Egy ujgur nő az eddigi legrészletesebb beszámolót adta arról, hogyan kínozzák a foglyokat a kínai koncentrációs táborokban
Az egyik kínai átnevelőtáborból kiszabadult Sayragul Sauytbay elmesélte történetét a Haaretznek, amelyet a 444 szemlézett. Ez az eddigi legrészletesebb beszámoló arról, hogy mi zajlik Hszincsiang tartományban, és mit kell átélniük az ujgur foglyoknak az átnevelőtáborokban.
Becslések szerint egymillió embert tarthatnak fogva a táborokban.
– Egy nap a rendőrök azt mondták, most megnézik, sikeres volt-e az átnevelésünk, megfelelően haladunk-e. Kivittek 200 embert, férfiakat és nőket, és azt mondták az egyik nőnek, hogy vallja meg a bűneit. A nő ott állt előttünk és elmondta, hogy rossz ember volt, de már megtanult kínaiul, és jobb emberré vált. Amikor befejezte, a rendőrök ráparancsoltak, hogy vetkőzzön le, aztán mindenki szeme láttára egymás után megerőszakolták. Miközben az erőszak tartott, figyelték, ki hogyan reagál. Akik elfordították a fejüket, becsukták a szemüket, vagy akik dühösnek tűntek, azokat elvitték, és nem láttuk őket többé. Szörnyű volt, soha nem felejtem el a tehetetlenség érzését. Hogy nem tudtam segíteni. Aludni sem tudtam utána
– mesélte Sauytbay a lapnak.
Sauytbay 43 éves muszlim, közszolgaként az oktatásban dolgozott, öt óvoda irányítása tartozott hozzá. Már jóval korábban el akarta hagyni Kínát férjével és két gyermekükkel. 2014-ben a hatóságok elkezdték begyűjteni a közszolgák útleveleit, két évvel később aztán már mindenkiét elvették a tartományban. Az asszony férje és a gyerekek még pont ezelőtt el tudtak menekülni, neki viszont maradnia kellett.
2016-tól durvult el igazán a helyzet. Hszincsiang tartományban összesen 20 millióan élnek, 1949-ben lett Kína része. Az itt élő etnikumok közül a legnagyobb csoportot a türk eredetű ujgurok alkotják, akiket Kína terroristaként kezel.
Tüntetés az ujgurok mellett TörökországbanSauytbayt 2017-ben éjszaka elvitték az otthonából, fekete zsákkal a fején. Elmondása szerint a kihallgatáson arról faggatták, miért él külföldön a családja, és arra akarták rávenni, hívja őket haza.
Ezután egy táborba került, kínai nyelvet kellett tanítania. Aláirattak vele egy szerződést, ami szerint
tilos volt a rabokkal beszélgetni, kérdezni, nevetni vagy sírni. A szerződésben az állt, halálbüntetést kap, aki megszegi a feltételeket.
A rabok huszasával laktak egy-egy kis szobában, napjaik nagy része propagandaszövegek ismételgetésével telt, kínai és kommunista szlogeneket és dalokat kellett újra és újra felmondaniuk. Kezük folyamatosan meg volt bilincselve, kivéve, amikor a bűneikről kellett írniuk, minden nap több órán át.
Sauytbay becslése szerint 2500-an lehettek a táborban, 13 évestől 84 évesig. Vizes rizslevest és kenyeret kaptak enni, péntekenként volt hús, de csak disznó, amit a muszlim fogvatartottaknak kötelező volt megenniük.
A büntetések között volt körömletépés, verés, és voltak, akiket szöges székre ültettek. Sauytbay szerint orvosi kísérleteket is végeznek a foglyokon, az emberek különféle gyógyszereket és injekciókat kapnak. A nőket rendszeresen megerőszakolták, gyakran csoportosan.
Sauytbay-t 2018 márciusban váratlanul kiengedték, de három nap múlva akkor újra letartóztatták. Mielőtt elvitték volna a táborba, egyszer még hazaengedték, hogy el tudja mondani a tennivalókat az utódjának. Az asszony ekkor szökött meg az ablakon keresztül. Taxival a kazah határra ment, ahol sikerült átjutnia. Kazahsztánban azonban letartóztatták illegális határátlépés miatt, és kilenc hónap börtönre ítélték. Háromszor is menekültstátuszért folyamodott, de nem kapta meg. Történetét felkapta a sajtó, Svédország ezután fogadta be.
