Brezsnyev aranya

2012. február 12. 07:05

Miközben a világ 1991 őszén, az augusztusi moszkvai puccs után a szovjet birodalom széthullásával volt elfoglalva, nyoma veszett a kommunista párt dollármilliárdjainak és több száz tonnás aranykészletének. 1985-ben még 11 milliárd dollár és 2400 tonna aranyrúd képezte a szovjet jegybank tartalékát. Hat évvel később, a Szovjetunió szétesésekor ez a pénz eltűnt, a nemesfémből csupán 240 tonnányi maradt. Vajon mi történhetett? Hova, ki(k)hez vándorolhatott a szovjet hatalompárt horribilis vagyona? A kérdésekre DUNDA GYÖRGY kereste a választ.

Akár egy krimi forgatókönyvét is képezhetné a tény, hogy akiknek tudomásuk lehetett a rejtélyes pénzlenyúlásról, azok 1991 forrongó őszén, alig két hónap leforgása alatt jobblétre szenderültek. A hivatalos verzió szerint valamennyien öngyilkosok lettek.

Gyáva? Áruló?

A sort ’91. augusztus 26-án a 63 éves Nyikolaj Krucsina nyitotta. A szovjet kommunista párt központi bizottságának vezető ügyintézője ötödik emeleti lakásának balkonjáról esett le. Nyomban szörnyethalt. Állítólag búcsúlevelet is hagyott: „Nem vagyok áruló, egyszerűen csak gyáva!” Október 6-án Krucsina elődje, Georgij Pavlov is „elment”. A nyolcvanesztendős egykori pénzügyi pártfunkcionárius kísértetiesen hasonló körülmények között lelte halálát.

Öt nappal később Dmitrij Liszovolikra, a diktatúrapárt nemzetközi ügyekért felelős „csinovnyikjára” szintén vérbe fagyva leltek rá saját háza előtt. Ő tizenkét emeletnyi magasságból lépett a túlvilágra. Halála előtt egy hónappal a nyomozó hatóságok már átkutatták hivatali irodáját, ahol egy kofferban kétmillió dollár készpénzt találtak. Akkor azt állította, a párt az amerikai barátaiknak szánta, ám ennek ellentmond, hogy Moszkva még 1989-ben befagyasztotta a tengerentúli testvérpárt finanszírozását.

A történtek óta több mint húsz év telt el. Ám az akkori kérdőjelek mára sem egyenesedtek ki. Akik bármit is tudhattak a nagy pénz- és aranylenyúlásról, sietősen „távoztak”. Az sem tisztázott, önszántukból-e, vagy külső segítséggel. Akárhogy történt is, magukkal vitték a választ a kérdésre: kiknek lehetett közük a birodalmi pártvagyon kimenekítéséhez? A 11 milliárd dollár és a 2400 tonna aranytartalék egyébként még Leonyid Brezsnyev idején gyűlt fel, elsősorban a hetvenes évek két olajválsága nyomán, amikor hirtelen és jelentősen nőttek a világpiacon a kőolajárak, ami alaposan felduzzasztotta a szovjet pártvagyont is.

A titok megfejtésével azóta többen is próbálkoztak, köztük Borisz Jelcin néhai elnök bizalmasa, Jurij Baturin vagy Alekszandr Nyevzorov elismert orosz tényfeltáró újságíró. Jegor Gajdar volt kormányfőhelyettes 1992-ben még egy amerikai magándetektív-ügynökséget is felfogadott. Ám hiába fizettek ki a Kroll nevű cégnek másfél millió dollárt, az sem talált semmiféle bizonyítékot, konkrétumot, vagy ha mégis, azt nem hozták nyilvánosságra.

Az írás teljes terjedelmében a 168 Óra hetilap legfrissebb számában olvasható.