Aki előre látta a világjárványt – Larry Brilliant szerint a koronavírus ellen nem lesz biztosított a hosszú távú immunitás

Megvizsgálva a koronavírus kitörésének tényeit és adatait, Larry Brilliant járványügyi szakértő Chris Andersonnal, a TED vezetőjével folytatott elfogulatlan interjúban értékeli a globális válaszreakciókat. Brilliant egyértelmű tervet vázol fel a világjárvány leküzdésére. Elmondja azt is, hogy ahhoz, hogy mindezt megvalósítsuk, miért szükséges politikai- és földrajzi megosztottságtól függetlenül együttműködnünk. „Ez nem zombi apokalipszis, nem tömeges kihalással járó jelenség – mondja. – A lehető legjobb formánkat kell hoznunk."

2020. május 26., 14:00

Szerző:

Egy férfi, akit egész életében a járványok izgattak. Larry Brilliant több mint 40 évvel ezelőtt abszolút kulcsszerepet töltött be a himlőjárvány világméretű felszámolásában. 2006-ban elment a TED-hez, hogy figyelmeztesse a világot egy globális járvány baljós eshetőségére, és megossza, mit is tehetnénk ellene.

Abban az előadásban mutatott egy videót, amiben egy szimulációt láthattunk arról, hogyan is nézhet ki egy világjárvány. A feltételezésében Dél-Ázsiából indult a járvány, mely kezdetben lassan terjed, 2-3 elszigetelt helyen jelenik meg, aztán további kitörések lesznek, a kór pedig olyan gyorsan terjed országról országra, hogy az emberek nem is tudják, mi történik. Három hét alatt pedig az egész világon jelen lesz. Akkor azt mondta, „ha lenne egy visszavonás-gomb, visszalépve elszigetelhetnénk, és elkaphatnánk még a kezdetek kezdetén, korai felismeréssel és korai válaszreakcióval minden vírust börtönbe zárnánk, az lehetne a járvány kezelésének kizárólagos módja.”

Larry Brilliant
Fotó: Ryan Lash

14 évvel később elmondhatjuk, hogy még mindig ezek a járvány megelőzésének titkai. Larry Brillant szerint ha kitör egy exponenciálisan növekvő járvány, és ha elszalasztjuk az első két hetet, valójában

nem az első két hét elhunytjai és betegei jelentik a valós veszteséget. Sokkal inkább a kicsúcsosodás két hetének halottai és betegei.

Ez a már említett korai felismeréssel és időbeli cselekvéssel előzhető meg. A járványügyi szakértő listázta az országokat aszerint, hogy hányasra vizsgáztak a korai felismerésből. „A tajvani, izlandi és új-zélandi szigetköztársaságok ötöst kapnának, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok bukásra állnának. Négyest adnék Dél-Koreának és Németországnak a többieknél pedig elég heterogének a válaszreakciók, a világ egészébe véve botladozik. Nem lehetünk büszkék arra, ami most történik.”

Ezt a járványt jóval korábban felismertük, mint a 2002-es SARS-t, amit hat hónapba telt, most pedig körülbelül csak hat hétre volt szükség. A felismerés nem csak azt jelenti, hogy megtaláljuk az okot, hanem azt is, hogy azonosítani tudjuk. „Erre nagyon jó pontot adnék magunknak, de a transzparencia, a kommunikáció már más témák.”

Koronavírus - Egyesült Államok A koronavírus-járvány miatt Michigan államban bevezetett korlátozó intézkedések eltörlését követelő tüntetés a michigani törvényhozás lansingi épülete előtt
Fotó: Paul Sancya

A legnagyobb hiba azoknál az országoknál, akik egyest kaptak, Brillant szerint a félelem volt, a politikai hozzá nem értés,

hogy nem kezdték el időben komolyan venni. A történelem során a kezdetekben szinte minden járványra tagadólag és kétkedve tekintettek. Azok az országok, akik lassan reagáltak, még be tudják pótolni a lemaradást, és nagyon jól tudtak kijönni belőle. „Az angolok 2 hónapot elvesztegettek, két hónapnyi kezdeti előnyt adtak egy hatványozottan terjedő vírusnak."

