Császári kastélyból a kultúra otthona

2012. június 27. 16:45

Berlin szívében állt századokon át a híres kastély, brandenburgi választófejedelmek, porosz királyok, német császárok otthona. 1945 februárjában porig égett a Stadtschloss, majd az Ulbricht-rendszer még romjait is felrobbanttatta. Az egyesülés után húsz évig vitáztak a németek: újjáépítsék-e a kastélyt? Végül igent mondtak s javarészt közpénzekből, részben adakozásból 2019-re új formájában állhat a híres épület. A budai várhoz hasonlóan a kultúrának: könyvtárnak, múzeumoknak ad majd otthont s tudósok, művészek találkozóhelye lesz.

A 15. sz.-ban reneszánsz ízlésben épült palota, amely két századdal később kapta barokk homlokzatát, végig kísérte a legújabb kori német történelmet. Utoljára a Hohenzollern-császárok laktak benne, majd 1918 novemberében az erkélyre kitűzött vörös lobogó mögött szónokolva onnan kiáltotta ki Karl Liebknecht a „szabad szocialista köztársaságot” -amelyből aztán semmi nem lett. Vilmos császár 50 vasúti kocsiban szállíttatta maga után a hollandiai emigrációba „saját” bútorait, műtárgyait. A palotában a két háború között közgyűjtemények, egyetemi intézetek, lakások – valamint a Vilmos Császár Társaság kapott helyet. A bombázások először 1944-ben okoztak súlyos, de még helyrehozható károkat. Berlin ostroma idején, 1945 februárjában azonban négy napon át tombolt a tűzvész s az épület-komplexum teljesen kiégett.

Ulbricht a palota romjait sem akarta látni

Területe a kettéosztott Berlin keleti felére jutott. Az Ulbricht-rendszer először helyükön hagyta a gyűlölt múlt romjait – majd úgy döntött, hogy azokat robbantásokkal teljesen eltávolítja. Maradt a Kelet-Berlinben oly gyakori puszta tér, amelyet felvonulásokra használtak – majd a hetvenes években oda építették a „Köztársaság Palotáját”, az NDK parlamentjének jellegtelen, „modern” épületét. Az egyesülés után az ott állt, elhagyottan, míg 1998-ban, tetőszerkezetének magas azbeszt-tartalmára hivatkozva, le nem bontották. Az épületért ugyan nem kár, de voltak a kultúra emberei között, akik – alkalmasint joggal – sajnálták a döntést. Végül is ez a fura épület is a német történelem egyik fontos jelképe volt, tán érdemes lett volna az utókor számára megőrizni, érveltek.

Már akkortájt kezdődött a vita arról, mit tegyenek a felszabadult térrel, Berlin közepén: megkíséreljék-e a híres Stadtschloss „újjáépítését” – és hogyan? Hosszú viták után született a parlamenti döntés: legyen újra a palota, de legyen olyan, hogy bár megjelenésében idézi a múltat, elsősorban a jelent szolgálja. Az így kialakított terv-pályázatot 2008-ban olasz építész, Francesco Stella nyerte. A feladat az volt, hogy részben állítsa helyre a palota szerkezetét, barokk homlokzati falait, másutt pedig azokhoz illeszkedően, klasszikus stílusban alakítsa ki az épület-óriás megjelenését.


Humboldtok öröksége és egyeteme

A Humboldt Forum összesen 55.000 m2-es felületének jelentős részét foglalja majd a nagy könyvtár mellett az Ázsiai Művészetek Múzeuma, valamint a Néprajzi Múzeum, amelynek anyagát többek között Alexander Humboldt gazdagította. A jeles tudós fivére, Wilhelm, a német közoktatás megreformálójaként, a múzeumi szervezet kialakítójaként – valamint a róla elnevezett berlini egyetem alapítójaként vonult be a történelembe. A Humboldt Forum közvetlenül kapcsolódik az egyetemhez, mintegy jelképezve a tudományok és a művészetek szimbiózisát. A korábban Kelet-Berlinben működött Humboldt Egyetem amelynek oktatói között hajdan olyanok voltak, mint Max Planck, Robert Koch, Theodor Mommsen vagy Albert Einstein, az egyesülés óta ismét igen magasra jutott: a napokban került be Németország 10 legjobb egyetemének csoportjába, amelyek kiemelt állami támogatásban részesülnek.

A Forumot Agora egészíti ki, termek sorával, amelyek a legkülönbözőbb művészeti ágak rendezvényeinek, kiállításainak adnak majd helyet, más csarnokokban a tudomány, a kultúra, sőt, a politika emberei találkozhatnak majd. Tervezők, építők a látogatók tömegeire számítanak s hangsúlyozzák: nem holmi „elefántcsont-tornyot” építenek. A Forumnak olyannak kell lennie, hogy vonzza az átlagos műveltségű, érdeklődésű látogatót, érkezzék akár Németország más tájairól, akár külföldről.


Fél milliárd - gyűjtésből is

A nagy építkezés költségvetése több, mint fél milliárd euró. A pénz nagyobbik részének a szövetségi és a berlini költségvetésből kell jönnie. A többinek abból a jól szervezett gyűjtésből, amelyet indítottak. Bárki „bevásárolhatja” magát a Humboldt Forumba. Ötven euróért már ötöd-téglát, 250-ért persze teljeset kapunk. 1.250 euró a jövendő barokk kő-korlát egy tagja, tízszer annyiért már egész konzolt kapunk. A határ a csillagos ég és senki nem nézi, kitől jön a pénz: ünnepelték Alijev asszonyt, az Azerbajdzsánban uralkodó család tagját is, amikor az elnöki alapítvány 50.000 eurós csekkét adta át. Egy igazi mecénás nevét viszont nem ismerjük. Ő egymillió eurót ajánlott fel, a feltétellel, hogy felépül a palota hajdanvolt sarok-rondellája is, amit eredetileg nem terveztek. Most meglesz – s tán egyszer kiderül, ki adta rá a pénzt.

A napokban kezdték meg a munkálatokat s az újjáépítést irányító alapítvány vezetője a budapesti Néprajti Múzeum pompás épületében mutathatta be a jövendő Humboldt Forum terveit. (Erre később nem lett volna lehetősége, hiszen a kormány most kirakja onnan a múzeumot, hogy az épület – ismét milliárdos költségekkel – megint a Kúria otthona legyen). Az érdekes bemutató augusztus 7-ig tekinthető meg a Kossuth-téri épület bejárati csarnokának galériáján.