strache FPÖ-je, illetve a hozzájuk hasonló dallamokon játszó, de egyelőre néppárti Fidesz - mennyire javíthatatlanul pragmatikusak. Ha pénzről és hatalomról van szó.

Az egyébként teljesen nyilvánvaló, hogy a botrány kirobbantását a lényegében titkosszolgálati szintű konspirációval dolgozó készítők a 2019. május 26-i EP-választásokra időzítették. Motivációikról a Süddeutsche Zeitung és a Der Spiegel semmit nem árult el. 

A videón a távozó alkancellár mellett Johann Gudenust, az FPÖ volt parlamenti frakcióvezetőjét lehet látni, aki szintén lemondott minden posztjáról a botrány miatt.