Látványosan fogy a levegő a Fidesz körül az Európai Néppártban, heteken belül eldőlhet Orbán Viktor pártjának a sorsa

2020. január 16. 16:49 - szerző: Barna L. Norbert

„A jogállamiság védelme nélkül a szerződéseink csak szép szavak, drága papírra nyomva. Független igazságszolgáltatás nélkül pedig nem is létezik jogállamiság”

– idézi a hvg.hu, mit üzent az Európai Néppárt frakciója nevében még a szerdai plenáris ülésen a máltai Roberta Metsola az EP-ben, egyértelműen a Fidesznek is. A Fidesz körül látványosan elfogyott a levegő a pártcsaládjában, amit jól jelez az is, hogy a Lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás folytatását ma megszavazták az Európai Néppárt EP-képviselői is. 

Az Orbán-kormány igyekezett az ügyet úgy beállítani, hogy a Fidesz kizárásával valójában az Európai Néppárt járna rosszul, amikor a pártcsalád új elnökeként Donald Tusk is kemény üzeneteket fogalmazott meg, Orbán Viktor a Kormányinfóján már arról beszélt, hogy a Néppárt meggyengült, „egyre szocialistább és liberálisabb”.

Az előremenekülés taktikáját választva, kijelentette: Néppárt helyett egy „új, európai, kereszténydemokrata értékeken alapuló kezdeményezésre lesz szükség”. De mi lehet a Fidesz számára a Néppárt után?

A Fidesz két alternatíváról is tárgyal.

Az egyik a belépés lehet az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű frakcióba , amelyben a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) is jelen van 25 képviselővel – a 66 fős frakciót biztosan erősítené, ha a január végi Brexit után 8 fővel megcsappanó létszámot a Fidesz-KDNP 13 képviselője is támogatná. Így az ECR-ben a lengyelek és a magyarok lennének többségben. A másikról a La Repubblica írt, és arról szól,. hogy Konzervatívok és Identitás néven új (szélső)jobboldali frakciót hozzanak létre az EP-ben a Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter által vezetett szélsőjobboldali Ligával és a PiS-sel. Ennek a frakciónak a végleges összetétele még kérdéses, mert Jarosław Kaczyński PiS-elnök ellenzi, hogy a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülést is bevegyék a blokkba. A lengyel politikus elsősorban a Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolata miatt ellenzi a szövetséget a francia szélsőjobboldali párttal.

Orbán Viktor a következő hetekben politikusok sorával találkozik. Ma tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral, de van találkozója a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével, Annegret Kramp-Karrenbauerrel, is, és sokat remél a Donald Tuskkal közelgő találkozótól, aminek azonban még nincs időpontja. 

Orbán Viktor Nagyszebenben Orbán Viktor és Donald Tusk Nagyszebenben
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Kérdés, hogy miben tudnak megállapodni. Bár civilben jóban vannak – Tusk decemberben azt mondta, már 25 éve barátok Orbánnal –, azt  a volt lengyel kormányfő néppárti elnökként és az Európai Tanács vezetőjeként is egyértelművé tette, az illiberális demokrácia nála nem egyenlő a kereszténydemokráciával.

Ennek ellenére

sokat fog beszélgetni a magyar miniszterelnökkel, mert szeretné hinni, hogy elég okot lehet találni a közös munka folytatására az Európai Néppártban. 

Vagyis az Európai Néppárt vezetője nem szívesen látná a Fideszt a pártcsaládon kívül, de nem is rajta múlik a dolog: a felfüggesztés alatt álló a magyar kormánypártot most a néppárti „bölcsek tanácsa” vizsgálja. Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, a Fidesz EPP-ből való kizárását szorgalmazó belga Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke és az Európai Parlament egykori elnöke, Hans-Gert Pöttering azt járja körül, a Fidesz tevékenysége összhangban van-e az európai kereszténydemokraták jogállamiságról vallott értékeivel. Orbán Viktor már kétszer találkozott velük, nyáron egy levelet is küldött nekik, amelyben elmagyarázta, minden rendben van. Ez nem igazán sikerült, és ha a válasz egyértelmű nem, Donald Tusknak sem lesz választása. Az ajánlásként összeállított jelentést még januárban nyilvánosságra hozhatják. Ráadásul az Európai Néppártnak február elején választmányi ülése is lesz, de fideszes Deutsch Tamás EP-képviselő szerint kizárt, hogy akkor döntsenek a magyar kormánypárt sorsáról.