Hamarosan lezárul Tóásó Elődék Bolívia ellen indított kártérítési pere
Fordulhat állhat be abban a 11 éve tartó bolíviai ügyben, amelynek magyar érintettjei is vannak – írja a Magyar Hang.
2009. április 16-án Santa Cruzban, a Las Americas szállodában a rendőrség rajtaütött egy állítólagos terrorista csoporton, lelőve a magyar, horvát és bolíviai állampolgársággal is rendelkező Eduardo Rózsa-Florest, az erdélyi magyar Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert. Tóásó Elődöt és a horvát–bolíviai Mario Tadicot bebörtönözték. Elindult egy hosszú eljárás szeparatizmus és Evo Morales, Bolívia akkori elnöke elleni merényletkísérlet vádjával, ami alatt gyakorlatilag megsemmisítették a bolíviai ellenzéket. Sokan elmenekültek az országból, mások szintén börtönbe kerültek.
Tóásó Előd majdnem hat évet töltött börtönben, majd vádalku keretében szabadult és a Baptista Szeretetszolgálat segítségével elmenekült az országból.
Tóásó ElődAz utolsó két politikai elítélt csak Morales menekülése után szabadult ki a börtönből.
Hétfőn nagy fordulat következett be az ügyben. A belügyminisztérium visszavonta az eredeti feljelentést, és az állam elismerte, hogy a 11 éve tartó eljárás egy politikai ügy volt, amelyben embereket hurcoltak meg.
Az ügyészség még gondolkodik, hogy mit csináljon. Az ügy két bírója már távozott is. Közölték, hogy eddig mindent kormányzati nyomásra tettek, és mivel megfenyegették őket, nem volt más választásuk.
Pár napja pedig egy katonai tábornok, Cardona beszélt arról, hogy a rajtaütéskor a külföldiek szállodai szobájában „megtalált” fegyvereket a titkosszolgálat tőle, vagyis a 8-as számú alakulattól kérte kölcsön a rajtaütés előtt. Vagyis a helyszínt berendezték a hamis bizonyítékokkal.
A bolíviai ügyészség nyomozást kezdeményezett többek között Evo Morales volt elnök és Álvaro García Linera volt elnökhelyettes ellen, emberiség elleni bűncselekmények, népirtás, bűnszervezet megszervezése és emberrablás miatt.
A Magyar Hang úgy tudja, hogy utolsó szakaszába érkezett az a nemzetközi per, amelyet Tóásó Előd és társai kezdeményeztek Bolívia ellen az emberi jogaik megsértése miatt. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság hamarosan felszólítja Bolíviát, hogy egyezzenek meg a kártérítésről, és ha ez nem történik meg, a bíróság dönti el, mennyit köteles a latin-amerikai ország fizetni Tóásónak.
Evo Morales tavaly ősszel bukott meg egy elcsalt választás után. Bolíviában az október 20-án tartott elnökválasztás első fordulója után Morales bejelentette, hogy megszerezte az újraválasztásához szükséges többséget, nincs szükség második fordulóra. A dél-amerikai országban ekkor halálos áldozatokat is követelő tömegtüntetések kezdődtek, a hadsereg és a rendvédelmi szervek nyomására az elnök kénytelen volt lemondani. Először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült.
