Változás! Már szerdától hozzájuthat az újságárusoknál a legfrissebb 168 Órához!

Először házi őrizetbe helyezték, majd letartóztatták a szudáni államfőt, az országot a hadsereg irányítja

2019. április 11. 11:30 - szerző: 168 Óra

Szudánban a hadsereg egységei megszállták csütörtökön Omar Haszan Ahmad al-Basír vezette kormánypárt székházát és lemondásra kényszerítették az államfőt. Omar Haszan Ahmad al-Basír 1989 óta állt a kelet-afrikai ország élén.

Tüntetés az elnök ellen Szudánban Tüntetés az elnök ellen Szudánban

Az AP úgy számolt be a csütörtök reggeli eseményekről meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva, hogy az elnök lemondásának körülményei egyelőre nem világosak, de szemtanúk szerint a hadsereg megszállta az utcákat és az elnököt házi őrizetbe helyezték, ezután pedig letartóztatták.

Az ország irányítására katonai tanács jött létre - jelentette be csütörtökön a szudáni védelmi miniszter az állami televízióban. Avád Mohamed Ahmed Ibn Auf szerint az elnököt biztonságos helyen tartják fogva.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy az országban három hónapos rendkívüli állapotot hirdettek, felfüggesztik az alkotmányt, és kétéves átmeneti időszakra katonai tanács áll majd Szudán élén, ennek végén pedig választásokat tartanak majd. Mint mondta, további értesítésig lezárták az ország határait és 24 órára a légterét is.

Közben a szudáni állami hírügynökség, a SUNA bejelentette, hogy szabadon engedik a politikai foglyokat. Hírügynökségek ugyanekkor szemtanúkra hivatkozva arról számoltak be, hogy a tüntetők Port-Szudán és Kasszala városában megtámadták a hírszerzés és a biztonsági erők több épületét is.     

Omar Haszan Ahmad al-Basír 1989-ben ragadta magához a hatalmat a szudáni fegyveres erők segítségével, szétverte a pártokat, bevezette az iszlám törvénykezést, betiltotta a zenét, a táncot, az ünnepségeket.

Egy évvel később túlélt egy ellene szervezett puccsot, majd 30 résztvevőt ki is végeztetett. 1993 októberében lemondott és formailag véget vetett az 1989-es államcsíny óta tartó katonai diktatúrának, azonban a hatalmi viszonyok fennmaradtak, elnökké nyilvánította saját magát.

Az 1996-ban megtartott választáson hivatalosan a szavazatok 75 százalékát szerezte meg, 2000-ben pedig a 85 százalékát. 2003-ban azzal vádolták, hogy semmit nem tett a dárfúri konfliktusban a tömeggyilkosságok, és a nem arabok lakta kifosztása és a nők megerőszakolása ellen. 2009-ben ő lett a világ első olyan politikai vezetője, aki ellen háborús bűnök miatt vádat emeltek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon a dárfúri konfliktusban játszott szerepe miatt. A dárfúri konfliktus akkor kezdődött, amikor dárfúri lázadók elkezdtek kormányzati célpontokat támadni, azzal vádolva Kartúmot, hogy politikájával nyíltan az arabokat támogatja a feketékkel szemben. Erre válaszul az arab dzsandzsavid milíciák etnikai tisztogatásba kezdtek a tartományban. Hágai gyanú szerint Omar Haszan Ahmad al-Basír személyes felelősség terheli gyilkosságokért, kínzásokért, nemi erőszakért és erőszakos kitelepítésekért. ESZ becslések szerint a konfliktusnaqk eddig 450 ezer halálos áldozata volt, és 2,8-3 millió ember vált földönfutóvá.