Imádja a baseballt, Jézus és Guevara után nevezte el egyik gyermekét - Ő az új mexikói elnök, aki rögtön lemondott mentelmi jogáról

2018. december 5. 12:21 - szerző: H.Sz.

Az elnöki mentelmi jogot megszüntető törvényjavaslatot terjeszt a szenátus elé Andrés Manuel López Obrador, Mexikó december 1-én hivatalba lépett új államfője. A jelenlegi törvények értelmében ugyanis az elnököt csak hazaárulás vádjával lehet perbe fogni. – Véget vetünk az alkotmányban szavatolt mentelmi jognak. Ezentúl az elnököt, más állampolgárokhoz hasonlóan, bármilyen váddal bíróság elé lehet idézni - közölte sajtótájékoztatóján az új elnök, hozzátéve, hogy ez vonatkozik a korrupciós vádakra is.

A kitartó munka meghozza gyümölcsét, és bár nem mindenki van elragadtatva tőle, az semmiképp sem tagadható, hogy a júliusban megválasztott új mexikói elnök igazi veterán, aki harmadjára indult több mint két évtized alatt a pozícióért. A baloldali Andrés Manuel López Obrador, akit a mexikóiak csak Amlónak hívnak, mintegy 20 százalékkal kapott több voksot, mint a konzervatív Ricardo Anaya Cortés, az Előre Mexikóért nevezésű pártkoalíció jelöltje, aki a voksok 23-27 százalékát szerezte meg.


Fotó: Facebook/Andres Manuel López Obrador

A politikus 1953 novemberében született Tabasco államban, Tepetitánban. Anyai nagyapja polgárháborús menekültként érkezett Mexikóba a spanyolországi Ampueroból. Gyerekkorában iskola után gyakran időzött szülei boltjában, a La Posaditában, ahol eladóként segített. Amikor nem ott dolgozott, sokat baseballozott, 12 évesen már felnőttekkel játszott. 1969-ben bátyja, José Ramón López Obrador egy balesetben meghalt. Máig nem tudni, hogyan történt a tragédia, de egyesek szerint véletlenül, játék közben Obrador lőtte fejbe testvérét. Mások úgy tudják, a gyerek magát lőtte fejbe, amikor elejtette a pisztolyt és az elsült.

Testvére halála után Obrador sokkal visszahúzódóbb gyerek lett. A mexikóvárosi egyetemen, az UNAM-on tanult politikatudományt. Karrierje kezdetén a leköszönő kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) tagja volt, de 1986-ra kiábrándult a vezetésből és csatlakozott egy baloldali mozgalomhoz, a Corriente Democráticához, amelyből később a Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) alakult. Ennek színeiben nyerte meg 2000-ben a mexikóvárosi főpolgármester-választást. Programját széles körű elismerés övezte. A világ egyik leggazdagabb emberével, a telekommunikációs mogul Carlos Slimmel karöltve helyrehozták Mexikóváros belvárosát, Obrador pedig különböző jóléti programokat is indított, egyedülálló anyáknak, kisebbségeknek, időseknek és fizikai és mentális sérülteknek. 2005-ben a La Reforma napilap nézett utána, és kiderült, hogy Obrador a kampányígéretei 80 százalékát betartotta polgármesterként, ezzel pedig az egyik legnépszerűbb politikus lett.

Hírnevét még egy évvel korábban, 2004-ben keményen megtépázta, amikor a Mexikóvároshoz tartozó Tláhualcban végrehajtott titkos kábítószer-ellenes akció során két rendőrt meglincseltek úgy, hogy több száz bajtársuk vette körbe a területet, de két órán át nem avatkoztak közbe. A rendőröket mindenki szeme láttára máglyán elégették. Egy ügynök életét ugyan sikerült megmenteni, de a rendőrfőkapitányt, Marcelo Ebrardot és az közbiztonsági minisztert, Ramón Martín Huertát azzal vádolták, hogy szándékosan nem szervezték meg időben a mentőakciót. Obrador jobbkeze, Alejandor Encinas akkor azt nyilatkozta: „A lincselés a kulturális szokások része az országban”. Egy bűnözés sújtotta, nyomornegyedektől hemzsegő országban ez persze semmire nem volt jó azon kívül, hogy tovább erősítse a korrupt rendőrségről és vezetésről alkotott képet. 

A botrány nyomán az akkori elnök, Vicente Fox felszólította a városvezetőt, hogy mentse fel Ebrardot, Obrador azonban megtagadta a kérést. (Fox emiatt saját hatáskörben kirúgta a rendőrfőkapitányt, a saját emberének számító Huerta megúszta figyelmeztetéssel.)

 


Fotó: Facebook/Andres Manuel López Obrador

Ami az elnöki tisztséget illeti, az Obradornak nem ment túl könnyen. Először 2006-ban futott neki, és kevéssel, a voksok mindössze 0,56 százalékkal maradt alul a hivatalba lépő Felipe Calderónnal szemben. Obrador választási csalást kiáltott, az eredményhirdetést hatalmas tüntetéssorozat követte, hívei hónapokon át közlekedési akadályokat emeltek a forgalmas mexikóvárosi utakon. (És hogy ő legyen a második legszimpatikusabb politikus a világon az uruguayi exállamfő, José Mujica után, még azt is bevallotta, nem magára, hanem az azóta elhunyt vetélytársára, Carlos Monsiváisra szavazott.)

A politikus 2012-ben újraindult, de akkor már egyértelmű többséggel nyert a most leköszönő elnök, a PRI-s Enrique Pena Nieto, aki idén az alacsony népszerűségi indexe miatt inkább nem is vállalta a megméretést. 

A mostani győzelem előtt Obrador hangsúlyozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem kíván Venezuela nyomdokaiba lépni, az államosítás és autoriter vezetés felé mozdulni. Sőt. Újraválasztásért sem fog indulni 6 év múlva. Azt viszont megígérte, hogy átnézi az állami olajszolgáltatóval, a Pemexszel kötött szerződéseket, amelyek mögött korrupciót sejt. Ígéretet tett arra is, hogy elősegíti a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremt. Elitellenesnek nevezve magát azt mondta, mindennek az ellenkezőjét fogja csinálni mint az évtizedek óta Mexikót uraló hatalmi maffia.

Obrador  előtt az egyik legnagyobb kihívás, hogy megfékezze az országot uraló erőszakhullámot. Azt ígérte, véget vet a hadsereg vezette drogellenes háborúnak, amit Calderón indított útjára, majd Nieto folytatott. Arról azonban, hogy helyette mit képzel el, még nem sokat tudni, kampánya középpontjában ugyanis a korrupció megszüntetése állt.

Donald Trumpnak sem lesz könnyű dolga az új elnökkel, aki hangsúlyozta, nem engedi, hogy Mexikó az amerikai elnök kiszolgálófiúja legyen, de barátságot és egymás iránti tiszteletet szeretne, és mindent megtesz azért, hogy elkerüljön bármiféle kereskedelmi háborút. Mindenesetre Trump migrációellenes politikájáról beszélve nem fogta vissza magát, felelőtlennek és rasszistának nevezte az amerikai elnököt.

Baloldali nézetei ellenére Obrador többször hangsúlyozta, tiszteli Jézus Krisztust, aminek a jeléül a legkisebb gyermekét Jesús Ernestónak nevezte el, Jézus és Ernesto Che Guevara után. Jesús Ernesto második feleségétől, az író, irodalomtanár Beatriz Gutiérreztől született. Az elnök amúgy maga is író, eddig 15 könyve jelent meg.