Javuló viszonyok – Román baloldali illiberálisok

2017. február 5. 18:05 - szerző: Szőcs Levente

Egy hete Romániában olyasmi történt, amire két évtizede nem volt példa. Teodor Meleşcanu külügyminiszter bekérette az amerikai nagykövetet, és nyomatékosan felhívta a figyelmét, hogy a külföldi diplomatáknak közvetlenül a vendéglátó ország kormányával ildomos kommunikálniuk, ne üzengessen a sajtón keresztül. Előzőleg Hans Klemm nagykövet interjút adott egy román hírügynökségnek és állást foglalt az akkor alig kéthetes Grindeanu-kormány jogállamiságot sértő intézkedései ellen.

Két politikusnak állna érdekében a büntető törvénykönyv módosítása, amelyet az amerikai nagykövet szóvá tett, a parlament két háza elnökeinek: Călin Popescu-Tăriceanunak, a Demokraták és Liberálisok Szövetségének (ALDE) elnökének, aki a szenátust vezeti, s a Szociáldemokrata Pártot (PSD) irányító Liviu Dragneának, aki a képviselőházat. Az utóbbi csak azért nem lett miniszterelnök, mert éppen felfüggesztett börtönbüntetését tölti.

A Traian Băsescu államelnök leváltására kiírt, 2012-ben lezajlott referendumon próbálta feltornászni az érvényességi küszöb fölé a részvételi arányt – a bíróság szerint törvénytelen eszközökkel –, de konkrétan a vád egy korrupciós bűncselekmény volt: hivatali visszaélés. Ezzel vádolják egy másik ügyben is. Az ügyészek szerint pártfunkcionáriusokat alkalmazott köz­­tisztviselői állásokba úgy, hogy csak a fizetést kapták az államtól, de a pártnak dolgoztak. Az ügyészség szerint az államnak így okozott kár valamivel több mint százezer lejre (mintegy hétmillió forint) tehető. Az összeg azért is érdekes, mert a kormány által kidolgozott módosító tervezet szerint hivatali visszaélésnek ezentúl csak az a cselekmény minősülne, amelynek következményeként legalább kétszázezer lej értékű kár keletkezik. A pártelnök pere már zajlik első fokon, ennek ellenére a módosítás elfogadása esetén a bíróság kénytelen volna felmenteni, hiszen a büntetőjogban mindig a vádlottnak kedvező jogi normát kell alkalmazni, akár visszamenő hatállyal is. Újabb felfüggesztett büntetésben nem reménykedhet, és ha elmarasztaló ítélet születik, az letöltendő börtönbüntetés lesz.

MTI/AP/Vadim Ghirda

A közvélemény figyelmét elterelendő a törvény módosítását megfejelték egy közkegyelmi javaslattal, amelyet egyébként a börtönök zsúfoltsága akár indokolttá is tehetne. A kormányt Dragnea helyett irányító Sorin Grindeanu miniszterelnök két sürgősségi rendelettel akarta a problémát megoldani, de a sajtó megneszelte, az államfő pedig közbelépett. Az alkotmány szerint az elnök részt vehet a kormány ülésein, ha a napirenden közrendet is érintő kérések szerepelnek. Klaus Iohannis úgy döntött, hogy a közkegyelem és a btk.-módosítás ilyen. Váratlanul megjelent a január 18-i kormányülésen, és az alaptörvény szerint ő is elnökölt. A kormányfő azzal próbált kibújni a kényelmetlen helyzetből, hogy közvitára bocsátotta a két rendelettervezetet.

A dokumentumok hatalmas felháborodást váltottak ki. Nagyszabású megmozdulás szerveződött, mintegy százezer résztvevővel. Ennek ellenére a kezdeményezést magára vállaló Florin Iordache igazságügyi miniszter egyértelművé tette, hogy a kormány végig akarja vinni tervét. Az államfő csak ideig-óráig tudja megakadályozni a rendeletek elfogadását. Iohannis népszavazást kezdeményezett ugyan az ügy kapcsán, de a referendumig a kormány simán elfogadhatja a jogszabályokat, az ilyen népszavazás Romániában egyébként is csupán konzultatív.

