Régi kapcsok, új érdekek – Izrael a kurdok pártján áll Törökország ellenében

A kurdok lakta szír területek elleni török invázió megrázta az izraeli közvéleményt. A zsidó államban sokan szolidárisak a kurd néppel, és ez nem csak szavakban nyilvánul meg: a török vérengzések sebesültjeinek ápolásából izraeli kórházak is kivették a részüket.

2019. december 11., 18:00

Szerző: Megyeri András Jonatán

A kurdisztáni zsidó közösség egyike volt a legősibb diaszpórabeli zsidó társadalmaknak. Noha a kurdoknak sosem volt önálló államuk, ez az erős, kultúrájában és identitásában szilárd nép az évezredek során nagyfokú toleranciát mutatott a köztük élő zsidók iránt.

Kurdisztán zsidók által leginkább lakott részei iraki területen voltak. Izrael állam megalakulása után az Irakban élő zsidók egy évet kaptak, hogy elhagyják az országot, lemondva iraki állampolgárságukról és hátrahagyva vagyonukat. Izrael 1949 és 1952 között 25 ezer zsidót mentett ki a területről. Becslések szerint Izraelben a kurdisztáni gyökerű zsidó közösség ma mintegy 150 ezer főt számlál.

A kurdok szoros kapcsolatokat ápolnak Izraellel, és a zsidó állam támogatja a független Kurdisztán létrehozását. Már másfél évtizeddel ezelőtt is megjelentek olyan beszámolók, miszerint az izraeli titkosszolgálat Irak és Szíria kurdok által lakott részein katonai kiképzést nyújt a kurd függetlenségért harcolóknak.

Kép az iraki Kurdisztánban tartott 2017-es függetlenségi népszavazást támogató tüntetésről. A referendumot egyedül Izrael támogatta a világon
Fotó: NPR/Jane Arraf

Miután Donald Trump néhány héttel ezelőtt elrendelte az amerikai csapatok zömének kivonását Észak-Szíriából, török katonai egységek harckocsikkal nyomultak be a területre, ami számos európai ország tiltakozását váltotta ki.

„Izrael mélységesen elítéli a szíriai kurd területek török elözönlését, óva int bármiféle etnikai tisztogatástól, és kész humanitárius segítséget nyújtani a bátor kurd népnek” – közölte Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök.

Ajelet Saked, az Új Jobboldal párt vezetője nyilatkozatban sürgette az önálló kurd állam létrehozását, amely szerinte „Izrael alapvető érdeke”. Ha nem is ennyire markánsan, de szintén a kurdok mellett állt ki a Kék-fehér párt képviselője, Cví Hauzer, aki emlékeztetett arra, hogy Izrael két éve sürgeti a kurd területek feletti repülési tilalom életbe léptetését a légitámadások megakadályozása érdekébe. Eli Avidar, a jobboldali Jiszráel Béténu párt képviselője arról beszélt, hogy a zsidó és a kurd nép, illetve Izrael és a kurdok hagyományosan jó viszonya indokolja a kurdoknak nyújtott humanitárius segítséget.

Több rokonszenvtüntetést is tartottak Jeruzsálemben és Tel-Avivban, amelyeken kurd származású zsidók szólaltak fel.

Eközben az invázió miatt érthető módon tovább romlott az izraeli–török viszony, aminek a korábbi mélypontját a gázai flottilla körüli 2010-es események jelentették. Akkor, miután Izrael Gáza elleni blokádját „békeaktivisták” hajói próbálták megtörni, az izraeli hadsereg beavatkozott. Az aktivisták késekkel és vasrudakkal támadtak, mire a katonák a fegyverüket használták. Az incidensben nyolc török és egy amerikai-török állampolgár életét vesztette.

2011-ben Törökország visszaminősítette izraeli diplomáciai kapcsolatait, és megszüntette az addigi közös hadgyakorlatokat. A viszony csak évekkel később, 2016-ban kezdett valamennyire normalizálódni, amikor Ankara letett arról, hogy a Nemzetközi Bíróságon eljárást kezdeményezzen Izraellel szemben a flottila ügyében, valamint vállalta azt is, hogy megakadályozza az Izrael elleni török terroristatámadásokat. Izrael kártérítés gyanánt húszmillió dollárt fizetett a flottilla török áldozatai családjainak.

Ahogy azonban várható volt, a barátság nem tartott túl sokáig. Az, hogy az Egyesült Államok tavaly elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, ismét felkorbácsolta az Izrael-ellenes hangulatokat. Recep Tayyip Erdoğan török elnök „terrorista államnak” és „apartheidországnak” minősítette Izraelt, Benjámin Netanjáhú pedig „viszonzásul” azt a szemrehányást tette, hogy Erdoğan olyan terroristaszervezeteket támogat, mint a Hamász, valamint az örmények elleni népirtást sem ismeri el.