Befellegzett az ingyenes internetes videóknak, zenéknek és mémeknek Európában az EP-döntés után

2018. szeptember 14. 07:03 - szerző: Molnár Richárd

Veszélyezteti a művészeti és a sajtószabadságot, vagy a művészek és az újságírók hozzájuthatnak jogos bevételükhöz?

Nem csak a Sargentini-jelentés elfogadásával hozott fontos döntést szerdán a strasbourgi székhelyű Európai Parlament, hanem jelentős lépést tett az interneten elérhető, ingyenesen felhasználható információs, képi, zenei és filmes tartalmak szerzői jogi szabályozása felé. Az EP 438 igen és 226 nem szavazat mellett fogadta el a reformot sürgető, Axel Voss német néppárti EP-képviselő nevével fémjelzett jelentést.

Hogy miért fontos ez? Ma már mindannyiunk számára természetes, hogy az olyan nagy közösségi oldalakon, mint a Facebook vagy a Youtube, ingyen, ellenszolgáltatás nélkül nézhetünk meg videókat, filmeket, tévéműsorokat, hallgathatjuk a kedvenc dalainkat vagy olvashatjuk kedvenc napilapunk és hírportálunk cikkeit, amelyeket ezeken az internetes közösségi oldalakon megosztanak velünk. Ebben segít nekünk a Google is, amelynek keresőoldala révén is rábukkanhatunk a keresett tartalmakra.

Csakhogy az ingyenesség ellenére a Facebook, a Youtube és a Google ezekből a megosztásokból rengeteg, több tíz milliárd dolláros nyereséghez jut minden évben azáltal, hogy az ingyenes tartalmak mellett hirdetéseket, reklámokat oszt meg velünk.

Persze az előadók vagy a napilapok is profitálnak abból, hogy például a Facebook és a Youtube több milliárd ember számára, sőt, országra, életkorra, ízlésre specializálva, célzottan is elérhetővé teszi a zeneszámokat vagy a napilapok cikkeit számunkra. Bizonyos megosztás felett a két említett szolgáltató fizet a tartalomelőállítónak, illetve kérésre letiltja azokat a tartalmakat - például videoklipeket, zeneszámokat -, amelyek közléséhez például egy zenész vagy egy lemezkiadó nem adta a hozzájárulását, vagyis szerzői jogsértés történt.

Azonban az előállítók állásponta szerint ebből a nyereségből rendkívül kicsi arányban részesednek a zenészek, a filmgyártók vagy éppen az újságírók ahhoz képest, hogy mekkora profitot termel általuk a Facebook vagy a Youtube.

Arról nem is beszélve, hogy ezek az internetes óriások mindannyian amerikai többségi tulajdonú világcégek. Vagyis az Európai Unió tagállamaiban előállított tartalomból profitálnak, miközben adóparadicsomokban bejegyzett leánycégeik révén alig fizetnek adót az uniós tagállamoknak.

Ezért is bontakozott éles, évekig húzódó vita az uniós intézményekben a probléma kezeléséről. Az EP többsége idén júliusban például elutasította a most szerdán elfogadott jelentés korábbi változatát, ennek kapcsán pedig még a magyar előadóművészeket képviselő Artistjus egyesület is közleményben fejezte ki csalódottságát. A most megszavazott Voss-jelentés már jelentős enyhítéseket és módosításokat tartalmazott az eredeti javaslatcsomag szigorához képest, de egyes szakértők szerint ha a jelentés megvalósul, akkor csorbulhat az alkotói, valamint a szólásszabadság is, és egyaránt ellehetetlenülnek az előadóművészek és a tartalomelőállítók, valamint a közösségi oldalak is.

Nem csoda, hogy az EP frakcióit mélyen megosztotta a szavazás. Az Európai Néppárt szinte egységesen, jóval nagyobb arányban szavazta meg a Voss-jelentést, mint az Orbán-kormányt elítélő Sargentini-jelentést. A szociáldemokraták és a konzervatívok viszont fele-fele arányban szavaztak, de a többi frakció sem szavazott egységesen.

FRANCE-EU-PARLIAMENT Axel Voss
Fotó: Európai Parlament/Frederick Florin

A Voss-jelentés az amerikai internet-cégek és az európai tartalomelőállítók közti konfliktusban egyértelműen a tartalomelőállítók mellé állt, amelynek mélyreható következményei lehetnek. A jelentés 11. cikkelye szerint a közösségi oldalak nem közölhetik, oszthatják meg, ajánlhatják és linkelhetik be többé ingyen az előállított tartalmakat, pontosabban mindezért fizetniük kell majd az előállítóknak. Felmentést kapnak a fizetés alól az online enciklopédiák, például a Wikipedia.

A 13. cikkely pedig már arról szól, hogyan ellenőrizzék az internetes megosztók, hogy szerzői jogilag tiszta, vagyis a kifizetett tartalomelőállítók által engedélyezett tartalmak kerüljenek fel az oldalaikra. Ehhez számítógépes algoritmusokat, szűrőket kell használnia például a Facebooknak vagy a Youtubenak.

Az ellenzők szerint azonban ez a rendszer lényegében cenzúrázni fogja az internetet.

Amellett, hogy a számítógépes hackerek, illetve bűnözők könnyen kijátszák, feltörik majd ezeket a szűrőket, az emberek a saját, legális tartalmaikat nagyon nehezen fogják elérhetővé tenni mások számára. A szűrőprogramok ugyanis szigorúak lesznek és sokszor hibáznak majd. Vége lehet például az internetes mémeknek is. Ezeknél ugyanis általában nem jogtiszta fotókat, illetve művészeti, kulturális produktumokat használnak fel, humoros szövegek társaságában.

Nagyobb veszélyt jelent viszont a sajtószabadság számára, ha a például Facebook ahelyett, hogy fizetne a hírportáloknak az általuk előállított tartalmakért, inkább korlátozza a megosztásukat.

Vagyis kevesebb emberhez juthatnak el a független újságírók és véleményformálók információi.

Nem ilyen borúlátó a jelentés készítője, Axel Voss. „Meggyőződésem, hogy ha már elült a vita, az internet pont ugyanolyan szabad lesz, mint most, az újságírók és alkotók tisztességesebb módon részesülnek a munkájuk teremtette bevételből, és mi magunk sem értjük majd, mitől volt a nagy felzúdulás" – mondta a képviselő. A jelentésben foglaltak 2019-ben válhatnak hatályossá, amennyiben előbb az Európai Tanács, majd az EP újra rábólint a reformra.