A hasonló próbálkozásoknak eddig elejét vették a nyugati bírálatok, amelyek – Magyarországgal ellentétben – Romániában működtek. Amikor 2012 nyarán a szociáldemokraták hatalomra kerültek, egy sor olyan intézkedést hoztak, amelyek aggodalmat váltottak ki Washingtonban és Brüsszelben. Victor Ponta akkori kormányfő lehajtott fejjel az Európai Bizottság elnöke elé járult, átvette a 11 pontos követeléslistát, amelynek végrehajtása garanciát jelentett José Manuel Barroso számára a jogállamiság tiszteletben tartását illetően, és hazatérve Bukarestbe szóról szóra végrehajtotta. Annak ellenére is, hogy az egyet jelentett a hivatalából felfüggesztett „ősellenség”, Traian Băsescu visszatérésével.

A decemberi választások előtt egy interjúban Ponta arról beszélt, hogy ma már nem követné el ugyanazt a hibát. Ma is a PSD egyik legnépszerűbb politikusa, a pártvezetés nem is állította félre látványosan, miután lemondani kényszerült 2015 novemberében a 64 halálos áldozatot követelő tragikus klubtűz után. Rövid ideig tartó pihenés után Liviu Dragnea pártelnök megbízta a kormányprogram gazdasági fejezetének kidolgozásával. A kampányban is fontos szerepe volt, a fotója ott virított a PSD propagandaanyagain. Az említett interjúban váratlanul szép szavakat mondott a korábban sokat szidott Orbán Viktorról. Például hogy a román politikusokkal ellentétben valóban a saját népe érdekeit képviseli. Arról is beszélt, hogy Iohannis államfő téved, amikor az Európai Unió kemény magjához közeledik, miközben Románia szomszédai teljesen más irányba tartanak. Szerinte az a jó irány, amerre Magyarország és a V4-ek haladnak. Hozzátette, hogy ha ma lenne miniszterelnök, azonnal kérné Románia csatlakozását a visegrádi együttműködéshez, s ő különben is szuverenitáspárti, nem akarja, hogy Románia „gyarmat legyen”.

A román politikusok arra számítanak, hogy Donald Trump hivatalba lépése után nem kell többé fejmosástól tartaniuk olyan dolgok miatt, mint a jogállamiság vagy a korrupcióellenes harc, amit az amerikai elnök századrangú problémának tart. A nagykövetnek adott fricskával a külügyminiszter erre próbálta figyelmeztetni a diplomatát: új korszak köszöntött be. A jobboldal és a véleményformálók egy része viszont attól tart, hogy Brüsszelt is túlságosan lefoglalják az unió egyéb problémái, és nem tud odafigyelni a demokrácia és a jogállam állapotára a periférián.

Pedig volna mire. Trump megválasztása óta a PSD hivatalos vezetése egyre gyakrabban használja a gyarmat szót Románia és az Európai Unió viszonyának leírására. Dragnea pártelnök nyíltan sorosozik, sőt a minap kilátásba helyezte a magyar milliárdos által finanszírozott civilszervezetek kiadásainak az ellenőrzését. A kormány jó úton van, hogy bedarálja a közszolgálati rádiót és televíziót. Megszüntették a két médium bevételeinek jelentős részét adó illetéket – amelyet a villanyszámlával együtt fizettek a fogyasztók –, így pénzügyileg kizárólag a kormánytól függnek. Az állami hírügynökséget máris a PSD egykori sajtósa vezeti.

Románia illiberális fordulatára Budapesten is felfigyeltek. Aligha véletlen, hogy a Külügyi Intézet munkatársa január eleje óta sorra veszi a különböző médiumokat Budapesttől Kolozsvárig, és azt bizonygatja, hogy a két ország kapcsolatainak javítása mindenkinek jól jönne, nem utolsósorban az erdélyi magyaroknak. (Ez eddig is így volt, csak az Orbán-kormány nem látta.) És talán nem véletlenül maradt ki a magyar közmédia tudósításaiból, hogy a Grindeanu-kormány programjában többször is megjelenik Románia „példaértékű kisebbségpolitikája”, holott máskor ennek egyszeri említése is megért egy cikket. Egyes források szerint a Fidesz és a PSD már túl van az üzengetésen. Ponta állítólag a decemberi romániai választások után megfordult Budapesten, és Orbán Viktorral tárgyalt a két kormány közeledéséről.