Három nap múlva exhumálják Franco tábornok holttestét
A spanyol ügyvezető kormány október 24-ére rendelte el a néhai diktátor, Francisco Franco tábornok exhumálását a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikából.
A miniszterelnöki hivatal hétfői tájékoztatása szerint Franco (1892-1975) új sírhelye Mingorrubióban, a családi panteonban lesz felesége mellett.
Az exhumálást és az újratemetést is szűk körben végzik el, a hozzátartozók jelenlétében.
„A spanyol ügyvezető kormány kezdettől fogva azt képviseli, hogy a diktátor földi maradványai nem maradhatnak egy olyan nyilvános mauzóleumban, ahol méltathatják személyét”, amelyet kifejezetten tilt is a 2007-ben elfogadott, úgynevezett történelmi emlékezet törvény - hangsúlyozta a közlemény.
A spanyol legfelsőbb bíróság szeptember 30-án jogerős döntésével jóváhagyta az exhumálást, és elutasította a családtagok keresetét, amellyel meg akarták akadályozni a síráthelyezést.
Az exhumálás technikai részleteiről egyelőre nem adtak tájékoztatást, azonban az már tudható, hogy a kormány elutasította a Franco család kérését, miszerint katonai tiszteletadás mellett temessék újra az egykori diktátort.
A spanyol sajtó információi szerint az exhumálás körülbelül három órát vesz igénybe. A koporsót helikopterrel szállítják át az új sírhelyre.
A síráthelyezés költsége meghaladja a 11 ezer eurót (3,6 millió forint).
Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Francisco Franco diktatúrája.
Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, és legalább 30 ezer embert kivégeztek.
A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgye a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként épült több ezer fogoly rabszolgamunkájával.
Mivel a bazilika hatalmas kriptája túl nagynak bizonyult, Franco odaszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül. Hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temettek el ott, egyes történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer ennyien lehettek.