 

Fertőzőképesség és halálozási ráta

A vírus három fő tényezőtől függően terjed. Az egyik az R0, egy beteg által generált új fertőzések száma, amikor a vírus felbukkan, ebben az esetben 2,2-2,4, azonban egy hónapja megjelent tanulmány szerint 5,7. A másik két faktor a lappangási időszak, illetve a kialakulás időtartama. Minél hosszabbak ezek, a járvány terjedése annál lassabbnak tűnik a számunkra. A legmeghatározóbb pedig a fogékony alanyok elérhetősége.

„Ez egy új vírus, ezért tudni akarjuk, potenciálisan hány ügyfele lehet, és mivel vírusról van szó, ez lehet 8 milliárd ember, mindannyian egyformán vagyunk rá fogékonyak, nem számít a bőrszín, a kor, vagy milyen gazdagok vagyunk" - mutat rá a járványügyi szakember.

Koronavírus - A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID rész A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID rész
Fotó: Kovács Tamás

A rövid lappangás és a magas fertőzőképesség kombinációjából adódik, hogy milyen halálos kimenetelű. „Sokan hívnak orvosok intenzívről azzal a kérdéssel:

hogyan döntsem el, hogy ki haljon meg és ki maradjon életben? Olyan kevés eszköz van, amit használhatok.”  

Larry Brillant kifejti, a betegség minden szervünk hat. Az, hogy légúti megbetegedés, talán megtévesztően hangzik, mindenkinek az influenzát juttatja eszébe, azonban nagyon sok fertőzöttnek a veséjét is megtámadja, ami miatt véres lesz a vizelet, vannak, akik gyomor- és bélhuruttal küzdenek, gyakran szívszélhűdést is szenvednek betegek. Tudjuk, hogy hatással van az ízlelő- és szaglóképességünkre, és tisztában vagyunk a tüdőre vonatkozó hatásokkal is.

„Ebben a vonatkozásban engem túlságosan is a himlőre emlékeztet.”

 

Hogyan tovább?

A járványügyi szakértő szerint nagyon jó új technológia van már kontaktkövetésre, tudósok szélsebesen dolgoznak azon, hogy legyenek tesztkészleteink, vírusellenes szerek és védőoltások, nekünk pedig le kell lassítanunk. „Ahogy a buddhisták mondták, lassítsd le a időt, hogy a szíved és a lelked kitölthesse a felszabaduló teret. Le kell lassítani a vírus terjedésének gyorsaságát a távolságtartással.” Vagyis

a görbe ellaposítása, a közösségi távolságtartás nem fog változtatni az esetek abszolút számán, de a kórházi ágyakért vívott harc miatt nem kell további embereket veszítenünk.

Akiknek szívrohamuk van, kemoterápiára van szükségük, vagy nehéz szülés elé néznek, mind eljussanak kórházba, és a rendelkezésre álló szűk erőforrásokat a kezelésekre lehet fordítani.

Lassítsuk le a fertőzés terjedését, és a csendesebb időszakban, a kitörési hullámok között ugorjunk neki, lépjünk a gázra, hogy minden fertőződés felderítésre, minden kontakt lekövetésre, és

minden egyes eset tesztelésre kerüljön, és csak azok kerüljenek karanténba, akiket valóban izolálni kell.

Mindezt pedig kizárólag addig, amíg nincs oltás ellene.

Koronavírus - Ukrajna Pestisdoktor maszkot visel egy nő a nyugat-ukrajnai Lviv városban.
Fotó: Pavlo Palamarcsuk

A járványügyi szakember szerint

túl kell lépnünk azon, hogy csak általános korlátozásokat hozunk be, és el kell jutnunk addig, hogy újra azonosítani tudjuk az egyedi eseteket,

le tudjuk követni azok kontakjait és elkülönítve tudjuk kezelni őket. Ehhez pedig a jelenleginél jobban kell teljesítenünk összehangoltságban, törekvéseinkben, szervezésben és befektetésben. Ezeknek a jeleit azonban nem igazén látni néhány országban. Larry Brillant szerint Tajvan, Izland és Németország is mind remek munkát végeznek, még ha különböző stratégiák mentén is. Úgy véli, hozzáértő igazgatásra van a leginkább szükségünk, a vezetők odafigyelése arra, amit a kutatók - és nem a politikusok - mondanak a vírussal kapcsolatban. 

