Ki csinálja jól? – Variációk az újranyitásra a koronavírus első hulláma után

Az alkalmazott módszerek nagyjából annak mentén csoportosíthatók, hogy mennyire volt gyors az egyes országok reagálása, hogy mekkora hangsúlyt helyeztek a belső mozgás, illetve a külfölddel való kapcsolattartás, a ki- és beutazás korlátozására, végül pedig hogy mekkora intenzitással teszteltek.

Egy ideig a koronavírus-járvány epicentrumaként számon tartott Kína tőszomszédságában fekvő Japánra figyelt a szakma és a közvélemény, hogy miként kísérli meg kordában tartani a vírust a szigetország. A számok egészen az idei olimpia 2021-re halasztásáig alacsonyak voltak, majd hirtelen növekedésnek indultak, de aztán ugyanolyan gyorsan meg is álltak. Japán ugyan – a Diamond Princess luxushajón regisztrált eseteket látva – gyorsan lezárta a határait, de későn vezette be a rendkívüli állapotot, és a gyakori tesztelést sem részesítette előnyben a nyári játékok elhalasztása után sem. A rendkívüli állapot ellenére az élet nem állt meg, sokan továbbra is ingáztak a munkahelyükre, és a tömegrendezvényeket sem tiltották be. Az ország azonban még mindig nem engedi be a magas kockázatúnak minősített országok állampolgárait.

A határok újbóli megnyitása ugyanakkor megkerülhetetlen kérdés. Japán számára a külföldről érkező turisták is fontosak, de a külügyminiszter szerint az újranyitásnál elsősorban azt veszik figyelembe, hogy melyik ország nélkülözhetetlen gazdasági szempontból is. A külföldiek beutazását valószínűleg negatív koronavírusteszthez kötik, miként Kína és Dél-Korea is. A japánok mindennapi életébe lassan visszatérnek a járvány előtti állapotok, így például az éttermek a korábbi este nyolc óra helyett újra este tízig tarthatnak nyitva.

Japánnál sokkal intenzívebb tesztelési gyakorlatot választott Kína – legalábbis célzottan ott, ahol úgy látták, arra a leginkább szükség van. A vírus eredeti gócpontjának tekintett Vuhan városában például mindenkit – mintegy 11 millió embert – néhány nap alatt leteszteltek.

Két ember áll a biztonságos távolság betartására kijelölt körök egyikében a düsseldorfi Burgplatzon, a Rajna-parti sétánynál 2020. június 11-én.

Fotó: SASCHA STEINBACH

Az amerikai hatóságok – Kínával és Európa sok országával ellentétben – keveset teszteltek, az országos óvintézkedéseket pedig hetekkel később hozták meg, mint amikor kellett volna. Így lett az Egyesült Államok az egyik legfertőzöttebb régió a világon. Érdekességként megjegyzendő: a nyugati parti államokban általában kevesebb koronavírusos megbetegedést regisztráltak, mint a keleti parton. Ennek vélhetően az az oka, hogy míg az ország nyugati részén a politikusok jobbára hallgattak a járványügyi szakemberek tanácsaira, és azoknak megfelelő viselkedést vártak el a lakosságtól is, addig keleten lassúbb volt ez a folyamat, és hangosabbak voltak a politikai hangok, mint a járványügyi szakemberek.

Az Egyesült Államok esetében még korántsem beszélhetünk az első hullám lecsengéséről sem, de Donald Trump elnök zöld utat adott annak, hogy az államok kormányzói lazítsanak a korlátozásokon. Ezt követelte a lakosság is, a távolságtartásra vonatkozó szabályokra fittyet hányva több államban tüntettek a bevezetett szabályok ellen. (Ezek a tiltakozó megmozdulások persze eltörpültek a rendőri erőszak – a fekete bőrű George Floyd halála – nyomán nem sokkal később kirobbant zavarások mellett.)

Európában a járványt és az azzal járó korlátozásokat általános vélemény szerint Németország kezelte a legjobban, még ha az elején a szigorítások túl keménynek is tűntek. A távolságtartásra vonatkozó szabályok továbbra is érvényben maradnak, fesztiválokat és tömegrendezvényeket augusztus végéig nem lehet rendezni. A nyitásnál folyamatosan figyelik a járványügyi adatokat, és ha azok indokolják, újból szigorítani fognak. Ebben is követi a németek példáját a legtöbb európai ország, az újranyitást ugyanis szintén fokozatosan, több lépcsőben képzelik el.

Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős európai uniós biztos a tagállamok egészségügyi minisztereinek múlt pénteki videoértekezletén arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány nem ért még véget, a közegészségügyi kockázatok elkerülése érdekében továbbra is ébernek kell maradni, folytatni kell a teszteléseket, valamint a fertőzéses esetek nyomon követését.

A biztos az Európai Betegség- és Járványmegelőzési Központ előrejelzéseire utalva elmondta, hogy a járvány első hulláma túl van a tetőzésen szinte minden tagállamban, azonban a második szakasz akár már a következő hetekben is megkezdődhet. Fokozott ellenőrzésre van szükség tehát, hogy a tagállami egészségügyi rendszereket ne érje váratlanul a ragály esetleges ismételt felerősödése.

Az aggasztó jelek egyike, hogy ismét nagyobb ütemben nő a koronavírus-fertőzöttek száma a nyugat-balkáni országokban. Ennek okát a járványügyi szakemberek a lazuló fegyelemben látják. Ukrajnában az utóbbi napokban szintén gyorsult a fertőzés terjedése.

Eközben az öreg kontinensen kívüli világban India is csatlakozott a kiemelkedően sok fertőzöttet számláló országok sorához, Nagy-Britanniát megelőzve már a negyedik legfertőzöttebb ország a világon, többen eddig csak az Egyesült Államokban, Brazíliában és Oroszországban fertőződtek meg. Indiában a járvány azóta erősödik ismét, hogy a hatóságok enyhítettek a korlátozásokon, újranyithattak az üzletek, bevásárlóközpontok, gyárak és vallási kegyhelyek.

Mintegy a kör bezárásaként vissza a kiindulóponthoz, Kínához: minapi hír, hogy bezárták Peking egyik nagybani piacát, és megkezdték több mint tízezer kereskedő és alkalmazott koronavírus-tesztelését, miután a kínai főváros illetékesei a helyben továbbadott koronavírusos esetek számának megugrását jelentették. Három új fertőzést sikerült visszavezetni az elővárosi Fengtai kerületben található Hszinfadi nagybani piacra. Kilencven százalékban ez a piac biztosítja Peking gyümölcs- és zöldségellátását. A kerület közegészségügyi bizottsága bejelentette, hogy a piacot átmenetileg bezárják, és átfogó fertőtlenítésnek vetik alá. A fertőzést egyelőre egy olyan vágódeszkára vezették vissza, amelyen importált lazacot szeleteltek. Ideiglenesen bezárták a kínai főváros további tizenegy nagybani hal- és mezőgazdasági piacát is.