Frans Timmermans: A magyar kormány emberei mást mondanak a sajtónak, és mást nekünk

2019. szeptember 16. 21:00 - szerző: 168 Óra/MTI

Újabb meghallgatásokra van szükség a hétfői után az európai uniós alapszerződés hetes cikke alapján Magyarországgal szemben megindított eljárás ügyében, de az látszik, hogy a többi tagország kész kérdéseket feltenni, a magyar kormány pedig arra, hogy megpróbáljon ezekre választ adni - mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek hétfői brüsszeli tanácsülésén sor került a magyar kormány első meghallgatására a jogállamisági eljárás részeként.

Tytti Tuppurainen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország képviselője arról számolt be, hogy az ülés hosszú volt, de "nagyon együttműködő" szellemben zajlott, és a következő hetekben-hónapokban döntenek majd a további lépésekről.

Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az eljárás nem irányul senki ellen, minden félnek érdeke, hogy a kérdéses ország bemutathassa az álláspontját.

Az Európai Bizottság ülése Frans Timmermans
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Frans Timmermans rámutatott, hogy a Sargentini-jelentés, amelynek alapján megindították az eljárást, meglehetősen összetett és sok területet lefed, ezért esetleg meg lehetne hívni a jövőbeli meghallgatásokra azon nemzetközi szervezeteket is, amelyek jelentéseire hivatkoztak a dokumentumban, például a Velencei Bizottságot, és így fókuszáltan végigvenni bizonyos témákat.

Hozzátette, tévedés azt hinni, hogy a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottsággal véget ér majd egy korszak, minthogy az új testület azonos eltökéltséggel fog fellépni a jogállamiság védelmében.

„A jogállamiság tisztelete nélkül nincs Európai Unió” - mondta.

Timmermans azt is elmondta: sokszor tapasztalja a magyar kormány emberinél, hogy szemtől szemben igen barátságosak, de aztán meglátja, hogy miket nyilatkoznak róla a magyar sajtónak, és alig akarja elhinni, hogy ugyanazokról az emberekről van szó.

Szerinte mást mondanak a magyar sajtónak, és mást nekik.

Amélie de Montchalin francia külügyi államtitkár ismertette a francia-német közös álláspontot, amelynek értelmében a magyarországi helyzet „aggodalomra ad okot”.

Ezzel szemben Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes leszögezte: Varsó szerint a magyar kormány intézkedései nem jelentenek rendszerszintű veszélyt a demokratikus normákra.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a meghallgatás a bevándorláspárti erők bosszúhadjáratának újabb állomása volt. Mint mondta, tételesen cáfoltak minden vádat és hamis állítást, de a politikai boszorkányüldözés oka egyértelműen az, hogy a magyarok többször is nemet mondtak a migrációra.

Sajtóhírek szerint eközben az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke levelet küldött a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, sérelmezve, hogy az EP nem képviseltethette magát az ülésen.