„Ez nem zombi apokalipszis, nem tömeges kihalással járó jelenség, az emberek 98-99 százaléka élve fog kikerülni" - emelte ki. 

 

Lehet ennél rosszabb is a jövőben, amire már most el kell kezdenünk felkészülni?

A himlőnek 3,5 és 4,5 között volt az R0-ja, a szakértő szerint nagyjából ez lesz a COVID esetében is, a himlő azonban az emberiség egyharmadával végzett. „Azért forgattuk le a Fertőzés című fikciós filmet, amelyben tanácsadóként vettem részt, hogy bemutassuk, hogyan néz ki egy járvány a valóságban, éppen ezért egy nagyon szörnyű vírust választottunk, amely átfertőződik, állatról emberre terjed át. Ha visszatekintek az elmúlt 3 évtizedre, ott az ebola, a SARS, a Zika, a sertésinfluenza, madárinfluenza, nyugat-nílusi láz, legalább 30-50 olyan vírus is felbukkant, ami állatról terjedt át emberre" - vetíti előre félelmeit Larry Brilliant

„A jövőt tekintve a járványok korszakát éljük. E szerint kell élnünk, e szerint kell gyakorolnunk az „Egészséges Világ" elvet. Meg kell értenünk, hogy ugyanabban a világban élünk, mind az állatok, a minket körülölelő környezet és mind az emberek.

Meg kell szabadulnunk attól a fikciótól, hogy különleges faj vagyunk. A vírus számára nem vagyunk azok."

(Ennek fontosságára egyébként Yuval Noah Harari is kitér a Sapiens című könyvében)

 

Hatásnövelő oltást kell előállítani

A járványügyi szakértő elmondta, jelenleg olyanon dolgozunk, ami eddig csak a számítástechnikában volt elképzelhető. „Többszörösen szekvenciális folyamatokon változtatunk, teszteljük a biztonságot, majd a hatásfokot, végül pedig a hatékonyságot és azután jön a gyártás. A lépéseket pedig nem egymást követően, hanem párhuzamosan végezzük."

Koronavírus – Négy megyéből érkeznek minták a pécsi egy
Fotó: Sóki Tamás

Szakemberek szerint a vakcinára 12-18 hónapot kell várnunk. Larry Brillant szerint egy kezdeti, első vakcina korábban is létre jöhet, de

ez ellen a vírus ellen várhatóan nem lesz biztosított a hosszú távú immunitás, ahogy a himlő ellen. Ezért olyan oltást próbálunk előállítani, melyhez hatásnövelőt, úgynevezett adjuvánst adunk, 

amely lehetővé teszi, hogy a vakcina nagyobb védettséget hozzon létre, mint maga a betegség, így több évre is kitolhatjuk az immunitást. Ez pedig több időt vesz igénybe. 

Larry Brillant 2006-ban a TED nyerteseként a kívánsága a világ járványkészültségi rendszerének a létrehozása volt, ami megelőzhet egy olyan helyzetet, mint ami most kialakult. Ma, 14 évvel később, amikor bekövetkezett, amire számított, a felismerés gyorsaságával elégedett.

A Himlő Felszámolási Programban arra jött rá, az emberek - bőrszíntől, vallástól és származástól függetlenül - és olyan sok ország, összefogtak. "Globális közösségként működtünk együtt, hogy legyőzzünk egy globális járványt. Nem fogjuk tudni legyőzni a pandémiát, hacsak nem hisszük el, hogy ez mindannyiunk ügye. Globális megoldásra van szükség egy globális problémára." 

A videót itt tekinthetik meg.