Kaput nyitnak a hongkongiaknak – A britek állampolgárként menthetnek ki százezreket volt gyarmatukról

A kínai törvény a hongkongi elszakadási próbálkozásokat egy kalap alá veszi a lázongással, a felforgatással és az árulással, és ekként is rendeli büntetni. Ennek értelmében ha Kína úgy látja, hogy valaki megsértette a nemzetbiztonsági törvényt, maga is beavatkozhat Hongkong ügyeibe. Ez viszont brit szemmel nézve az 1997-es kínai–brit visszacsatolási megállapodás megsértésének számít. Annak értelmében ugyanis Hongkong visszakerült ugyan Kína fennhatósága alá, de – az „egy ország, két rendszer” mottó jegyében – bizonyos autonómiát kapott, és megőrizhette kapitalista berendezkedését, valamint polgári demokratikus politikai jellegét.

Nem sokkal a törvény elfogadása után már annak alapján meg is indították az első büntetőeljárásokat – történetesen négy fiatal ellen, akik Hongkong függetlenségéről írtak az interneten, és arról, hogy új pártot kellene létrehozni. A koronavírus-járványra hivatkozva ugyanakkor Carrie Lam kormányzó bejelentette a szeptember 6-ra kitűzött hongkongi törvényhozási választások egy évvel történő elhalasztását, ami alighanem a feszültség átmeneti szőnyeg alá söprését célzó politikai lépésnek is tekinthető az egyébként méltányolandó egészségügyi megfontolások mellett.

Ettől függetlenül több ország, például Tajvan is a hongkongiak megsegítésén kezdett munkálkodni a nemzetbiztonsági törvény miatt. Külön hivatalt hoztak létre, amely támogatja a Tajvanra menekülő hongkongi lakosokat. Tajvan állampolgárságot és tartózkodási engedélyt biztosít az azt igénylő hongkongiaknak. Ugyanígy segítő szándékát fejezte ki Ausztrália: az ötödik kontinensen szintén állampolgársághoz és lakhatáshoz juthatnak a menekülők. Az Egyesült Államok ugyancsak lépett: elsőbbségi menekültstátuszt igényelhetnek a hongkongi emigránsok.

Az Egyesült Királyság a nemzetbiztonsági törvényre válaszul azonnal és határozatlan időre felfüggesztette a kiadatási egyezményt Hongkonggal. A brit külügyminiszter, Dominic Raab szerint ugyanis a törvény elfogadása után fennáll a veszélye annak, hogy azt a személyt, akit a britek kiadnak Hongkongnak, a végén Kínában ítélik el. London csakis abban az esetben állítja vissza a kiadatási egyezményt, ha világos biztosítékot kap arra, hogy a kiadott személyek nem kerülnek át Hongkongból Kínába. Válaszul Kína szintén felfüggesztette kiadatási egyezményét többek között Nagy-Britanniával, Ausztráliával és Kanadával is. Vang Ji kínai külügyminiszter úgy nyilatkozott: a nemzetbiztonsági törvény a Nyugat számára ürügy a kiadatási egyezmények egyoldalú felmondására.

További olaj volt a tűzre az amúgy is feszült brit–kínai kapcsolatokban, amikor Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette:

3 millió hongkonginak biztosít lehetőséget arra, hogy az Egyesült Királyságban éljen és dolgozzon.

Csaknem 350 ezren rendelkeznek olyan „brit tengerentúli útlevéllel” (British National Overseas Passport, BNO), amely ezt lehetővé teszi, és még további 2,5 millió hongkongi lakos jogosult ilyen típusú okmányra. Korábban az ilyen útlevéllel rendelkező hongkongiak csupán hat hónapot tartózkodhattak vízum nélkül az Egyesült Királyságban. A nemzetbiztonsági törvény hatályba lépése után az időkorlátot a britek felemelték öt évre, aminek a letelte után letelepedési engedélyt, további egy év után pedig állampolgárságot kaphatnak a városállamból Nagy-Britanniába emigrálók.

