Budapesten a CEU-ra vezetett a norvég külügyminiszter első útja, utána találkozott Szijjártó Péterrel

2019. február 22. 20:57 - szerző: 168 Óra/MTI

Elment a CEU-ra, és társadalmi szervezetek képviselőivel is tárgyalt budapesti látogatásán Ine Marie Eriksen Söreide norvég külügyminiszter – derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet a politikus tartott pénteken magyar kollégájával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. 

A sajtótájékoztatót Szijjártó Péter kezdte, azt állítva, Norvégia nagyon fontos partnere Magyarországnak a védelempolitikai és az energetikai együttműködésben Bár „bizonyos kérdésekben” eltérő álláspontot képviselnek, ez nem zárja ki a szoros együttműködést meghatározott ügyekben. – Továbbra is azt gondoljuk, hogy a kölcsönös tiszteletre kell alapozni a kapcsolatokat - jegyezte meg Szijjártó Péter, aki kiemelte, hogy két NATO-szövetséges államról van szó. A magyar hadsereg harcászati rádiórendszerét egy többségében norvég állami tulajdonú cég szállítja. Magyarország még 860 rádiókészüléket vásárol az idén, így összesen 4600 ilyen berendezésre fogják alapozni a honvédség belső kommunikációját. Emellett 20 norvég katona teljesít szolgálatot Pápán, ahol egy 12 nemzetből álló, nagy teljesítményű légi szállítási képességet biztosító egység állomásozik.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország támogatja Norvégia tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában a 2021-22-es időszakra. Tárgyalnak a norvég pilótaképző akadémiával arról, hogy egy kelet-magyarországi reptéri bázison kezdjék meg az oktatást évente 200 kadétnak. Az ehhez szükséges pénzügyi és ingatlanvásárlási tárgyalásokat a végső fázisba juttatták. Közölte, hogy a Mol egyik legfontosabb kutatási területe a Norvégia melletti Északi-tenger. A cég 2015 óta van jelen a norvég tengeri mezőkön, ez idő alatt kétszeresére növelte ott a kapacitását. A jövőben százmillió dollárt meghaladó befektetést akarnak végrehajtani - jegyezte meg. Hozzátette, az Európai Unió (EU) második legnagyobb földgáz-beszállítójaként Norvégia az energiadiverzifikáció szempontjából is szóba jöhet, de jelenleg e téren kevésbé lehetséges az együttműködés az infrastruktúra hiánya miatt, mivel Szlovákia és Lengyelország között nincs gázösszeköttetés.

Szijjártó Péter fogadta a norvég külügyminisztert
Fotó: MTI/Soós Lajos

A két ország viszonyát több probléma is feszélyezi. az egyik ilyen ügy a Norvég Civil Támogatási Alap kérdése. Norvégia rengeteg pénzzel támogatja más országok civil szervezeteit, így magyarországiakat is, Lázár János 2014-ben ki nem találta, hogy az Orbán-kormány bele akar szólni, hogy ki kaphasson támogatást. Ebbe Norvégia neme menet bele, Szijjártó Péter pedig most csak annyit mondott, tovább kell folytatni a tárgyalásokat a Norvég Civil Támogatási Alapról. Szóba került a magyar felsőoktatás helyzete is, amelyről külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, Magyarországon biztosított az oktatási és akadémiai szabadság, és mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények. A külföldi nyomásgyakorlás sem lehet ok arra, hogy egy szereplőnek ne kelljen betartania a jogszabályokat – ismételte meg a kormányzati mantrát. Tárgyaltak a migrációról is - közölte Szijjártó Péter. Azt mondta, erre a témára szintén igaz, hogy bizonyos kérdésekben azonos a megközelítésük, míg másokban nem. Egyetértenek a helyi fejlesztési programok fontosságában. A magyar kormány úgy gondolja, hogy a segítséget kell odavinni, ahol baj van – idézte fel, megemlítve a Hungary Helps Programot.

Ine Marie Eriksen Söreide ezután arról beszélt, hogy szerint a biztonsági együttműködésről azonosak a két ország nézetei, most, hogy Európában romlott a biztonsági helyzet, fontos, hogy megreformálják, erőssé tegyék a NATO-t.  Kiemelte, hogy nagyon érdekli őket, mi történik Európában. Bár nem az EU tagjai, a kontinens az övék is, ezért lényegesnek tartják annak fejlődését. A norvég miniszter kitért arra, hogy meglátogatta a CEU-t. Mindkét felet meg akarta érteni, ezért szeretett volna beszélni a külgazdasági és külügyminiszteren kívül az intézmény rektorával is. Később társadalmi szervezetek képviselőivel szintén találkozik - tette hozzá. Beszéltek arról, miként tudnák segíteni a veszélyben lévő vallási kisebbségeket, például a Közel-Keleten - közölte Ine Marie Eriksen Söreide, aki veszélyes jelnek nevezte, hogy sok országban egyre csökken a vallásszabadság. A norvég tárcavezető is elmondta, hogy a bevándorlás bizonyos kérdéseiben nem értenek egyet. Magyarországtól eltérően Norvégia aláírta az ENSZ globális migrációs csomagját – mutatott rá.