Lapszemlénk a világból – Bloomberg: A legnagyobb budapesti cégektől is érkeznek az irodabérleti díjfizetést megtagadó emailek
Hosszabb távú piaci kockázatot jelenthet az üzleti célú ingatlanhasznosítással foglalkozók számára a koronavírus-járvány miatt elterjedt otthoni munkavégzés gyakorlata – írja budapesti beszámolójában a Bloomberg amerikai hírügynökség. A cikk megszólaltatja Futó Gábort, Közép-Európa egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cégének, a Futureal Csoportnak a társalapító társtulajdonosát, aki azt mondja, a munkaadók már most mintegy 30 százalékkal visszafogják irodafenntartásra szánt kiadásaikat.
Az üzletember szerint a „home office” megkérdőjelezte az irodaszektor eddigi méreteit, és az új egyensúlyi helyzet egyelőre nem állt be. Úgy véli,
azt még elbírná a piac, ha az alkalmazottak heti átlagban egy napot teljesítenének otthoni munkavégzés formájában. Ha viszont kettőt-hármat, akkor az már nagy hatással lenne az irodaszektorra.
Heti két „home office” nappal számolva az irodák iránti igény egyharmad arányú csökkenése lenne várható.
Varsóban, Budapesten és Prágában jelenleg mintegy 13 millió négyzetméter irodaterület áll rendelkezésre, de további 1,6 millió négyzetméter átadását tervezik az elkövetkező két évben – ismerteti a Bloomberg a Colliers International piaci felmérését.
A Futureal magyar konkurense, a Wingholding Zrt. derűlátó marad, úgy véli, az irodapiac átvészeli a világjárványt, és a terjeszkedés érdekében kötvénykibocsátást tervez, a Futureal azonban visszafogta magát - egyébként már a vírus megjelenése előtt. Az elmúlt három évben 600 millió euró értékben adott el üzleti célú ingatlant, mert a piac túlhevítettségét érzékelte. A járvány következtében most már a bérleti díjfizetési fegyelem romlása is érzékelhető. Még a Fortune magazin ötszázas listáján szereplő, vagyis a legnagyobb cégektől is érkeznek a bérleti díjfizetést megtagadó emailek. A Futureal ennek ellenére folytatja három új irodaház építését Budapesten, összesen 70 ezer négyzetméter alapterülettel. A fő figyelem most mégis átirányul a lakóingatlan-fejlesztésre.
A Politico című amerikai portál európai kiadásának nyitóoldali híre, hogy Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője három órán át tartó videómegbeszélést folytatott Vang Ji kínai külügyminiszterrel, és annak nyomán úgy nyilatkozott: realista módon kell Pekingre tekinteni, Kína nem jelent katonai fenyegetést. Az Egyesült Államok és több ázsiai ország azonban ezt másképpen látja – emeli ki a cikk. Az utóbbi említett államok Japántól Indiáig egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Peking a katonai izmait mutogatja, mind a Dél-kínai tengeren, mind a Himalája térségében. Korábban az EU rendszerszintű vetélytársnak minősítette Kínát, és Borrell most azt hangsúlyozta: Kínának vannak ugyan globális törekvései, de ez nem jelenti azt, hogy az unió a világbéke veszélyeztetőjének tekinti az ázsiai hatalmat. „Ismételten kötelezettséget vállaltak arra, hogy ugyan jelen kívánnak lenni a világban, és globális szerepet óhajtanak betölteni, nincsenek katonai ambícióik, és haderejükkel nem akarnak részt venni katonai konfliktusokban” – fogalmazott az EU diplomáciájának az irányítója.
A Politico azonban felidézi, hogy John C. Rood, az amerikai védelmi minisztérium magas rangú tisztségviselője tavaly kijelentette:
Kína olyan tekintélyelvű modellt hirdet, amely nem tartja tiszteletben mások szuverenitását. Fejleszti külföldi katonai támaszpontjait és hírszerző állomásait
– tette hozzá. Emellett Japán, India, Vietnam és Tajvan is hangot adott mélységes aggodalmának Kína katonai törekvései miatt. Tokió tavaly jelezte: Kínát tekinti magára nézve a legnagyobb biztonsági fenyegetésnek – súlyosabbnak tartja, mint a nukleáris kapacitásra szert tett Észak-Koreát.
Tuan Csie-long (Duan Jielong), a Kínai Köztársaság budapesti nagykövete megbízólevelének átadására érkezik a Sándor-palota előtt még 2015. július 8-ánA hamburgi Die Welt arról számol be, hogy míg a német Bundesliga stadionjai továbbra is üresek, Európában elsőként Magyarországon, valamint most már Szerbiában is beengedik a szurkolókat a futballmérkőzésekre. A cikk nem csupán megírja, hanem fényképpel is illusztrálja, hogy a magyar kupadöntőn, amelyet a budapesti Puskás Arénában a Honvéd 2-1-re megnyert a Mezőkövesd ellen, szó sem volt a drukkerek közötti másfél méteres távolság betartásáról – annak ellenére sem, hogy a 67 ezer néző befogadására alkalmas stadionba csak 10 ezer főt engedtek be. Hasonló volt a kép a belgrádi Crvena Zvezda és a Radnik Surdulica a 4-1-gyel végződött mérkőzésén.
Mind Magyarországon, mind Szerbiában most is érvényesek ugyan járvány elleni szabályok, de csak papíron
– írja a Die Welt, és hozzáteszi: Christian Seifert, a Német Labdarúgó Liga ügyvezetője párbeszédet folytat a szövetségi egészségügyi minisztériummal arról, hogy fokozatosan beengedhessék a nézőket a meccsekre.
