Kényelmetlen lett Orbán díszdoktori címe az amerikai egyetemnek, a professzora szerint a CEU-törvény miatt most már nem is kapná meg

2017. augusztus 17. 08:00 - szerző: Ágoston Zoltán

A miniszterelnök 2002-ben kapta meg a tiszteletbeli doktori címet a Tufts Egyetemtől, ahol tizennégy évvel később, 2016-ban már Balázs Péter volt külügyminisztert, a CEU professzorát találták méltónak a kitüntetésre. Megkérdeztük, mit gondolnak a CEU magyarországi működését ellehetetlenítő törvényről.

Hosszú, fárasztó út lehetett, mérvadó amerikai politikus pedig nem  fogadta, a 32 millió forintért bérelt svájci chartergépből ítélve azonban 2002. február 11. ünnepnap volt Orbán Viktor számára. A miniszterelnök akkor utazott el Budapesttől 6700 kilométerre fekvő Bostonba átvenni azt tiszteletbeli doktori oklevelet, amelyet a tekintélyes massachusettsi egyetem, a Tufts University jogi iskolája, a Fletcher School of Law and Diplomacy adott neki.

Orbán szívesen, de vigaszágon fogadta el a meghívást, az amerikai út célja eredetileg ugyanis egy találkozó volt George W. Bush amerikai elnökkel.  Ezt sugallta a két politikus 2001. végi levélváltása is. Bush december 14-én írt Orbánnak arról, hogy a NATO felmondta az 1972-es antiballisztikusrakéta-egyezményt, amire a miniszterelnök úgy válaszolt, nagy várakozással tekint a  közös érdekű kérdések, valamint jövőbeni együttműködés 2002. február 11. és 12. napján az Egyesült Államokban teendő látogatása során történő megvitatása elé. A két levél – írta meg akkor az Élet és Irodalom – február elején eltűnt a Miniszterelnöki Hivatal honlapjáról, a találkozó ötletét pedig az amerikaiak elutasították.

Ami azt illeti, teljes joggal.

Egyrészt fájhatott nekik, hogy néhány hónappal korábban Orbán elfelejtett elhatárolódni Csurka István MIÉP-elnök kijelentésétől, miszerint az Egyesült Államok csak magának köszönheti 2001. szeptember 11-ét, az al-Káida 2996 halálos áldozatot követelő terrorakcióját. (A világ elnyomott népei nem tűrhették tovább a rájuk rótt megaláztatásokat - hangzott a mondat, amelyet a Fideszen kívül mindegyik párt élesen elítélt.) Másrészt attól sem voltak túlságosan elragadtatva, hogy az Orbán-kormány mindössze egy nappal a merényletsorozat előtt váratlanul úgy döntött, az ideális opciónak számító amerikai F-16-os vadászgépek helyett Svédország Gripenjeire bízza a magyar légtér védelmét.

Bár az amerikai nagykövet, Nancy Goodman Brinker akkor azt mondta, hogy az elutasításnak nem politikai okai voltak, az Orbán-kormány hivatalosan nem is kért találkozót, ez inkább csak afféle kegyes hazugság volt. Az Élet és Irodalom egy héttel később a forrásaira hivatkozva írta meg, hogy a miniszterelnök 2001 vége felé utasította Jeszenszky Gézát, az washingtoni magyar nagykövetet, készítse elő a találkozót. Jeszenszky tárgyalt is az ügyben, az amerikai külügyminisztérium a State Department javaslatára a Fehér Ház úgy döntött, hogy nem kér Orbánból. Az amerikaiak azzal indokolták az elutasítást, hogy nem tetszett nekik az F-16-osok ügye, vagyis hogy az Orbán-kormány az utolsó pillanatban vetette el az amerikai vadászgépek bérletéről szóló szerződést, és nem tetszett az sem, hogy a miniszterelnök nem lép fel a magyarországi antiszemita megnyilvánulásokkal szemben.

A diplomáciai kudarc ellenére az Orbán-kormány hatalmas ambícióval vágott bele  az út szervezésébe. Talán abban reménykedett, hogy ha már a miniszterelnök elveszítette a közös fénykép lehetőségét az amerikai elnökkel az áprilisi magyarországi választások előtt, a tiszteletbeli doktori cím jelentette PR-akcióval  sikerül enyhítenie a kárt, amelyet a magyar-amerikai kapcsolatokban okozott. Amíg vezető politikusok jellemzően csak hivatalos látogatás margóján vesznek át hasonló kitüntetéseket, az első mandátumát töltő Orbán kifejezetten a tiszteletbeli doktori cím miatt szállt repülőgépre az Egyesült Államok felé. A nagy kelet-európai politikusok közül ezt addig csak Václav Hável kapta meg előtte.

