Kormányalakítás Szlovákiában koronavírus idején – A korrupciónál is súlyosabb kérdés most a járvány
Még csak körvonalazódik az Igor Matovič által összeverbuválandó négypárti koalíciós kormány, de az már elég egyértelmű, hogy a végrehajtó hatalom – alkotmányos többséggel a háta mögött – egészen gyorsan fel fog állni. A február végi választások után éppen két héttel, március 14-én látogatott el az államfőhöz a kormányzásra készülő négy tömörülés képviselője, hogy ismertessék Zuzana Čaputovával a kormányalakítás állását.
A csupán pár tucat taggal rendelkező Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nevezetű jobbközép mozgalom, a Marine Le Pen pártjával jó kapcsolatokat ápoló Sme rodina, a liberálisnak mondott, de az Európai Parlamentben a konzervatívok (ECR) között helyet foglaló SaS és a csupán fél éve alakult, a korábbi államfő, Andrej Kiska alapította Za ľudí párt képviselői mindannyian védőmaszkban érkeztek az elnöki találkozóra, és a veszélyhelyzetre vonatkozó hivatalos protokoll szerint nem is fogtak kezet egymással. Pedig a pártvezérek között látszólag nagy már az egyetértés, túl vannak az ilyenkor szokásos kemény tárgyalásokon, és kevés kivétellel látszódik, kik veszik át az ország irányítását, miután az új törvényhozás valószínűleg még a héten megtartja alakuló ülését.
A leendő Matovič-kormány legismertebb arca Richard Sulík lesz, aki a mindössze 6,2 százalékot begyűjtő SaS (Szabadság és Szolidaritás) első embere is egyben, és most a gazdasági miniszteri poszt várományosa. Sulík 2010-ben vitte be első ízben a pártját a pozsonyi parlamentbe, amely akkor rögtön az Iveta Radičová vezette kormány részévé is vált, egészen addig, amíg 2011 októberében meg nem buktatta a kabinetet az euróövezeti mentőcsomag kibővítésének elutasításával.
Igor MatovicSulík – aki már belátta, hogy ez a csaknem kilenc évvel ezelőtti lépése hiba volt – most egészen a legutolsó pillanatig ragaszkodott ahhoz, hogy megkaphassa a pénzügyi tárcát, de azt mégsem szerezte meg, cserében pártja kapott még két minisztériumot. Ezek közül az egyik a külügyminiszteri tisztség, amit – sokakat meglepve – a párton kívüli karrierdiplomatának, a jelenleg az ország washingtoni nagykövetségét vezető Ivan Korčoknak adományozhat. Korčok a Smer által a külügyminisztérium élére állított Miroslav Lajčák mellett államtitkárként tevékenykedett, de korábban a berlini külképviseletet is vezette, és EU-, illetve NATO-nagyköveti pozícióban is dolgozott.
A Matovič vezette OĽaNO listáján a második legnépszerűbb politikusként Grendel Gábor jutott be a parlamentbe, őt tartják a belügyminisztérium következő irányítójának. A Kossuth-díjas felvidéki író, Grendel Lajos fia a választásokat követően úgy nyilatkozott, hogy ha már a magyar érdekeltségű pártok nem jutottak be a törvényhozásba, meg kell tenni mindent, hogy a kisebbségek igényei is ki legyenek elégítve, és az új kormánykoalíció valamilyen módon felvállalja a képviseletüket.
Igor Matovič, a szlovákiai politikai marketing fenegyereke számára – aki alig három hónap alatt öt százalékról feltornázta pártja népszerűségét 25 százalékra – a belügyi tárca volt mind közül a legértékesebb. Az OĽaNO végig a korrupció elleni küzdelemmel kampányolt, és azt ígérte, hogy rendet tesz a rendőrség sorai között is. A győztes párt a pénzügyi tárcát sem engedte át senkinek, helyette egyik kipróbált képviselőjének adná az államkasszát. A sajtó Eduard Heger nevét emlegeti, aki a választások után úgy nyilatkozott, hogy a dúsgazdag embereket luxusadóval fejné meg. Még azt is hozzátette, hogy a párt főnöke, Matovič is van annyira tehetős, hogy ő is fizethetné ezt az újonnan bevezetendő adónemet.
A jövőbeni kormánypártok második legerősebbje a 8,2 százalékot szerző nacionalista, euroszkeptikus politikai családhoz tartozó Sme rodina (Család vagyunk) tömörülés, amelyik három tárcát – a közlekedésügyet, a munkaügyet és egy miniszterelnök-helyettesi pozíciót – kaphatja meg, továbbá a titkosszolgálatot, valamint a házelnöki tisztséget. Ez utóbbi pozíciót a pártelnök, Boris Kollár töltheti be, akiről korábban olyan fotók jelentek meg, amin köztörvényes maffiózókkal pózolt, illetve akinek kilenc különböző hölgytől összesen tíz gyereke született, és ami miatt kiérdemelte a gyerekgyáros minősítést is.
A választásokon tulajdonképpen leszerepelt, a küszöböt utolsóként – 5,7 százalékkal – átlépő Za ľudí (Emberekért) legismertebb arca az exállamfő Andrej Kiska a jelek szerint kihátrál a nagypolitikából, már az egyeztetéseken sem vett részt. Ettől még két tárcát is kaphat a tavaly szeptemberben alakult párt, és mindkét minisztériumot (régiófejlesztés, igazságügy) a tömörülés ismertebb női politikusai kapnák. Az egyikőjük, Veronika Remišová a Matovič-féle párt listavezetője volt még 2016-ban, de aztán tavaly átpártolt Kiskához.
Hogy pontosan melyik miniszteri széket kik foglalhatják el, az lapzártánk után derülhet ki, de a már minden részletről tájékoztatott államfő – miként azt közölték – előzetesen rábólintott, a jelöltek mindegyike megfelel az elvárásoknak.
Matovič vasárnap úgy nyilatkozott, hogy sikerült tető alá hoznia egy olyan kormányt, amelyik a parlamentben soha korábban nem látott – alkotmányos – többséggel rendelkezik majd. „Ez volt a célom” – nyilatkozott Igor Matovič, aki a korábbi bohóckodó, nagy nézettségnek örvendő performance-okra hajlamos figurához képest visszafogta magát, és szokatlanul pragmatikusan kezeli a helyzetet.
Erre a megváltozott hozzáállására szüksége is lesz a kormányának, hiszen a koronavírus elharapózása miatt példa nélküli helyzet alakult ki az egész világon, és ez odavág a szlovákiai gazdaságnak is. Az egyik legnagyobb autógyárban, a pozsonyi Volkswagenben már le is állt a termelés. Ilyen körülmények között a korábban jól bevált marketinges politizálásnak nincs létjogosultsága. Még a korrupcióellenes hadjárat iránti társadalmi elvárás is háttérbe szorulhat: most mindent visz a vírushelyzet megfelelő kezelése iránti igény. Ebben a küzdelemben az új miniszterelnök mellett ott áll majd pártbéli partnere, Marek Krajčí szívsebész is, aki az egészségügyi minisztérium élén még beláthatatlan ideig nem lógathatja a lábát.
