Lelket verni az örményekbe – Törékeny fegyvernyugvás Karabahban

2020. november 30. 06:45 - szerző: Kárpáti János

Moszkva a saját hátsó udvarának tekinti a Kaukázust, de ez az udvar túl nagy ahhoz, hogy rendben tudja tartani. Most éppen az a feladat, hogy biztosítsák a köznyugalmat Örményországban, miután a török segítségre támaszkodó Azerbajdzsán tönkreverte Jereván hadseregét, és – az örmények lakta Karabah enklávé egy részének a kivételével – visszaszerezte az örmények által évtizedek óta ellenőrzött, de mindvégig sajátjának tartott területeket.

Az orosz parlament felsőháza – jó szovjet szokás szerint – egyhangúlag hagyta jóvá az orosz hadsereg karabahi békefenntartó misszióját. Az orosz békefenntartó egységek már november 10-én megkezdték a művelet végrehajtását. Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi bizottságának elnöke kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek jogában állt sürgősen csapatokat vezényelni a konfliktusövezetbe, de mivel a kontingens tartósan a térségben fog állomásozni, szükség volt a Szövetségi Tanács felhatalmazására. Konsztantyin Koszacsov, a külügyi bizottság elnöke a plenáris ülésen felszólalva azt hangoztatta, hogy a vérontás leállítása után a legfontosabb feladat a humanitárius segélyezés megoldása. A hadsereg külföldi bevetésére szóló felhatalmazást az orosz alkotmány 102. cikkével összhangban mind a 129 jelen lévő szenátor támogatta.

Az orosz békefenntartók 25 megfigyelőállást hoztak létre Karabahban, valamint a területet Örményországgal összekötő lacsini folyosón. A 28 kilométer hosszú utat a moszkvai katonai tárca közleménye szerint a műszaki alakulatok megtisztították, így megindulhatott rajta a forgalom. Az örmény kézen maradt karabahi területekre több autóbuszkonvojjal ezerszámra térnek vissza menekültek Örményországból.

Az oroszok hangsúlyozzák, hogy a békefenntartást kizárólag ők látják el, miközben a törökök igyekeznek orosz–török kettős vállalkozásnak beállítani a kedélyek lecsillapítására kidolgozott modellt.

Ennek megfelelően Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak nyilatkozva Törökország szuverén döntésének nevezte, hogy katonákat küld Azerbajdzsánba a karabahi tűzszünet megfigyelésére. Mint mondta, a török parlament vonatkozó határozata „a jelek szerint azért született meg”, mert hamarosan megkezdi tevékenységét a fegyvernyugvást technikai eszközökkel megfigyelő azerbajdzsáni orosz–török központ – ami persze nem azonos az orosz békefenntartók katonai törzsével, amelynek a székhelye az örmény kézen maradt karabahi Sztepanakert.

Fotó: MTI/AP

Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik nyilatkozatában azt emelte ki, hogy Karabah területén nem lesz szükség a monitoring olyan formáira, mint Szíriában, vagyis a törökökkel közös járőrözésre és konvojokra.

Ennek fényében persze nem nagyon világos, hogy mit fognak csinálni azok a török katonák, akiknek az Azerbajdzsánba telepítéséről hozott határozatot az ankarai parlament, úgymond a tűzszünet megfigyelésére felállítandó török–orosz központba.

Nyilatkozott Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója is. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy igyekszik a karabahi tűzszüneti megállapodás meghiúsítására provokálni az örmény és az azeri nacionalistákat. Szerinte az örményeket arról próbálják meggyőzni, hogy a karabahi béke egyet jelent Jereván vereségével, az azerieknek pedig épp ellenkezőleg, azt mondják, hogy a Kreml „elrabolta tőlük” a győzelmet, amikor az azeri hadsereg egy lépésre volt Sztepanakert bevételétől.

Eközben Jerevánban Aru Ajvazjánt nevezték ki Örményország új külügyminiszterének, miután a Karabahban kialakult helyzet miatt nagy belpolitikai nyomás alá került Nikol Pasinján miniszterelnök menesztette a tisztséget 2018 májusa óta ellátó Zorab Mnacakanjánt. Pasinján elismerte, hogy a fő felelősséget ő viseli a történtekért, de nem önmagát „váltotta le”, hanem a kormány összetételében hajtott végre változtatásokat.

Pasinján, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök november 10-én állapodott meg a szeptember 27-én kiújult karabahi harcok lezárásáról. Az egyezség értelmében Jerevánnak vissza kell szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, általa megszállt régiót, az Örményországot Karabahhal összekötő folyosó kivételével.

A vitatott hovatartozású Karabahból kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók vették át a demarkációs vonal és a korridor mentén. 

Míg a megegyezést Azerbajdzsánban hatalmas győzelemként ünnepelték, addig Örményországban kapitulációként fogadták, és tüntetések kezdődtek Pasinján lemondását követelve.

Pasinján tizenöt pontból álló „kárenyhítő” ütemtervet dolgozott ki az ország stabilitásának és biztonságának szavatolására. A tervben egyebek közt szó van arról, hogy szociális támogatást nyújtanak a harcokban elesettek családjainak, a hadifogságból visszatért katonáknak, illetve a polgári lakosságnak a megrongálódott épületek és infrastruktúra felújítására.

A kormányfő biztosítani kívánja az örmény menekültek Karabahba történő visszatérését és normális életvitelük teljes helyreállítását. Szándékában áll emellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának keretében felújítani a Karabah státusáról folytatott tárgyalásokat. Ez ügyben konzultációkat kezdene a politikai és a civil társadalom képviselőivel, de tervezi az ország fegyveres erőinek reformját is.

A Pasinján által előterjesztett témák között szerepel a választási rendszer megújítása és a korrupcióellenes harc jegyében felállítandó különleges bírói intézmény létrehozása. A miniszterelnök az ígéretlista összeállításakor nem feledkezett meg arról az sem, hogy a koronavírus-járvány elmúltával talpra fogja állítani a gazdaságot.

Miközben Jerevánban a stabilitási gondokat igyekeztek kezelni, Ilham Aliyev azeri elnök és felesége, Mehriban Aliyeva alelnök asszony győzelmi körutat tett az elfoglalt karabahi területeken. A katonai egyenruhába öltözött Aliyev bejelentette, hogy nemzetközi bíróságok elé fogják vinni a „térségben okozott pusztításokért felelős örményeket”. „Visszatértünk hazánkba” – közölte az azeri elnök egy páncélozott jármű volánja mögött ülve. Kijelentette: Karabahnak nem lesz autonóm státusa, „Azerbajdzsán egységes ország”.