Nem nagyon fog tetszeni a Fidesznek, ahogy von der Leyen átalakítaná az EU-t, jogállami szigort ígér a bizottsági elnökjelölt

2019. július 10. 18:10 - szerző: 168 Óra

Az Európai Parlament szociáldemokrata, valamint a liberális frakciója is meghallgatta terveiről Ursula von der Leyent, akit az Európai Tanács jelölt az Európai Bizottság elnökének. Utóbbi meghallgatásról derültek ki részletek, a hvg.hu összefoglalója szerint pedig egyéb kérdések mellett külön kérdezték a jogállamiság helyzetéről.

A jelenlegi német védelmi miniszter bár korábban szorgalmazta az Európai Egyesült Államok felé tartó integrációt, illetve menekültet is befogadott a lakásába, a jogállamiságról viszont nem foglalt állást korábban, ez a három témakör pedig érzékeny a V4-országok, köztük Magyarország számára. Von der Leyen szerint

  • Évenkénti jelentéseket készítő monitorozó rendszert alakítana ki, ami minden tagállamban vizsgálná a jogállami normák érvényesülését.
  • Az elkészülő jelentések nyilvánosak és átláthatók lennének, a vitás kérdéseket is könnyebb lenne így rendezni szerinte.
  • Mindent megtenne azért, hogy az Európai Bíróság határozatait betartsák a tagállamok.

Arról, hogy a jogállamisághoz kötné-e az uniós támogatások kifizetését, a beszámolóból nem derült ki.

EU-tisztújítás Ursula von der Leyen az Európai Bizottság távozó elnökével Jean-Claude-Junckerrel
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A továbbiakban elmondta, hogy fele-fele arányban szeretné a férfiak és nők között felosztani az Európai Bizottság biztosi pozícióit, ezért minden tagállamtól egy férfi és egy női jelöltet vár. Trócsányi László volt igazságügyi miniszter mellé kell tehát egy női jelölt is, aki könnyen Győri Enikő fideszes EP-képviselő lehet, Deutsch Tamás esélyei pedig végleg elszállni látszanak.

A migráció kérdésében von der Leyen az egységes európai fellépés híve, ennek jegyében erősítené a határvédelmi szervet, a Frontexet. Elkerülve a vitákat, meghatározná, hogy mi számít legális és illegális migrációnak. Ez azért különösen fontos, mert ez jelenleg tagállami hatáskör, az Orbán-kormány pedig e megkülönböztetés sajátos értelmezése alapján utasítja ki sorra Szerbiába a menedékkérőket a tranzitzónában.

A klímaváltozást a legkomolyabb kihívások között említette. Létrehozna egy tudós testületet, amely folyamatosan ellenőrizné, hogy a tagállamok betartják-e klímavédelmi vállalásaikat. A cél, hogy 2050-re széndioxid-mentes legyen Európa.

A digitális technológiai fejlesztésekben és kiberbiztonságban lemaradása van az EU-nak, többek között a külföldi (főleg orosz) beavatkozási kísérletek kezelésére egy közös szervezetet állítana fel, amely minden tagállamnak segítséget nyújtana a biztonsági fejlesztésekben. Közös európai hadsereget nem állítana fel, inkább a hadseregek együttműködését erősítené von der Leyen.