Kietlen médiatáj – Az EU teljességgel csődöt mondott

Az 2020-as év nem kis részben a jogállamiságról szól majd az Európai Unió és Magyarország viszonyában. Folyik az ország ellen az európai értékek sérelme miatti eljárás az EU-szerződés 7. cikke alapján, valamint napirendre kerül a következő hét évre szóló keretköltségvetés, és ezzel kapcsolatban sok tagország szerint a jogállamiság tiszteletben tartásától kellene függővé tenni az uniós támogatások folyósítását. Az európai aggodalmakat kiváltó területek egyike a médiaszabadság helyzete.

2020. január 17., 20:00

Szerző:

E témakörben az uniós döntéshozók végképp nem mondhatják, hogy nem állnak rendelkezésükre a médiaszakmában jártas, politikai szempontból elfogulatlan megfigyelőktől származó, friss és közvetlen tapasztalatok, ténymegállapítások. November végén Magyarországon tett tájékozódó látogatást több, médiahelyzettel foglalkozó nemzetközi intézmény tényfeltáró küldöttsége. A delegációban, amelynek a vezetője Scott Griffen, a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatóhelyettese volt, helyet kapott többek közt az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ), az Újságírókat Védelmező Bizottság (CPJ), illetve a Riporterek Határok Nélkül (RSF) képviselője.

Scott Griffen

Scott Griffen a 168 Órának nyilatkozva elmondta, tapasztalataik alátámasztották előzetes aggályaikat: Magyarországon nyomasztó kormánypárti médiatúlsúly érvényesül. Alaposan tájékozódtak a KESMA létrehozásának a következményeit illetően, világossá vált számukra, hogy mindössze egyetlen független, országos, politikai napilap létezik, a Népszava, Budapesten egyetlenegy független rádióállomás működik, a Klubrádió, és a televíziós műfajban is egymagában áll a függetlennek mondható RTL Klub – miközben az, amit közmédiának neveznek, állami szócsőként funkcionál.

Griffen szavaiból az tűnt ki, hogy a küldöttség jószerével a süketek párbeszédét folytatta Kovács Zoltán kormányzati főilletékessel, aki például azt állította, hogy a reklámbevételek kiosztása nem függ össze a sajtószabadsággal.

Az IPI igazgatóhelyettese ugyanakkor nemcsak a magyar kormányzat által teremtett viszonyokat bírálta, hanem Brüsszelről is lesújtóan vélekedett. „Az EU teljességgel csődöt mondott” – jelentette ki a 168 Órának nyilatkozva. Felidézte, hogy még egészen friss volt a magyar médiatörvény, amikor az unió 2011 elején elégségesként elfogadta azt a néhány módosítást, amelyet a brüsszeli felvetések nyomán végrehajtott a törvényen a budapesti kormány. Azzal bátorítást adtak a médiaszabadság további visszaszorítását szolgáló lépésekhez – állapította meg Scott Griffen.

A tájékozódó látogatás írásba foglalt következtetéseit december elején tették közzé, és a dokumentum ma már ott fekszik mind a közösségi érdekek érvényesítésére hivatott Európai Bizottság, mind a tagországok közös fórumának számító tanács döntés-előkészítőinek az íróasztalán – csak bele kell olvasniuk.

A következtetések legfontosabb kijelentése: „a magyar kormány 2010 óta szisztematikusan lebontotta a média függetlenségét, szabadságát és pluralizmusát, eltorzította a médiapiacot és megosztotta az ország újságíró-közösségét, és ezzel az EU-tagországok között példátlan mértékben vonta ellenőrzése alá a médiát”. A dokumentum elismeri, hogy – más autokratikus rendszerektől eltérően – Magyarországon nem börtönöznek be újságírókat, illetve nem alkalmaznak velük szemben fizikai erőszakot. A magyar kormány stratégiai célja azonban egyértelműen az – teszi hozzá a jelentés –, hogy elhallgattassa a bíráló hangvételű sajtót. Ennek érdekében szándékosan manipulálja a médiapiacot – bezárásokat kényszerít ki, korábban független médiumokat vesz gyakorlatilag kormányzati kézbe –, valamint megvonja az újságíróktól a legitimációt.

Így látják Európában az esztendő fordulóján a magyar médiaállapotokat.