A Boston mellett, a Massachusetts állambeli Medfordban fekvő Tufts jogi iskolája, a Fletcher a legrégebbi olyan oktatási intézmény az Egyesült Államokban, ahol kizárólag nemzetközi kapcsolatokat lehet tanulni. Itt végzett Juan Manuel Santos kolumbiai elnök és  Sir Michael Dobbs brit konzervatív politikus, a Kártyavár című filmsorozat alapjául szolgáló regénytrilógia szerzője is, 1852-ben, az egyetem alapításának az évében pedig az egyik első beszédet a Tuftson Kossuth Lajos tartotta, szóval érthető, hogy Orbán kitett magáért, amikor Lawrence Bacow egyetemi elnöktől és Stephen Bosworth-től, a Fletcher dékánjától megkapta a tiszteletbeli doktori címet. Köszönetnyilvánító beszédében méltatta a transzatlanti együttműködést és a NATO stratégiai szerepének a változásait a terrorizmus elleni harc fényében. Az egyetem akkori hírének a tanúsága szerint „megindítóan” beszélt a „szárnyait bontogató” magyarországi demokráciáról, az udvariassági körökön túl pedig két figyelemreméltó megjegyzést is elejtett.

Az egyik ma már önironikusnak hat, legalábbis úgy szólt, nem egyértelmű, hogy az oroszok befektetéseit külpolitikának kell-e tekinteni, és az egyedüli lehetőség a védekezésre ezekkel a befektetésekkel szemben az átláthatóság követelése.

A másik „csak” jelzésértékű volt, az Orbán-kormány menekültek elleni kampányában hangzik el néha: „Ez a támadás (2001. szeptember 11. – a szerk.) emlékeztetőül szolgál, hogy nem bonthatjuk le a határainkat, és arra is, hogy nem engedhetünk teret az emberek, az információ és a vagyon korlátozás nélküli áramlásának anélkül, hogy tekintettel lennénk a saját biztonságunkra” – vetített előre valamit a menekültek elleni jelenlegi kormányzati hisztériából. (Bush egyébként végül megjelent Orbán előtt, de csak az idősebbik és csak abban a mondatban, amelyben Bacow felidézte, hogy 1989-ben az akkori amerikai elnököt Budapesten milyen vendégszeretettel fogadták.)

 

Orbán 2002. február 11-én a Tuftson
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Orbán máig magáénak tudhatja a tiszteletbeli doktori címet, a Tufts pedig egyike azoknak az amerikai egyetemeknek, amelyek nem nyilvánított szolidaritást a CEU-val a felsőoktatási törvény módosítása után. Ez a hallgatás már csak azért is meglepő, mert tizennégy évvel az Orbánnak adott tiszteletbeli doktori cím után a Tufts már enyhén szólva nem a Fideszben kereste a demokrácia zászlóvivőjét Magyarországon. Hanem a CEU-n, amelynek a professzora, Balázs Péter, a Bajnai-kormány külügyminisztere tavaly februárban kapott díjat az egyetemtől, méltatása szerint a diszkrimináció ellen, a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott harcáért.

Erről az ellentmondásról megkérdeztük a Tuftsot is. Az érdekelt, hogy mi az egyetem  hivatalos álláspontja a lex CEU-val kapcsolatban, és mi az oka annak, hogy a nyilvánosság előtt nem fejezte ki a szolidaritását a Soros György alapította egyetemmel. Megkérdeztük azt is, hogy Orbán az elmúlt két miniszterelnöki ciklusa fényében is megkapná-e a Tuftstól a tiszteletbeli doktori címet.

A kérdéseinket e-mailen küldtük el Patrick Collinsnak, az egyetem kommunikációs igazgatójának. Azonnal válaszolt, először csak azért, hogy időt kérjen. Ezt nyilván megkapta, kértük, hogy ha lehet, az öt nappal későbbi lapzártáig válaszoljon. Nem tette meg, így egy héttel később érdeklődtünk újra, hogy számíthatunk-e hivatalos reakcióra az egyetem részéről. Collins egy nap múlva írt. Megköszönte a türelmet és a CEU említése nélkül a következő szűkszavú, érezhetően távolságtartó kommentárt fűzte az ügyhöz:

„A Tufts University olyan jelölteknek adományoz tiszteletbeli doktori címet, akik folyamatosan kiemelkedő teljesítményt nyújtanak azokon az oktatási, kutatási és szakmai területeken, amelyek az egyetemen is képviseltetik magukat, beleértve az üzleti életet és az ipart, az irodalmat, a zenét, a képző- és a színházművészetet. A jelölteket a kari oktatók, diákok és egykori hallgatóink terjeszthetnek fel, és a kuratóriumi szavazás után dönt róluk az ügyben eljáró bizottság. Orbán Viktor miniszterelnök 2002-ben tiszteletbeli jogi doktori címet kapott.”

