Az EU 2050-re klímasemleges lesz, de a lengyelek miatt még nem biztos, Magyarország pedig sokallja a költségeket
Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.
Charles Michel Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az Európai Tanács hosszú vita után jutott megállapodásra abban a fontos kérdésben, hogy Európa a világ első teljesen karbonsemleges kontinensévé váljon, vagyis a globális klímaváltozásért felelős széndioxid- és egyéb károsanyag-kibocsátás nullára csökkenjen Európában.
A belga politikus hangsúlyozta, hogy minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat. Arról tájékoztatott azonban, hogy
Lengyelország nem akadályozta meg ugyan a találkozó klímavédelemmel összefüggő állásfoglalását, de nem vállalt kötelezettséget az abban foglaltak végrehajtására.
"Ez azt jelenti, új tanácsülést fogunk tartani, hogy alaposan megvizsgáljuk az ország helyzetét" - fogalmazott. Az állásfoglalás szövegét idézve elmondta, az Európai Tanács elismeri és tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy önmaguk döntsenek energiaellátásuk biztosításához legmegfelelőbb technológiákról.
Elmondta, hogy az átállás jelentős állami támogatást és magánbefektetéseket igényel. E tekintetben az Európai Tanács üdvözölte az Európai Beruházási Bank (EBB) bejelentését, amely szerint 1 milliárd eurós beruházással szándékozik támogatni az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban. Az Európai Tanács üdvözölte az Európai Bizottság azon bejelentését is, amely szerint 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépés jegyében.
Angela Merkel német kancellár nyilatkozata szerint az éjszakába nyúló intenzív vitákat követően elmondható, hogy "mindannyian elkötelezettek vagyunk" a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése iránt. Kijelentette: nincs megosztottság Európa tagállamai között. Arról van szó, hogy egy tagállamnak még időre van szüksége annak mérlegelésére, hogyan tudja a klímasemlegességhez kellő feladatokat végrehajtani.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a tanácskozást követően arról tájékoztatott, hogy Lengyelország mentesül a klímasemlegesség 2050-ig meghatározott elérése iránti célok végrehajtásának kötelezettsége alól. Azt mondta, az uniós klímacélokat Lengyelország saját tempóban éri el. Hozzátette, Lengyelország "nem lehet bűnös" amiért olyan helyzetben van, hogy a célokat a kitűzött dátumig nem tudja teljesíteni. "A megkívánt átállást biztonságos és gazdasági szempontból az ország számára előnyös módon fogjuk tudni végrehajtani" - fogalmazott.
Bár a lengyelekkel ellentétben Magyarország vállalta az intézkedések végrehajtását, Hollik István kormányszóvivő - mintegy Orbán Viktor miniszterelnök szavaira reflektálva - csütörtök este kijelentette: a magyar kormány egyetért a klímavédelmi célokkal,
de reálisan megvalósítható tervekre van szükség, hogy ne a szegények fizessenek, hanem a nagy szennyező országok és cégek. Nem emelkedhetnek az élelmiszer- és az energiaárak, nem csökkenhetnek a felzárkóztatásra szánt uniós források, a karbonsemlegesség és az olcsó energia pedig nem képzelhető el atomenergia nélkül, úgyhogy ne támadják Paksot - mondta a kormányszóvivő.
Hangsúlyozta: Magyarország vállalta, hogy 2030-ig 90 százalékban káros anyagoktól mentessé teszi energiatermelését, és ezt tudja is teljesíteni. Károsanyag-kibocsátása már ma is messze elmarad a nagy szennyező országokétól. De a 2050-re kitűzött uniós karbonsemlegesség Magyarországon számítások szerint 50 ezer milliárd forintot emészthet fel, ami minden egyes magyarnak évi 170 ezer forintjába kerülhet. Hollik István arra figyelmeztetett, hogy ez nem igazságos.