Hongkong polgárai számára a lehetőség, hogy az Egyesült Királyságba mehessenek, 2021 januárjától lesz lehetséges. Olyan vízumot kapnak majd, amely 12 havonta megújítható, így esélyük lesz megszerezni a brit állampolgárságot. Az útlevelet azok igényelhetik, akik már éltek 1997-ben, vagyis akkor, amikor Hongkong visszakerült Kína fennhatósága alá. Emellett a jogosultak közvetlen családtagjai és 18 éven aluli gyermekei is élhetnek ezzel a lehetőséggel, még akkor is, ha nincs ilyen okmányuk. A brit külügyminisztérium számításai szerint mintegy 200 ezer hongkongi választhatja ezt az utat az elkövetkező öt évben. Dominic Raab hangsúlyozza: nem lesznek kvóták, de úgy véli, a hongkongiaknak csak egy része fog élni a lehetőséggel.

Priti Patel brit belügyminiszter tájékoztatása szerint nem lesz jövedelmi minimumkövetelmény, és az sem kell, hogy az útlevél birtokosának már előre tudhatóan legyen munkáltatója Nagy-Britanniában – elég, ha akkor keres, miután megérkezett.

„Jó kapcsolatot szeretnénk kialakítani Kínával. De nem fogunk meghátrálni történelmi felelősségünk elől, nem fogjuk magukra hagyni a hongkongiakat”

– hangsúlyozta egyik nyilatkozatában Dominic Raab. Kína viszont bejelentette: nem hajlandó hivatalos útiokmányként elismerni a „tengerentúli útlevelet”. Peking indoklása szerint Nagy-Britanniának nincs joga ilyen ígéretet tenni a hongkongiak részére, ugyanis egy korábbi memorandumban rögzítették, hogy ezzel az útlevéltípussal nem kaphatnak tartózkodási engedélyt. A brit lépés beavatkozás Kína és Hongkong belügyeibe, és ellenkezik a nemzetközi joggal – állítja Kína.

A nemzetbiztonsági törvény elfogadása azt is maga után vonta, hogy az 1989 óta Kínával szemben fennálló fegyverembargót a britek kiterjesztették Hongkongra is. A tiltás kiterjed a halált okozó fegyverekre, azok alkatrészeire, és minden olyan, korábban még tilalom alá nem helyezett eszközre, amely alkalmas lehet megfélemlítésre.

A hongkongiaknak tett gesztust széles körben támogatja a brit lakosság, és a londoni parlamentben is üdvözölték a döntést, bár elhangzanak olyan vélemények is, amelyek szerint nincs szükség hárommillió bevándorlóra egy olyan országban, amelynek a gazdasága megroppant a vírusválság következtében.

Azoknak a hongkongi diákoknak, akik Nagy-Britanniában tanulnak, és akik korábban tevékenyen részt vettek a demokráciapárti tüntetéseken Hongkongban, kifejezetten nagy könnyebbséget jelentenek a kilátásba helyezett új brit előírások, mert garanciát adnak arra, hogy nem fogják őket hazatoloncolni.

Miután az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, új gazdasági kapcsolatokat kell keresnie, ezért is lenne fontos számára a jó viszony a Kínával. A brit kormány mostani kiállása a hongkongiak mellett azonban visszavetheti a brit–kínai gazdasági együttműködést. Nagy-Britannia egyike volt azon kevés országnak, amely eredetileg engedte volna, hogy a kínai technológiai óriáscég, a Huawei részt vegyen az ország 5G-hálózatának kiépítésében. A kínai nemzetbiztonsági törvény tükrében azonban London ezt a jogot megvonta a cégtől, amivel persze kiváltotta Peking erős rosszallását. Boris Johnson brit miniszterelnök olyan helyzetbe lavírozta magát, hogy el kell döntenie: hajlandó-e feláldozni a Kínához fűződő gazdasági terveit azért, hogy a hongkongiaknak tett ígéretét beváltsa.