Érvénytelen lett a macedón népszavazás az ország új nevéről
A köztársasági választási bizottság előzetes eredményei szerint a szavazásra jogosultak 36,11 százaléka járult az urnák elé vasárnap a macedóniai népszavazáson, ami azt jelenti, hogy érvénytelen lett a referendum.
A szavazóképes lakosság több mint felének kellett volna voksolnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum, ám az ehhez szükséges valamivel több mint 900 ezer szavazópolgár helyett nem egész 600 ezer ember válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.
A választási bizottság közlése szerint az eddig feldolgozott adatok alapján az is látszik, hogy a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt a feltett kérdésre.
Mivel csupán véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, a kormány a sikertelenség ellenére is várhatóan kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, amelynek eredményeként a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. Amint ez megtörténik, az athéni parlament is ratifikálja azt az egyezményt, amelyet a macedón és a görög miniszterelnök írt alá júniusban, és amelyet a szkopjei törvényhozás már becikkelyezett, ezt követően pedig minden akadály elhárul az elől, hogy folytatódhasson Szkopje európai uniós és NATO-integrációja.
Zoran Zaev korábban arról beszélt, hogy a népszavazás megmutatja majd, hogy az állampolgárok támogatják-e azt a politikát, amelyet képvisel, és hajlandóak-e bizonyos kompromisszumokra az euroatlanti integráció érdekében. A közvélemény-kutatások alacsony részvételre utaló eredményeit látva azonban később módosította álláspontját, és azt mondta: aki nem megy el szavazni, annak a véleménye voltaképpen nem is számít, azt veszik majd csak figyelembe, hogy aki leadta voksát, az igennel vagy nemmel válaszolt-e.
Vasárnap este, az előzetes eredmények kihirdetése után a kormányfő megerősítette: ha az igenek kerültek többségbe, akkor a nem kellő mértékű részvételi arány ellenére is kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást és a névváltoztatást. Hozzátette, hogy ha az ellenzék nem tartja tiszteletben az emberek akaratát, akkor más demokratikus eszközzel, előrehozott választással fogják őket erre rávenni.
A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelheti el, ő ugyanis nyíltan bojkottra szólította a macedónokat, és kijelentette: ő maga nem megy el szavazni vasárnap. Szintén sikerként értelmezheti az eredményt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), amely ugyan nyíltan nem szólított bojkottra, inkább azt mondta, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint, azt viszont leszögezte, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatást.
Az eredmény, illetve az emberek távolmaradása alátámasztja azokat a felméréseket, amelyek szerint bár a macedónok elsöprő többsége támogatja hazája európai és észak atlanti integrációját, sokak szerint a Görögországgal kötött egyezmény megalázó Macedónia számára.
A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó vitát a két ország között, Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
A névvita 1991 óta áll fenn Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