(A CEU-törvény szempontjából már nincs jelentősége, hogy Orbánt ki terjesztette fel a tiszteletbeli doktori címre, de a Tuftsnak több magyar hallgatója is volt. Egyikük az a Daniel Langenkamp, aki 1995 és 1998 között a Budapest Week, majd a Budapest Business Journal újságírójaként, 1998-tól 2000-ig a Reuters magyarországi tudósítójaként dolgozott, de írt a Boston Globe-nak és a Christian Science Monitornak is.)

Intézményként a Tufts azóta sem vállalt szolidaritást a CEU-val. Nyolc professzora megtette (hárman támogató levelet írtak, hárman ezt a tiltakozást szignálták, egyvalaki pedig ehhez a petícióhoz csatlakozott) , de érdeklődésünkre a CEU hangsúlyozta, hogy ők magánemberként álltak ki a CEU mellett, a szolidaritásról szóló levelet vagy üzenetet a saját nevükben küldték, nem képviselték a Tuftsot vagy az egyetem tanszékeit. Egyikük John Shattuck, a CEU volt rektora, aki tavaly óta éppen a Fletcheren tanít. Shattuck áprilisban cikket is írt a tekintélyes amerikai lapnak, a Boston Globe-nak, amelyben a felsőoktatási törvény módosítását frontális támadásnak nevezi azok ellen a liberális értékek ellen, amelyeken a demokrácia, illetve az oktatás szabadsága nyugszik. A CEU közvetítésével sikerült elérnünk a volt rektort, aki az erről szóló kérdésünkre úgy válaszolt:

„Nincs kétségem afelől, hogy a Tufts ma megtagadná a díjat Orbán Viktortól azok miatt a romboló hatású lépések miatt, amelyeket a kormánya tett az oktatás szabadsága ellen.”

Shattucknek valószínűleg igaza van, a Tufts szellemisége ugyanis enyhén szólva távol áll az Orbán-kormányétól. Anthony P. Monaco jelenlegi egyetemi elnök februárban 47 kollégájával együtt nyílt levélben szólította fel Donald Trump amerikai elnököt a hat muszlim országból érkezőket beutazási tilalommal sújtó rendelet visszavonására és a menekültek befogadására.

Ami Orbán 2002-es útja kapcsán a magyar sajtóban kivágta a biztosítékot a leginkább az volt, hogy Orbán és kísérete.egy svájci cégtől 32 millió forintért bérelt utazott el az Egyesült Államokba átvenni a kitüntetést. A Népszabadság írta meg, hogy egy menetrend szerinti Bécs–Boston járattal a repülőjegyeket 1,2 millió forintból megúszhatta volna a költségvetés. A 15 személyes Falcon 900 EX típusú chartergépre Kubinyi Tamás helyettes kormányszóvivő azzal adott magyarázatot, hogy többe került volna, ha a magyar küldöttségnek nem egy, hanem két éjszakát kell eltöltenie valamelyik tengerentúli szállodában, csakhogy ez az állítás sántított. Orbán február 7-én, vasárnap este érkezett meg az Egyesült Államokba, ahol hétfő délután ceremónián kapta meg a tiszteletbeli doktori címet, majd a díszvacsora után újra repülőgépre szállt Budapest felé, mert – hangzott hivatalos indok – mindenféleképpen jelen akart lenni a közalkalmazotti bértábláról döntő kormányülésen. Ezt a miniszterelnök a Népszabadság számításai szerint megtehette volna akkor is, ha menetrend szerinti járatokkal utazik. A 15 személyes chartergép hivatalosan négy utast szállított A miniszterelnökön kívül Szemerkényi Rékát, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, lésőbbi nagykövetet, Rakói Zsuzsa külpolitikai főtanácsadót és Borókai Gábor szóvivőt.

Orbánnak egyébként van díszdoktori címe Japánban és Törökországban is. Mind a kettőt 2013-ban kapta, a japánt az 1965-ben alapított Dzsószai Egyetemtől az indoklás szerint „a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségéért”, ami a médiatörvény fényében már akkor is túlzásnak számított, és kitüntette az isztambuli Marmara Egyetem is Utóbbi a magyar miniszterelnök egyik példaképének és barátjának, az illiberális mintaországot vezető Recep Tayyip Erdogan török államfőnek az alma matere is. A Marmara jelenleg a 16. a törökországi egyetemek rangsorában, a Times Higher Education listáján pedig a 800.  helyet foglalja el. A listán a  szebb napokat látott, 2011-ben még 53. Tufts most a 135., a CEU a 301. helyen áll, a Dzsószai Egyetem pedig nem szerepel rajta.

Arról nincs tudomásunk, hogy Orbánnak mostanában díszdoktori címet akarna adni valamelyik egyetem a világon.